építészet : környezet : innováció

Pesti postapalota, gyulai kastély, Etele téri pláza - tervtanácsi beszámoló

A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács 2012. január 5-én tartott ülésén különböző projekteket véleményezett, amelyek között szerepelt egy pesti belvárosi szálloda engedélyezési terve, a gyulai kastély látogatóközponttá alakítása, valamint az Etele téri intermodális csomópont és  bevásárlóközpont terve.

A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács legutóbbi ülését 2012. január 5-én tartotta a BM Duna-palota Széchenyi termében. Az első téma az egykori pesti Postapalota ötcsillagos szállodává történő átépítése volt, amely már korábban is szerepelt a zsűri és a Műemléki Tanácsadó Testület előtt. Madzin Attila vezető tervező röviden vázolta a sok átalakítást megért épület történetét, érzékletesen bemutatva a megmaradt értékeket (falfestések, öntöttvas oszlopok, korlátok). A Petőfi Sándor utca-Párizsi utca-Városház utca által közrefogott telken 1873-ra készült el a neoreneszánsz épület Szkalnitzky Antal és Koch Henrik tervei alapján, majd a legfelső szinten a 20. század elején vasbeton lefedésű távírótermet alakítottak ki Zielinszky Szilárd tervei szerint, amely önmagában is különleges értéket képez. Az eredetileg is középfolyosós, hosszfőfalas, kéttraktusos szárnyak alkalmasnak tűnnek a 239 szállodai szoba befogadására, amelyek egy része a főpárkány felett visszalépcsőző kétszintes, függönyfalas ráépítésben kapna helyet. Az eredeti tetőidom csak az egykori távíróterem felett maradna meg, amelybe a tervezők konferenciatermet álmodtak. A belső udvar az elképzelések szerint nyilvános átjáró tér lenne, az első emelet magasságában íves üvegtetővel lefedve. Mivel a metróvonal az épület alatt halad, az udvarban - független dobozként - csak kétszintes mélygarázs létesíthető, 44 férőhellyel. A földszintre tervezett konferenciaterem, étterem és kávézó mellett a tervek szerint a Posta egy részt visszabérelne, amelyet Kokas László belsőépítész tervei alapján alakítanának ki.

Szabó Julianna opponenciájában a környezetrendezési koncepciót hiányolta, illetve a földszinti vendéglátó funkciók közterületi kapcsolatainak javítását és az udvar erőteljesebb integrálást javasolta a szálloda világába. Ónodi Szabó Lajos opponens méltatta a tervezett mértéktartó szerkezeti beavatkozásokat és a korrekt műszaki megoldásokat, kifogásolta viszont az emeletráépítés jellegét és a lehajtó rámpa kialakítását. A zsűri tagjainak többsége problematikusnak tartotta a ráépítést, amely a funkcióhoz képest kevésbé merész és nagyvonalú. A tervet általában túlépítettnek ítélték, a legfelső szint és a „zöld tapétának” titulált zöldtető elhagyását, illetve az udvari üvegtetőnek a zárópárkány magasságába történő „felemelését” szorgalmazták, a kedvezőbb légtérarány elérése érdekében. A tervet nagy többséggel elfogadták.

 

a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély
a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély
 

 

A következő téma a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély látogatóközponttá történő alakításának engedélyezési terve volt, amelyet Földes László, Vértesy Ágnes és Szlabey Balázs készített. A Kóris János és Vizer Balázs tervei szerint megújult vár közelében álló épület a 18. század közepétől kilenc átalakítási periódus után nyerte el mai elrendezését. Az egyes szárnyak más és más karakterű tereket rejtenek, a közlekedő-, és lépcsőterek pedig - az épület rangjához mérten - viszonylag szűkösek. Az épület felmérését a meglévő nyílászárók típusainak összegyűjtése és alapos vizsgálata egészítette ki, a szondázó kutatások pedig több korszakból származó, igényes falfestéseket tártak fel. A Várfürdő szomszédságában álló kastély 2000-ig gyermekotthonként működött, az uniós támogatással elvégzett felújítás után a barokk életmódot és kultúrát bemutató látogatóközpont nyílna az épületben, ahol a történeti enteriőrök mellett tematikus kiállítóterek, az aradi vértanúk emléke és egy Dürer-tárlat is helyet kapna. A koncepció az épület egymásra épülő korszakainak bemutatását célozza, az időutazás-besurranás-vendégeskedés tematika köré szervezve. A tervezők szokatlan módon a látogatói útvonalat a cselédszobákon keresztül indítanának, majd társadalmi rang szerint egyre feljebb haladva, az út az emeleti díszteremben érne véget, a földszinti sala terrana pedig újra kápolnaként működhetne. A kastélyban a szükséges kiszolgáló funkciók mellett étterem is helyet kapna, az egyik toronyba pedig kilátó kerülne. Bővítésre nem kerülne sor, a földszintes, ún. vigadószárnyat egy későbbi ütemben tervezik felújítani. A kastély körüljárása jelenleg nehezen biztosítható, a Várfürdőre néző homlokzat egykori díszlépcsőjének visszaállítása a mai helyzetben kevésbé indokolt. Az épület előtti parkban kertépítészeti eszközökkel megidéznék az egykori török dzsámi alapfalait is.

 

a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély átalakítása
Rosenfeld nézet
A fogadótér színei.
 

 

Káldi Gyula és Ónodi Szabó Lajos opponenciájában egyaránt méltatta az alapos felmérés és szakszerű diagnosztika alapján készített, meggyőző tervet. Észrevételeikben a megérkezés szűkösségének oldását, a látogatói útvonal megfordítását és ezzel együtt az eredeti főbejárat használatát javasolták, valamint hangsúlyozták a minél teljesebb eredetiségre való törekvést. Béres István, Gyula főépítésze hozzászólásában körvonalazta a kastélypark egyes szeleteinek és a Vár környezetének jövőbeli egyesítését, amelyre a város hosszú távú Szigeterőd-koncepciója nyújt lehetőséget. A tervet egyhangúlag elfogadták.

A hosszúra nyúlt nap harmadik, legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája az Etele úti intermodális csomópont elvi engedélyezési terve, illetve a területen magánerőből létesítendő, 66.000 m2-es bevásárlóközpont engedélyezési terve volt. Zoboki Gábor bevezetőjében felvillantotta a korábbi előzményeket, utalva a 2007-es ötletpályázatra, a 2009-es őrmezői irodapark-pályázatra, továbbá kitért a szabályozási kötöttségekre, illetve a négyes metró által gerjesztett anomáliákra. A metró felszíni rendezési tervek és koncepciók nélkül épült, földalatti műtárgyaival tönkretette az Etele tér nagy részét, jelentősen megnehezítve ezzel a további beavatkozásokat, pedig a helyszín mintegy 700.000 m2-nyi területtel komoly város-, és ingatlanfejlesztési lehetőségeket rejt magában (az elkészült járműtelep mintegy 8 hektáros területe már így is egy óriási elpazarolt lehetőség). Az intermodális csomópont tervezett U alakja kénytelen kikerülni a metró építményeit, egy fedett-nyitott piacteret hozva létre felette.

A buszpályaudvar átkerülne az őrmezői oldalra, a kelenföldi vasútállomás védett épülete - a Barabás-villához hasonlóan - szolgáltató karakterrel születne újjá, az Etele tér pedig zöld parkká válna. A 2014-ig tartó első ütemben a bevásárló-, és az intermodális központ, az új autópálya-csomópont, a P+R parkolók, a BKV-Volán pályaudvarok és a tér felújítása készülne el, a 2020-ig tervezett második ütemben pedig a sínek fölött átkötő gyalogos tengely.

Etele úti intermodális csomópont, átnézeti látkép - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
Etele tér - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
Etele úti intermodális csomópont, épületbelső - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
 

Takács Viktor, a XI. kerület főépítésze és Tatár Tibor, a fejlesztő Futureal képviselője egyaránt sikerként könyvelte el, hogy az elmúlt egy évben végre sikerült a projekt szereplőit - MÁV, Volán, BKK, BKV - egy asztalhoz ültetni és együtt gondolkodni a tervezett beavatkozásokról. A XI. kerület is beszállt a projektbe, a Futureal pedig a plázán túl az intermodális csomópont kiépítését is támogatja.

Az opponensek, Finta József és Liszkay Krisztina egyaránt méltatták a terv következetességét, szakmai igényességét, nagy távlatú kitekintését és ütemezettségét. A területnek jelenleg egyáltalán nincsen városközponti jellege, ezt a jövőben minél több közösségi funkció telepítésével kellene elősegíteni. Kummer István, a MÁV zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóságának főosztályvezetője üdvözölte a tervet, Dorner Lajos, a VEKE elnöke a közlekedési szempontok átgondoltságát vitatta. A zsűri tagjai közül többen túlzónak tartották a 183x116 méteres telektömbre tervezett bevásárlóközpont óriási méreteit, továbbá kétségbe vonták életképességét. Észrevételeikben a város felőli megérkezés eleganciájának növelését, a földszint és a környezet kapcsolatának erősítését, illetve az egyik legfontosabb elem, a híd funkcionális „gazdagítását” fogalmazták meg.

 

A Futureal videója az Etele térről, amely 2011. októberében készült egy kereskedelmi kiállításra.

 

Egy ideig bizonytalanságot okozott, vajon tárgyalhatják-e egyáltalán a kereskedelmi központ tervét az életbe lépett plázastop-törvény miatt, végül a zsűri tagjai úgy határoztak, hogy a koncepció átfogó jellege és a fejlesztések előmozdítása miatt mindenképpen szükséges foglalkozni az üggyel. A tervtanács végül mindkét bírálatra benyújtott tervet - nem egyöntetűen, de többséggel - elfogadta.

Garai Péter

 

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »