Nézőpontok/Vélemény

Pesti postapalota, gyulai kastély, Etele téri pláza - tervtanácsi beszámoló

1/15

a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély

?>
a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély
?>
a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély
?>
a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély átalakítása
?>
Rosenfeld nézet
?>
A fogadótér színei.
?>
Etele úti intermodális csomópont helyszínrajz - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
?>
Etele úti intermodális csomópont, funkciók - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
?>
Etele úti intermodális csomópont, átnézeti látkép - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
?>
Etele tér - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
?>
Etele úti intermodális csomópont, épületbelső - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
?>
Etele úti intermodális csomópont, épület - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
?>
Etele tér - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
?>
Etele tér, Kereskedelmi-és Szolgáltatói Központ belső - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
?>
Etele úti intermodális csomópont, északi és déli homlokzat - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
?>
1/15

a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély

Pesti postapalota, gyulai kastély, Etele téri pláza - tervtanácsi beszámoló
Nézőpontok/Vélemény

Pesti postapalota, gyulai kastély, Etele téri pláza - tervtanácsi beszámoló

2012.01.10. 12:11

A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács 2012. január 5-én tartott ülésén különböző projekteket véleményezett, amelyek között szerepelt egy pesti belvárosi szálloda engedélyezési terve, a gyulai kastély látogatóközponttá alakítása, valamint az Etele téri intermodális csomópont és  bevásárlóközpont terve.

A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács legutóbbi ülését 2012. január 5-én tartotta a BM Duna-palota Széchenyi termében. Az első téma az egykori pesti Postapalota ötcsillagos szállodává történő átépítése volt, amely már korábban is szerepelt a zsűri és a Műemléki Tanácsadó Testület előtt. Madzin Attila vezető tervező röviden vázolta a sok átalakítást megért épület történetét, érzékletesen bemutatva a megmaradt értékeket (falfestések, öntöttvas oszlopok, korlátok). A Petőfi Sándor utca-Párizsi utca-Városház utca által közrefogott telken 1873-ra készült el a neoreneszánsz épület Szkalnitzky Antal és Koch Henrik tervei alapján, majd a legfelső szinten a 20. század elején vasbeton lefedésű távírótermet alakítottak ki Zielinszky Szilárd tervei szerint, amely önmagában is különleges értéket képez. Az eredetileg is középfolyosós, hosszfőfalas, kéttraktusos szárnyak alkalmasnak tűnnek a 239 szállodai szoba befogadására, amelyek egy része a főpárkány felett visszalépcsőző kétszintes, függönyfalas ráépítésben kapna helyet. Az eredeti tetőidom csak az egykori távíróterem felett maradna meg, amelybe a tervezők konferenciatermet álmodtak. A belső udvar az elképzelések szerint nyilvános átjáró tér lenne, az első emelet magasságában íves üvegtetővel lefedve. Mivel a metróvonal az épület alatt halad, az udvarban - független dobozként - csak kétszintes mélygarázs létesíthető, 44 férőhellyel. A földszintre tervezett konferenciaterem, étterem és kávézó mellett a tervek szerint a Posta egy részt visszabérelne, amelyet Kokas László belsőépítész tervei alapján alakítanának ki.

Szabó Julianna opponenciájában a környezetrendezési koncepciót hiányolta, illetve a földszinti vendéglátó funkciók közterületi kapcsolatainak javítását és az udvar erőteljesebb integrálást javasolta a szálloda világába. Ónodi Szabó Lajos opponens méltatta a tervezett mértéktartó szerkezeti beavatkozásokat és a korrekt műszaki megoldásokat, kifogásolta viszont az emeletráépítés jellegét és a lehajtó rámpa kialakítását. A zsűri tagjainak többsége problematikusnak tartotta a ráépítést, amely a funkcióhoz képest kevésbé merész és nagyvonalú. A tervet általában túlépítettnek ítélték, a legfelső szint és a „zöld tapétának" titulált zöldtető elhagyását, illetve az udvari üvegtetőnek a zárópárkány magasságába történő „felemelését" szorgalmazták, a kedvezőbb légtérarány elérése érdekében. A tervet nagy többséggel elfogadták.

 

a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély
1/15
a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély

a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély
2/15
a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély

 

 

A következő téma a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély látogatóközponttá történő alakításának engedélyezési terve volt, amelyet Földes László, Vértesy Ágnes és Szlabey Balázs készített. A Kóris János és Vizer Balázs tervei szerint megújult vár közelében álló épület a 18. század közepétől kilenc átalakítási periódus után nyerte el mai elrendezését. Az egyes szárnyak más és más karakterű tereket rejtenek, a közlekedő-, és lépcsőterek pedig - az épület rangjához mérten - viszonylag szűkösek. Az épület felmérését a meglévő nyílászárók típusainak összegyűjtése és alapos vizsgálata egészítette ki, a szondázó kutatások pedig több korszakból származó, igényes falfestéseket tártak fel. A Várfürdő szomszédságában álló kastély 2000-ig gyermekotthonként működött, az uniós támogatással elvégzett felújítás után a barokk életmódot és kultúrát bemutató látogatóközpont nyílna az épületben, ahol a történeti enteriőrök mellett tematikus kiállítóterek, az aradi vértanúk emléke és egy Dürer-tárlat is helyet kapna. A koncepció az épület egymásra épülő korszakainak bemutatását célozza, az időutazás-besurranás-vendégeskedés tematika köré szervezve. A tervezők szokatlan módon a látogatói útvonalat a cselédszobákon keresztül indítanának, majd társadalmi rang szerint egyre feljebb haladva, az út az emeleti díszteremben érne véget, a földszinti sala terrana pedig újra kápolnaként működhetne. A kastélyban a szükséges kiszolgáló funkciók mellett étterem is helyet kapna, az egyik toronyba pedig kilátó kerülne. Bővítésre nem kerülne sor, a földszintes, ún. vigadószárnyat egy későbbi ütemben tervezik felújítani. A kastély körüljárása jelenleg nehezen biztosítható, a Várfürdőre néző homlokzat egykori díszlépcsőjének visszaállítása a mai helyzetben kevésbé indokolt. Az épület előtti parkban kertépítészeti eszközökkel megidéznék az egykori török dzsámi alapfalait is.

 

a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély átalakítása
3/15
a gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély átalakítása

Rosenfeld nézet
4/15
Rosenfeld nézet

A fogadótér színei.
5/15
A fogadótér színei.

 

 

Káldi Gyula és Ónodi Szabó Lajos opponenciájában egyaránt méltatta az alapos felmérés és szakszerű diagnosztika alapján készített, meggyőző tervet. Észrevételeikben a megérkezés szűkösségének oldását, a látogatói útvonal megfordítását és ezzel együtt az eredeti főbejárat használatát javasolták, valamint hangsúlyozták a minél teljesebb eredetiségre való törekvést. Béres István, Gyula főépítésze hozzászólásában körvonalazta a kastélypark egyes szeleteinek és a Vár környezetének jövőbeli egyesítését, amelyre a város hosszú távú Szigeterőd-koncepciója nyújt lehetőséget. A tervet egyhangúlag elfogadták.

A hosszúra nyúlt nap harmadik, legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája az Etele úti intermodális csomópont elvi engedélyezési terve, illetve a területen magánerőből létesítendő, 66.000 m2-es bevásárlóközpont engedélyezési terve volt. Zoboki Gábor bevezetőjében felvillantotta a korábbi előzményeket, utalva a 2007-es ötletpályázatra, a 2009-es őrmezői irodapark-pályázatra, továbbá kitért a szabályozási kötöttségekre, illetve a négyes metró által gerjesztett anomáliákra. A metró felszíni rendezési tervek és koncepciók nélkül épült, földalatti műtárgyaival tönkretette az Etele tér nagy részét, jelentősen megnehezítve ezzel a további beavatkozásokat, pedig a helyszín mintegy 700.000 m2-nyi területtel komoly város-, és ingatlanfejlesztési lehetőségeket rejt magában (az elkészült járműtelep mintegy 8 hektáros területe már így is egy óriási elpazarolt lehetőség). Az intermodális csomópont tervezett U alakja kénytelen kikerülni a metró építményeit, egy fedett-nyitott piacteret hozva létre felette.

A buszpályaudvar átkerülne az őrmezői oldalra, a kelenföldi vasútállomás védett épülete - a Barabás-villához hasonlóan - szolgáltató karakterrel születne újjá, az Etele tér pedig zöld parkká válna. A 2014-ig tartó első ütemben a bevásárló-, és az intermodális központ, az új autópálya-csomópont, a P+R parkolók, a BKV-Volán pályaudvarok és a tér felújítása készülne el, a 2020-ig tervezett második ütemben pedig a sínek fölött átkötő gyalogos tengely.

Etele úti intermodális csomópont helyszínrajz - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
6/15
Etele úti intermodális csomópont helyszínrajz - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda

Etele úti intermodális csomópont, funkciók - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
7/15
Etele úti intermodális csomópont, funkciók - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda

Etele úti intermodális csomópont, átnézeti látkép - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
8/15
Etele úti intermodális csomópont, átnézeti látkép - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda

Etele tér - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
9/15
Etele tér - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda

Etele úti intermodális csomópont, épületbelső - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
10/15
Etele úti intermodális csomópont, épületbelső - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda

Etele úti intermodális csomópont, épület - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
11/15
Etele úti intermodális csomópont, épület - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda

 

Etele tér - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
12/15
Etele tér - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda

Etele tér, Kereskedelmi-és Szolgáltatói Központ belső - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
13/15
Etele tér, Kereskedelmi-és Szolgáltatói Központ belső - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda

Etele úti intermodális csomópont, északi és déli homlokzat - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda
14/15
Etele úti intermodális csomópont, északi és déli homlokzat - Tervező: Zoboki-Demeter és Társaik építésziroda

Takács Viktor, a XI. kerület főépítésze és Tatár Tibor, a fejlesztő Futureal képviselője egyaránt sikerként könyvelte el, hogy az elmúlt egy évben végre sikerült a projekt szereplőit - MÁV, Volán, BKK, BKV - egy asztalhoz ültetni és együtt gondolkodni a tervezett beavatkozásokról. A XI. kerület is beszállt a projektbe, a Futureal pedig a plázán túl az intermodális csomópont kiépítését is támogatja.

Az opponensek, Finta József és Liszkay Krisztina egyaránt méltatták a terv következetességét, szakmai igényességét, nagy távlatú kitekintését és ütemezettségét. A területnek jelenleg egyáltalán nincsen városközponti jellege, ezt a jövőben minél több közösségi funkció telepítésével kellene elősegíteni. Kummer István, a MÁV zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóságának főosztályvezetője üdvözölte a tervet, Dorner Lajos, a VEKE elnöke a közlekedési szempontok átgondoltságát vitatta. A zsűri tagjai közül többen túlzónak tartották a 183x116 méteres telektömbre tervezett bevásárlóközpont óriási méreteit, továbbá kétségbe vonták életképességét. Észrevételeikben a város felőli megérkezés eleganciájának növelését, a földszint és a környezet kapcsolatának erősítését, illetve az egyik legfontosabb elem, a híd funkcionális „gazdagítását" fogalmazták meg.

 

A Futureal videója az Etele térről, amely 2011. októberében készült egy kereskedelmi kiállításra.

 

Egy ideig bizonytalanságot okozott, vajon tárgyalhatják-e egyáltalán a kereskedelmi központ tervét az életbe lépett plázastop-törvény miatt, végül a zsűri tagjai úgy határoztak, hogy a koncepció átfogó jellege és a fejlesztések előmozdítása miatt mindenképpen szükséges foglalkozni az üggyel. A tervtanács végül mindkét bírálatra benyújtott tervet - nem egyöntetűen, de többséggel - elfogadta.

Garai Péter

 

Vélemények (1)
FenyvesiHK
2012.01.11.
09:10

Az Etele-téri területfejlesztés fantasztikus tervei mellet ismét nem hallottunk egy szót sem a területen meglévő lakófunkciók sérelmére a MÁV részéről soha be nem tartott ígéretek sorsáról. Az egész Etele tér térségének legnagyobb rákfenéje a hatalmasra duzzasztott vasúti csomópont. Szívesen kiutalnék Zobokiéknak egy őrmezei vagy Etele tér közeli lakást, tapasztalja meg, mit jelent az a zajterhelés, ami ezt a területet sújtja. Nagyon etetősek a füvön heverő, sziesztázó, városfejlesztéstől boldog emberek látványtervei, kéretik hozzácsatolni hangfelvételeket is ! A teljes, városnyi embert befogadó őrmezei lakótelep lakóközössége borzadva kénytelen tudomásul venni újabb zöldterület-csökkenéseit és a kapcsolt, ismét az ő bőrükre tervezgetett grandiózus közlekedés fejlesztési koncepciókat, amelyek a vasúti sínek mellől azt a területet is felhasználják, ami valaha is lehetővé tenné valamilyen zajvédelem kiépítését. Miközben a t.zsűri a "város felől érkezés eleganciáján" mereng ! Építsünk újabb gigaplázákat, teremtsünk újabb rákzónákat.Gratulálok. Ja és plázaépítés-stop? Kb.ugyanannyit számít, mint a kocsmai dohányzási tilalom. Mindenki röhögve füstöl a felesét kortyolgatva. A Tervtanács ismét bemutatkozott.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk