építészet : környezet : innováció

Piac Szegedhez (és Marshoz) méltón

A  nagy szegedi árvíz után Párizs mintájára kialakított városszerkezet egyik fontos csomópontja a Mars tér. A még szegedi léptékben is hatalmas köztér régóta otthont ad a piacnak, ám sokáig csak hevenyészett csarnokok és bódék jellemezték a helyet. Ezen változtatott Vesmás Péter terve, mikor  egy közparkkal is ellátott városi agórává fejlesztette tovább az egykori Mars mezejét. A méltó módon megújult piacot Szőke Virág mutatja be.

Ki gondolta volna a nagy szegedi árvíz után, hogy még több mint 100 év után is lesz mit alakítani azon a remekbe szabott városon, amit Párizs mintájára alakított ki Lechner Lajos, a pesti Andrássy út egykori tervezője? Hibái ellenére pont ez teszi Szegedet a magyar városok között annyira egyedivé, és a kirakós játék talán utolsó darabja is a helyére került most, a 21. század elején: kiépült végre a Mars tér, a környező mezőgazdasági élet lüktető szíve.

 

 
Mars tér - Egedi Gergely
Kiscsarnok - Egedi Gergely
Kiscsarnok - Vesmás Péter

 

Az egykor még  a város szélén álló katonai gyakorlóteret az újkorban kezdték az országos jószágvásárok színtereként használni, majd az 1731-es parcellázások nyomán fokozatosan körbeépült ez a még szegedi léptékben is hatalmas köztér. Később a zöldségpiac, a halpiac és a kenyérpiac is ide koncentrálódott, a korzózóknak engedve át a Tiszához közelebbi területeket. A következő változás a téren egyenes folyománya volt ennek a koncentrációnak: egy új, helyközi járatok befogadására alkalmas buszpályaudvart építettek a kor szocreál építészeti eszközeinek maximális kihasználásával az ekkor már találékonyan átnevezett Marx tér északkeleti sarkába.

 

Kiscsarnok - Vesmás Péter
Nagycsarnok a tér felől - Varga Márton
Nagycsarnok a Csillag börtön felől - Szőke Virág
 

 

A 20. század végére pedig megérett a város lakosságában az igény, hogy a pezsgő kulturális életnek is új színteret adva állandósítsa a piac intézményét, és a hevenyészett csarnokok és bódék helyett egy közparkkal is ellátott városi agórává fejlessze tovább az egykori Mars mezejét. Az 1996-ban kiírt tervpályázaton (!) a helyismeret verhetetlen előnynek bizonyult, és útjára indult a város egyik erőteljes tengelyére felfűzött projekt. Az építkezés ideje alatt folyamatosan biztosítani kellett a piac üzemeltetését, így a projektet ütemekre bontották, melyek az árusok szándéknyilatkozatai alapján váltak valóságossá. Pusztai Lajos, a piac ügyvezető igazgatója egy jól átgondolt és mindenki által támogatott koncepciót dolgozott ki: a lefektetett elvek következetes betartása védelmet nyújtott a piac régi társadalma számára, ugyanakkor a sokszínűség gazdagítása érdekében új üzletprofilok kialakítására is lehetőséget adott.

 

Nagycsarnok az átadás előtt ... - Szabó Csanád
... és után - Varga Márton
Nagycsarnok felülvilágítók - Egedi Gergely
 

 

Az árusoknak korántsem mindegy, hogy a piac melyik pontját szerzik meg portékájuk értékesítésére; a tapasztalatok szerint vannak helyek, ahol az áru jobban fogy. Az átépítés történetének egyik érdekessége volt a licit, melyen az új, 4500 m2-es főcsarnokban található árusítóhelyek lefoglalásának elsőbbségi joga volt a tét: aki többet ígért, az választhatott elsőnek a 6 x 6 m-es raszterekben, rugalmas rendszerű osztásban kialakított 30 oldalsó helyiség, valamint egy másik körben a bazilikálisan megvilágított középső traktusban található mintegy 300 asztalos árusítóhely közül. Az összegyűlt bevételt azután demokratikusan, redukált bérleti díj formájában visszaosztották az összes árusra, megkönnyítve számukra az üzemeltetés első hónapjait. Az új előírások szerint minden árusítóhelyiségnek tartalmaznia kell zuhanyzóval is felszerelt vizesblokkot. A legkisebb 18 m2, a legnagyobb 72 m2-es.

 

Szabadtéri asztalos piac sátortetői - Egedi Gergely
Szabadtéri asztalos piac a főbejárat felől
Szabadtéri asztalos piac a park felől - Varga Márton

A csarnok 123 m-es hosszúságú, tetején 22 ívesen hajlított, ragasztott fatartóval, melyeket költségtakarékossági megfontolásból Ausztriában gyártottak. A tiszta és leegyszerűsített téglahomlokzat a horganyzott cinklemez felületekkel erőteljes kontrasztokat alkot. A szabadban, az őstermelők számára kialakított elárusító helyeket lefedő ponyva egyedi tervezésű, szintúgy az asztalok: itt nem csupán a rakásolhatóság volt alapvető követelmény, magasságuk is az alájuk csúsztatható rekeszek modulméretéből következik. A feliratok egységesek, a szeméttárolók elhelyezése praktikus, a szélesen felnyíló fotocellás ajtók a vevők iránti figyelemről tanúskodnak. Remélhetőleg a kis-csarnokokba való átjutást erősen megkönnyítő üvegtetők kialakítása és az épület energiaellátását fedezni hivatott, a napfény városában mindenképp létjogosult napelemek sem váratnak már sokáig magukra.

 

Pihenőpark a mázsaházzal - Egedi Gergely
Pihenőpark a "dombbal" - Egedi Gergely
pihenőpark, "kagylótér" - Egedi Gergely
 

 

Buella Mónika szegedi származású kert- és tájépítésznek olyan városban kellett új közparkot terveznie, ahol szinte bárhová el lehet jutni parkról parkra, fasorról fasorra. Kertépítészeti szempontból a találkozás, az emberi kapcsolatok kulcsszavai vezérelték, sok az ülőfelület és a zöld is. Fontos volt a forgalmas nagykörútnál a nagy lombfelületű növények pormegkötő- és zajszűrő  képessége, a kötelező kerítést a már a Magháznál is jól bevált gabionnal alakította ki, melynek felső kétharmada szintén zöldfallá fog idővel átlényegülni. A terület délnyugati sarkában az 1970-es években épített Ipari Vásár csarnokai közül a legnagyobb, fesztiválok esetén még mindig jól használható „U” pavilont új homlokzattal, bambuszkörítéssel integrálták. A pavilon a poros, aszfaltos bejárat helyett egy városias előtérrel bővült, melyben két, aktív játékkal működő „rejtőzködő vízenjáró” létesült. A park és a mintegy 770 m2 extenzív zöldtető kialakítása során a helyi városi kertészek tapasztalataira támaszkodtak. A tetőt viszonylag kevés növényfajta felhasználásával, növényekkel gazdagon telepítették be.

 

Rendezvénytéri szökőkút nappal ... - Szőke Virág
... és este - Varga Márton
Székó Gábor szobra a dísztéren - Máté Tamás
 

 

A projekt számos rejtett továbbfejlesztési lehetőséget hordoz magában. A fedett utcaként funkcionáló főcsarnok meghosszabbítható, és még további két kis-csarnoknak akad hely. A főcsarnok második szintjén a zöldtető mellé több helyen is burkolt tetőterasz csatlakozik, mely kávézó vagy éjszakai bár teraszaként is üzemelhetne (Szeged legnagyobb befogadó képességű éjszakai szórakozóhelye a tér északkeleti sarkán található, így a funkció elég kézenfekvő lenne). A hely történetében jelentős emlékű mázsáló a főbejárat mellett piacmúzeumnak adhatna helyet, a piac maga pedig mediterrán mintákat követve 24 órás üzemelésre is képes. Ám a létesítmény így, önmagában is kuriózum. A Szegeden élő számos külföldi számára élvezet a termelőktől való vásárlás és az alku fogalma, így  a városnak nem csupán egy fontos kereskedelmi pontja újult meg, de a Mars térből európai színvonalú turistalátványosság is lett.

Szőke Virág


Szeged, Mars téri piac

vezető tervező: Vesmás Péter
építész munkatársak: Sipos György, V. Zákányi Ildikó, Fontos Rómeó, Egedi Gergely Márk, Vig Viktor
szakági tervezők:
szerkezettervező: Lakatos László – Szerkezet és Forma Kft.
fa tartószerkezet: Szabó Lajos – DUPLAN Kft.
épületgépészet: Bodó Attila – Vento 2000 Kft., Kisapáti Szilárd – Ventosus Kft.
elektromos tervezés: Papp Antal – Intenzitás Kft.
kertépítész tervező: Buella Mónika – Tájrajz Bt., Budapest
közlekedés- és úttervezés: Rigó Mihály, Körtvélyesi Csaba – Tér '93 Bt.
közmű-tervező: Fodor Ildikó – Fodor Kft., Udvardy Endre
generáltervező: Tér és Forma - Szeged Építéstervező Kft.

tervezés éve: 1996-2010
kivitelezés éve:
I. ütem: 2005-2006
II. ütem: 2009-2010
bruttó szintterület:
I. ütem: 2.300 m2
II. ütem: Nagycsarnok: 5.380 m2, parkoló: 13.000 m2, közpark: 6900 m2
bruttó beruházási költség: 2,5 milliárt Ft
Megbízó: Szegedi Vásár és Piac Kft.
generálkivitelező: Merkbau Kft., Kiskunhalas - felelős műszaki vezető: Móric Árpád, Tóth Tamás,
építésvezető: Ifkovics András
műszaki ellenőr: Darvas Tamás
beruházás-bonyolító: Pólus Kht. - mérnök: Honti György
konzulens: Pusztai Lajos piacigazgató
köztéri szobrok: Székó Gábor

vélemény írásához jelentkezzen be »