Épületek/Örökség

Pillantások a fény felé- tíz különleges templom a szocializmus éveiből

1/26

Hollóháza patinás porcelángyára az államosítás után gyors fejlődésnek indult, azonban az új gyártócsarnok útjában állt a falu régi temploma. Lebontása után Csaba László tervei szerint épülhetett meg az utódja 1967-ben.

A hollóházi templom egyike azon kevés vidéki későmodern épületnek, amelyet a helybéliek megszoktak, megszerettek. Stilizált képe ma turisztikai kiadványokban, ajándéktárgyakon is visszaköszön.

A természetes fénnyel megvilágított oltár.

A Zalaegerszeghez közeli, de eldugott zsákfaluban, az alig 250 lakosú Nemeshetésen épült templom 1974-76 között, szinte kizárólag helyi mesterek közreműködésével, Török Ferenc tervei szerint.

A templom 2019-ben kisebb felújítást kapott, ami a festett felületek mellett a tető szigetelésére is kiterjedt.

A fal felülete nem a tervek szerint készült el: a bordás felületet kizsaluzás után kézi erővel, kalapáccsal roncsolni kellett volna, azonban az építők ellenezték a fal -szerintük- tönkretételét. Török Ferenc végül elfogadta az érvüket.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamoskér templomát 1970-ben végzetesen megrongálta az árvíz. Az eldugott faluban hamar megkezdődött az utódjának építése, amely öt év múlva készült el.

A sík falak nélküli épület három tervező munkája: Bachmann Zoltán, Kistelegdy István és Csete György keze nyomán egy hazánkban egyedülálló templomépület született.

A Kádár-kor első, már forgalmas helyen álló, közismert temploma a budapesti Farkasréten épült, és éppen 30 évvel az addigi utolsó budapesti templom után, 1977-ben szentelték fel. Tervezője Szabó István.

A templom falainak anyaga szinte teljes egészében a vasalt betonnal kitöltött Bh-60 jelű födémbéléstest, amelyből 16 ezer darabot használtak fel az építők. A mintegy 190 négyzetméternyi színes ablak Szabó István saját munkája.

A templom a lehető legolcsóbb megoldásokkal épült, azonban közössége az évtizedek alatt minden szükségessel berendezte. 2011 óta műemlék.

Pécs újonnan belterületté vált egykori üdülő övezetében, a Posavölgy fölött 1977 és 81 között épült új templom, Getto József tervei alapján. A különleges, tört spirál formájú épület minden irányból egészen más arcát mutatja.

A tágas belső tér nagyrészt a tervező fia, Getto Tamás munkája.

A karzat falára Erdős János festőművész készített relief-sorozatot, a teremtés történetét bemutatva.

Nyírderzs falu temploma a közeli hodászihoz hasonló kialakítással épült, a Csaba László tervei szerint.

A látogató a legalacsonyabb ponton lép be, míg a belső tér legmagasabb részén hatalmas ablakon árad be a fény.

Dunaújvárosban, az 1950-es évek egyik legfontosabb mintavárosában csak az új városközponttól tisztes távolságban épülhetett új templom, az is csak az 1980-as években.

A könnyű acél térvázas szerkezet alkotóelemei azonosak a vele egyidős budapesti Külső-Kelenföldi református temploméval, de az épületek formája merőben eltér. Mindkét templom Szabó István tervei szerint épült.

A Dunaújvároshoz tartozó Dunapentele központjában álló templom több társához hasonlóan, a vasárnap délelőtti misék idején látogatható.

A Kaposvári Szent József templom a postavölgyihez hasonlóan spirál formájú, azonban íves falaival reagál a lakótelep sík felületeire. Csaba László munkája.

A gyorsan romló állapotú épület 2017-ben teljes felújítást kapott. Süllyedő alapozását utólagos cölöpökkel erősítették meg, a tető beázásait is megszüntették. Az utóbbi miatt létrejött ikonra emlékeztető formájú nyom oltárképként maradt meg.

A templom legmagasabb pontjáról itt is a természetes fény árad be. A tető, mint legmagasabb pont a kor állandó kötöttsége volt, hiszen torony építése nem volt megengedett.

A Békásmegyeri Boldog Özséb római katolikus templom 1987-re készült el, a korszak első budapesti templomaként. Tervezője ismét Csaba László. Harangtornya már később, az 2003-ra készült el, Fazekas Bálint tervei szerint.

A különleges rétegelt, ragasztott fa tetőszerkezet mindössze négy ponton, közvetlenül a földre támaszkodik, a homlokzat falai csak a saját súlyukat tartják.

Paks város újonnan felépülő központja mellett, egy csendes kertvárosi utcájában, eleinte titokban indulhatott a város új templomának építése. Tervezője, Makovecz Imre ezzel a művével vált széles körben ismertté.

Az adományokból, önkéntes munkával felépült Szentlélek-templom az elmúlt évben esett át teljes körű felújításon.

?>
Hollóháza patinás porcelángyára az államosítás után gyors fejlődésnek indult, azonban az új gyártócsarnok útjában állt a falu régi temploma. Lebontása után Csaba László tervei szerint épülhetett meg az utódja 1967-ben.
?>
 A hollóházi templom egyike azon kevés vidéki későmodern épületnek, amelyet a helybéliek megszoktak, megszerettek. Stilizált képe ma turisztikai kiadványokban, ajándéktárgyakon is visszaköszön.
?>
A természetes fénnyel megvilágított oltár.
?>
A Zalaegerszeghez közeli, de eldugott zsákfaluban, az alig 250 lakosú Nemeshetésen épült templom 1974-76 között, szinte kizárólag helyi mesterek közreműködésével, Török Ferenc tervei szerint.
?>
A templom 2019-ben kisebb felújítást kapott, ami a festett felületek mellett a tető szigetelésére is kiterjedt.
?>
A fal felülete nem a tervek szerint készült el: a bordás felületet kizsaluzás után kézi erővel, kalapáccsal roncsolni kellett volna, azonban az építők ellenezték a fal -szerintük- tönkretételét. Török Ferenc végül elfogadta az érvüket.
?>
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamoskér templomát 1970-ben végzetesen megrongálta az árvíz. Az eldugott faluban hamar megkezdődött az utódjának építése, amely öt év múlva készült el.
?>
A sík falak nélküli épület három tervező munkája: Bachmann Zoltán, Kistelegdy István és Csete György keze nyomán egy hazánkban egyedülálló templomépület született.
?>
A Kádár-kor első, már forgalmas helyen álló, közismert temploma a budapesti Farkasréten épült, és éppen 30 évvel az addigi utolsó budapesti templom után, 1977-ben szentelték fel. Tervezője Szabó István.
?>
A templom falainak anyaga szinte teljes egészében a vasalt betonnal kitöltött Bh-60 jelű födémbéléstest, amelyből 16 ezer darabot használtak fel az építők. A mintegy 190 négyzetméternyi színes ablak Szabó István saját munkája.
?>
A templom a lehető legolcsóbb megoldásokkal épült, azonban közössége az évtizedek alatt minden szükségessel berendezte. 2011 óta műemlék.
?>
Pécs újonnan belterületté vált egykori üdülő övezetében, a Posavölgy fölött 1977 és 81 között épült új templom, Getto József tervei alapján. A különleges, tört spirál formájú épület minden irányból egészen más arcát mutatja.
?>
A tágas belső tér nagyrészt a tervező fia, Getto Tamás munkája.
?>
A karzat falára Erdős János festőművész készített relief-sorozatot, a teremtés történetét bemutatva.
?>
Nyírderzs falu temploma a közeli hodászihoz hasonló kialakítással épült, a Csaba László tervei szerint.
?>
A látogató a legalacsonyabb ponton lép be, míg a belső tér legmagasabb részén hatalmas ablakon árad be a fény.
?>
Dunaújvárosban, az 1950-es évek egyik legfontosabb mintavárosában csak az új városközponttól tisztes távolságban épülhetett új templom, az is csak az 1980-as években.
?>
A könnyű acél térvázas szerkezet alkotóelemei azonosak a vele egyidős budapesti Külső-Kelenföldi  református temploméval, de az épületek formája merőben eltér. Mindkét templom Szabó István tervei szerint épült.
?>
A Dunaújvároshoz tartozó Dunapentele központjában álló templom több társához hasonlóan, a vasárnap délelőtti misék idején látogatható.
?>
A Kaposvári Szent József templom a postavölgyihez hasonlóan spirál formájú, azonban íves falaival reagál a lakótelep sík felületeire. Csaba László munkája.
?>
A gyorsan romló állapotú épület 2017-ben teljes felújítást kapott. Süllyedő alapozását utólagos cölöpökkel erősítették meg, a tető beázásait is megszüntették. Az utóbbi miatt létrejött ikonra emlékeztető formájú nyom oltárképként maradt meg.
?>
A templom legmagasabb pontjáról itt is a természetes fény árad be. A tető, mint legmagasabb pont a kor állandó kötöttsége volt, hiszen torony építése nem volt megengedett.
?>
A Békásmegyeri Boldog Özséb római katolikus templom 1987-re készült el, a korszak első budapesti templomaként. Tervezője ismét Csaba László. Harangtornya már később, az 2003-ra készült el, Fazekas Bálint tervei szerint.
?>
A különleges rétegelt, ragasztott fa tetőszerkezet mindössze négy ponton, közvetlenül a földre támaszkodik, a homlokzat falai csak a saját súlyukat tartják.
?>
Paks város újonnan felépülő központja mellett, egy csendes kertvárosi utcájában, eleinte titokban indulhatott a város új templomának építése. Tervezője, Makovecz Imre ezzel a művével vált széles körben ismertté.
?>
Az adományokból, önkéntes munkával felépült Szentlélek-templom az elmúlt évben esett át teljes körű felújításon.
1/26

Hollóháza patinás porcelángyára az államosítás után gyors fejlődésnek indult, azonban az új gyártócsarnok útjában állt a falu régi temploma. Lebontása után Csaba László tervei szerint épülhetett meg az utódja 1967-ben.

A hollóházi templom egyike azon kevés vidéki későmodern épületnek, amelyet a helybéliek megszoktak, megszerettek. Stilizált képe ma turisztikai kiadványokban, ajándéktárgyakon is visszaköszön.

A természetes fénnyel megvilágított oltár.

A Zalaegerszeghez közeli, de eldugott zsákfaluban, az alig 250 lakosú Nemeshetésen épült templom 1974-76 között, szinte kizárólag helyi mesterek közreműködésével, Török Ferenc tervei szerint.

A templom 2019-ben kisebb felújítást kapott, ami a festett felületek mellett a tető szigetelésére is kiterjedt.

A fal felülete nem a tervek szerint készült el: a bordás felületet kizsaluzás után kézi erővel, kalapáccsal roncsolni kellett volna, azonban az építők ellenezték a fal -szerintük- tönkretételét. Török Ferenc végül elfogadta az érvüket.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamoskér templomát 1970-ben végzetesen megrongálta az árvíz. Az eldugott faluban hamar megkezdődött az utódjának építése, amely öt év múlva készült el.

A sík falak nélküli épület három tervező munkája: Bachmann Zoltán, Kistelegdy István és Csete György keze nyomán egy hazánkban egyedülálló templomépület született.

A Kádár-kor első, már forgalmas helyen álló, közismert temploma a budapesti Farkasréten épült, és éppen 30 évvel az addigi utolsó budapesti templom után, 1977-ben szentelték fel. Tervezője Szabó István.

A templom falainak anyaga szinte teljes egészében a vasalt betonnal kitöltött Bh-60 jelű födémbéléstest, amelyből 16 ezer darabot használtak fel az építők. A mintegy 190 négyzetméternyi színes ablak Szabó István saját munkája.

A templom a lehető legolcsóbb megoldásokkal épült, azonban közössége az évtizedek alatt minden szükségessel berendezte. 2011 óta műemlék.

Pécs újonnan belterületté vált egykori üdülő övezetében, a Posavölgy fölött 1977 és 81 között épült új templom, Getto József tervei alapján. A különleges, tört spirál formájú épület minden irányból egészen más arcát mutatja.

A tágas belső tér nagyrészt a tervező fia, Getto Tamás munkája.

A karzat falára Erdős János festőművész készített relief-sorozatot, a teremtés történetét bemutatva.

Nyírderzs falu temploma a közeli hodászihoz hasonló kialakítással épült, a Csaba László tervei szerint.

A látogató a legalacsonyabb ponton lép be, míg a belső tér legmagasabb részén hatalmas ablakon árad be a fény.

Dunaújvárosban, az 1950-es évek egyik legfontosabb mintavárosában csak az új városközponttól tisztes távolságban épülhetett új templom, az is csak az 1980-as években.

A könnyű acél térvázas szerkezet alkotóelemei azonosak a vele egyidős budapesti Külső-Kelenföldi református temploméval, de az épületek formája merőben eltér. Mindkét templom Szabó István tervei szerint épült.

A Dunaújvároshoz tartozó Dunapentele központjában álló templom több társához hasonlóan, a vasárnap délelőtti misék idején látogatható.

A Kaposvári Szent József templom a postavölgyihez hasonlóan spirál formájú, azonban íves falaival reagál a lakótelep sík felületeire. Csaba László munkája.

A gyorsan romló állapotú épület 2017-ben teljes felújítást kapott. Süllyedő alapozását utólagos cölöpökkel erősítették meg, a tető beázásait is megszüntették. Az utóbbi miatt létrejött ikonra emlékeztető formájú nyom oltárképként maradt meg.

A templom legmagasabb pontjáról itt is a természetes fény árad be. A tető, mint legmagasabb pont a kor állandó kötöttsége volt, hiszen torony építése nem volt megengedett.

A Békásmegyeri Boldog Özséb római katolikus templom 1987-re készült el, a korszak első budapesti templomaként. Tervezője ismét Csaba László. Harangtornya már később, az 2003-ra készült el, Fazekas Bálint tervei szerint.

A különleges rétegelt, ragasztott fa tetőszerkezet mindössze négy ponton, közvetlenül a földre támaszkodik, a homlokzat falai csak a saját súlyukat tartják.

Paks város újonnan felépülő központja mellett, egy csendes kertvárosi utcájában, eleinte titokban indulhatott a város új templomának építése. Tervezője, Makovecz Imre ezzel a művével vált széles körben ismertté.

Az adományokból, önkéntes munkával felépült Szentlélek-templom az elmúlt évben esett át teljes körű felújításon.

Épületek/Örökség

Pillantások a fény felé- tíz különleges templom a szocializmus éveiből

2021.07.10. 10:02
1/26

Hollóháza patinás porcelángyára az államosítás után gyors fejlődésnek indult, azonban az új gyártócsarnok útjában állt a falu régi temploma. Lebontása után Csaba László tervei szerint épülhetett meg az utódja 1967-ben.

A hollóházi templom egyike azon kevés vidéki későmodern épületnek, amelyet a helybéliek megszoktak, megszerettek. Stilizált képe ma turisztikai kiadványokban, ajándéktárgyakon is visszaköszön.

A természetes fénnyel megvilágított oltár.

A Zalaegerszeghez közeli, de eldugott zsákfaluban, az alig 250 lakosú Nemeshetésen épült templom 1974-76 között, szinte kizárólag helyi mesterek közreműködésével, Török Ferenc tervei szerint.

A templom 2019-ben kisebb felújítást kapott, ami a festett felületek mellett a tető szigetelésére is kiterjedt.

A fal felülete nem a tervek szerint készült el: a bordás felületet kizsaluzás után kézi erővel, kalapáccsal roncsolni kellett volna, azonban az építők ellenezték a fal -szerintük- tönkretételét. Török Ferenc végül elfogadta az érvüket.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamoskér templomát 1970-ben végzetesen megrongálta az árvíz. Az eldugott faluban hamar megkezdődött az utódjának építése, amely öt év múlva készült el.

A sík falak nélküli épület három tervező munkája: Bachmann Zoltán, Kistelegdy István és Csete György keze nyomán egy hazánkban egyedülálló templomépület született.

A Kádár-kor első, már forgalmas helyen álló, közismert temploma a budapesti Farkasréten épült, és éppen 30 évvel az addigi utolsó budapesti templom után, 1977-ben szentelték fel. Tervezője Szabó István.

A templom falainak anyaga szinte teljes egészében a vasalt betonnal kitöltött Bh-60 jelű födémbéléstest, amelyből 16 ezer darabot használtak fel az építők. A mintegy 190 négyzetméternyi színes ablak Szabó István saját munkája.

A templom a lehető legolcsóbb megoldásokkal épült, azonban közössége az évtizedek alatt minden szükségessel berendezte. 2011 óta műemlék.

Pécs újonnan belterületté vált egykori üdülő övezetében, a Posavölgy fölött 1977 és 81 között épült új templom, Getto József tervei alapján. A különleges, tört spirál formájú épület minden irányból egészen más arcát mutatja.

A tágas belső tér nagyrészt a tervező fia, Getto Tamás munkája.

A karzat falára Erdős János festőművész készített relief-sorozatot, a teremtés történetét bemutatva.

Nyírderzs falu temploma a közeli hodászihoz hasonló kialakítással épült, a Csaba László tervei szerint.

A látogató a legalacsonyabb ponton lép be, míg a belső tér legmagasabb részén hatalmas ablakon árad be a fény.

Dunaújvárosban, az 1950-es évek egyik legfontosabb mintavárosában csak az új városközponttól tisztes távolságban épülhetett új templom, az is csak az 1980-as években.

A könnyű acél térvázas szerkezet alkotóelemei azonosak a vele egyidős budapesti Külső-Kelenföldi református temploméval, de az épületek formája merőben eltér. Mindkét templom Szabó István tervei szerint épült.

A Dunaújvároshoz tartozó Dunapentele központjában álló templom több társához hasonlóan, a vasárnap délelőtti misék idején látogatható.

A Kaposvári Szent József templom a postavölgyihez hasonlóan spirál formájú, azonban íves falaival reagál a lakótelep sík felületeire. Csaba László munkája.

A gyorsan romló állapotú épület 2017-ben teljes felújítást kapott. Süllyedő alapozását utólagos cölöpökkel erősítették meg, a tető beázásait is megszüntették. Az utóbbi miatt létrejött ikonra emlékeztető formájú nyom oltárképként maradt meg.

A templom legmagasabb pontjáról itt is a természetes fény árad be. A tető, mint legmagasabb pont a kor állandó kötöttsége volt, hiszen torony építése nem volt megengedett.

A Békásmegyeri Boldog Özséb római katolikus templom 1987-re készült el, a korszak első budapesti templomaként. Tervezője ismét Csaba László. Harangtornya már később, az 2003-ra készült el, Fazekas Bálint tervei szerint.

A különleges rétegelt, ragasztott fa tetőszerkezet mindössze négy ponton, közvetlenül a földre támaszkodik, a homlokzat falai csak a saját súlyukat tartják.

Paks város újonnan felépülő központja mellett, egy csendes kertvárosi utcájában, eleinte titokban indulhatott a város új templomának építése. Tervezője, Makovecz Imre ezzel a művével vált széles körben ismertté.

Az adományokból, önkéntes munkával felépült Szentlélek-templom az elmúlt évben esett át teljes körű felújításon.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.