Fenntarthatóság

Posztindusztriális városi periféria – a városi igazságos zöld átmenet feltáratlan lehetősége

1/6

Vasgyári kertváros koncepcióterve, Miskolc. PAD + GUBAHÁMORI

Többhasznú erdőkert koncepcióterve, Tatabánya. PAD + GUBAHÁMORI

A Szinva patak és a kertváros, mint összefüggő ökológiai rendszer. Számozott utcák tervpályázat. PAD + GUBAHÁMORI

Posztindusztriális városi perifáriák / Post-industrial Urban Peripheries. PAD + GUBAHÁMORI

Miskolc, Vasgyári kolónia - revitalizációs kerekasztal műhelybeszélgetése, szervező: PAD + GUBAHÁMORI

Miskolc, Vasgyári kolónia - revitalizációs kerekasztal műhelybeszélgetése, szervező: PAD + GUBAHÁMORI

?>
Vasgyári kertváros koncepcióterve, Miskolc. PAD + GUBAHÁMORI
?>
Többhasznú erdőkert koncepcióterve, Tatabánya. PAD + GUBAHÁMORI
?>
A Szinva patak és a kertváros, mint összefüggő ökológiai rendszer. Számozott utcák tervpályázat. PAD + GUBAHÁMORI
?>
Posztindusztriális városi perifáriák / Post-industrial Urban Peripheries. PAD + GUBAHÁMORI
?>
Miskolc, Vasgyári kolónia - revitalizációs kerekasztal műhelybeszélgetése, szervező: PAD + GUBAHÁMORI
?>
Miskolc, Vasgyári kolónia - revitalizációs kerekasztal műhelybeszélgetése, szervező: PAD + GUBAHÁMORI
1/6

Vasgyári kertváros koncepcióterve, Miskolc. PAD + GUBAHÁMORI

Többhasznú erdőkert koncepcióterve, Tatabánya. PAD + GUBAHÁMORI

A Szinva patak és a kertváros, mint összefüggő ökológiai rendszer. Számozott utcák tervpályázat. PAD + GUBAHÁMORI

Posztindusztriális városi perifáriák / Post-industrial Urban Peripheries. PAD + GUBAHÁMORI

Miskolc, Vasgyári kolónia - revitalizációs kerekasztal műhelybeszélgetése, szervező: PAD + GUBAHÁMORI

Miskolc, Vasgyári kolónia - revitalizációs kerekasztal műhelybeszélgetése, szervező: PAD + GUBAHÁMORI

Posztindusztriális városi periféria – a városi igazságos zöld átmenet feltáratlan lehetősége
Fenntarthatóság

Posztindusztriális városi periféria – a városi igazságos zöld átmenet feltáratlan lehetősége

2024.10.28. 14:00

A PAD Alapítvány és a GUBAHÁMORI közös projektje a kelet-közép-európai iparvárosok barnamezőit és a környező, jellemzően leszakadó lakóövezeteket célozza. A cél, hogy a helyi természeti, épített és társadalmi erőforrásokat feltárva, kis léptékű beavatkozásokkal olyan fejlesztési keretrendszert hozzanak létre, amely hosszú távú és fenntartható városrészi megújulást biztosít.

A "Városi periféria: barnamezők és munkáskolóniák komplex szocio-ökológiai városrehabilitációs lehetőségei" projekt célja, hogy összekösse a kihasználatlan, rekultivációs fázisokban megrekedt barnamezős területeket az elöregedő, leromló állapotú, szegregálódó városrészekkel. A projekt helyspecifikus urbanisztikai koncepciókra épül, amelyeket önkormányzatokkal, helyi lakóközösségekkel, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal együttműködve dolgoznak ki. Jelenleg két hazai helyszínen zajlik a kutatás, ahol szomszédsági és városi szintű felmérésekkel, egyeztetésekkel már eljutottak a koncepcionális szakaszig.

Az ‘Erdőkertváros’ koncepció a miskolci Vasgyári kolónia kertvárosi örökségére és a Szinva-patak revitalizációjára épül. Célja a városi természetközeli élőhelyek megerősítése közösségi köztér-megújítással, ahol a patakparti területek erdőkertszerű kialakítása összekapcsolódik a kertváros zöldfelületeivel. Az autómentes utcák és közösségi funkciók kialakítása lehetőséget ad a lakók és helyi intézmények aktív részvételére. A koncepció alapját a lakók térhasználatának vizsgálata, a városrész épített és természeti állapotát feltáró terepmunka, valamint a helyi zöld és szociális ügyek iránt érdeklődő civil szervezetekkel, vállalatokkal, közintézményekkel, építészekkel és döntéshozókkal folytatott egyeztetések adták.

Vasgyári kertváros koncepcióterve, Miskolc. PAD + GUBAHÁMORI
1/6
Vasgyári kertváros koncepcióterve, Miskolc. PAD + GUBAHÁMORI

A tatabányai Mésztelepen, a régi kőbánya területén megvalósítandó ‘Többhasznú sarjerdő’ koncepció a helyi közösség tájhasználati szokásaira épít. Az erdősülő bányaterületen foltszerűen kialakított zöldség- és gyümölcstermesztés nemcsak a lakók számára hasznos energia- és élelmiszerforrást biztosít, hanem segíti a terület regenerációját, növeli a biodiverzitást és az ökológiai ellenállóképességet. A koncepció kidolgozása fokozott terepi jelenlétet, a lakókkal kialakított hosszú távú együttműködést és az önkormányzattal folytatott párbeszédet igényelt, bevonva szociális, városüzemeltetési és zöldfelület-kezelési szakembereket.

Többhasznú erdőkert koncepcióterve, Tatabánya. PAD + GUBAHÁMORI
2/6
Többhasznú erdőkert koncepcióterve, Tatabánya. PAD + GUBAHÁMORI

A keretrendszer helyi beágyazottságához elengedhetetlen a projektcsapat multidiszciplináris háttere, amely társadalom- és környezettudományi, építészeti és urbanisztikai szakértelmet egyesít. A PAD és a GUBAHÁMORI közös munkájának eredménye egy kiadvány, amely posztindusztriális városi perifériák helyspecifikus beavatkozási lehetőségeit és tervezési irányait mutatja be. A dokumentum online elérhető, valamint offline formátumban a PAD Alapítványnál is hozzáférhető.

Közreműködők: Papp Gergely, Berecz Diána, Guba Sándor, Hámori Péter, Dr. Varga Anna, Dr. Dobák Judit

Papp Gergely

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.