Közélet, hírek

Pre-, neo-, poszt-

1/20

archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház

?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
A helyreállított eredeti, Lajta Béla féle homlokzat (fotó: vm)
?>
A helyreállított eredeti, Lajta Béla féle homlokzat (fotó: vm)
?>
A helyreállított eredeti, Lajta Béla féle homlokzat  (fotó: vm)
?>
Vágó László terve, 1921 - előcsarnok
?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
?>
Az Új Színház a Paulay Ede utcában, 2009 (fotó: vm)
?>
Az Új Színház a Paulay Ede utcában, 2009 (fotó: vm)
?>
Az Új Színház a Paulay Ede utcában, 2009 (fotó: vm)
?>
homlokzat részlet, fotó: vm
1/20

archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház

Pre-, neo-, poszt-
Közélet, hírek

Pre-, neo-, poszt-

2009.02.13. 00:52

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kőnig Tamás, Wagner Péter, Lajta Béla, Vágó László, P. Müller Éva

Vélemények:
1

Amikor arra emlékezünk, hogy éppen száz éve nyílt meg a pesti Parisiana mulató, valójában nem arra az intézményre gondolunk már, melyet az említett néven Schwarz Amália úrnő hozott létre, s melyhez az építészeti terveket Lajta Béla készítette.Haba Péter írása a Paulay Ede utcai Új Színház épületének múltjáról.

Amikor arra emlékezünk, hogy éppen száz éve, 1909. február 13-án nyílt meg a pesti Parisiana mulató, valójában nem arra az intézményre gondolunk már, melyet az említett néven Schwarz Amália úrnő hozott létre, s melyhez az építészeti terveket Lajta Béla készítette. A ház ugyanis a magyar építészet egyik legizgalmasabb transzformáció-sorozata: abban a formájában, ahogy Lajta elképzelte, alig néhány évig létezett csupán, mulatóként is hamar megszűnt létezni. A ház a 20. század során figyelemre méltó színeváltozásokon éppúgy átesett, mint bizarr átfazonírozásokon vagy éppen durva lecsupaszításokon – a város kultúrája számára egy sokarcú és mégis arctalan hellyé vált. A legutóbbi felújítás is lassan kerek évfordulóhoz közeledik: majdnem 20 éve fejezte be a munkát Kőnig Tamás és Wagner Péter – művük a ház történetéhez egy egészen sajátos építészettörténeti kísérlettel járult hozzá. 

 

A helyreállított eredeti, Lajta Béla féle homlokzat (fotó: vm)
7/20
A helyreállított eredeti, Lajta Béla féle homlokzat (fotó: vm)

A helyreállított eredeti, Lajta Béla féle homlokzat (fotó: vm)
8/20
A helyreállított eredeti, Lajta Béla féle homlokzat (fotó: vm)

A helyreállított eredeti, Lajta Béla féle homlokzat  (fotó: vm)
9/20
A helyreállított eredeti, Lajta Béla féle homlokzat (fotó: vm)

homlokzat részlet, fotó: vm
20/20
homlokzat részlet, fotó: vm

 

Érdemes felvillantani, hogyan foszlott szét lépésről lépésre az eredeti épület titokzatos hangulata, hogyan tűnt el szinte nyomtalanul a homlokzati pártázat angyalsorának misztikus-szimbolikus világa, a keleties részletekkel teli kőfalak monumentalitása, a finom szobrászati részletek, a kristálytiszta mű- és térformák premodern eleganciája. Az 1960-as évekig három fő „stációban" történt ez meg, de köztük számos kisebb-nagyobb renoválásra is sor került.

 

Vágó László terve, 1921 - előcsarnok
10/20
Vágó László terve, 1921 - előcsarnok

 

Az első nagyobb átalakítás még egy kiemelkedő tehetségű építész, Vágó László tervei szerint készült 1921-ben – a munkálatok során egy, a Lajta-féle tervektől lényegesen eltérő új, jó színvonalú, de immár a színházi igényeknek megfelelő térrendszer alakult ki, a falakra-mennyezetekre színekben bővelkedő neoempire-neobarokk díszítést került (a homlokzat többé-kevésbé érintetlen maradt).

Az 1952-es átépítés durván átszabta a kompozíciót, a homlokzatot nagy ablakokkal lyuggatták át, az eredeti burkolatot és a díszítmények jó részét leverték, kerámiafrízt tettek rá, a földszinten féloszlopok jelentek meg. A 60-as évek elején függönyfalat húztak a homlokzat elé, az angyalos pártázatot lebontották (tervező: P. Müller Éva). Bár akkoriban az alkalmazott függönyfalrendszer technikailag újszerűnek, építészeti-formálási értelemben nagyon frissnek számított idehaza, a gyenge kivitelnek köszönhetően gyorsan tönkrement.

 


archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
11/20
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház

archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
12/20
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház

archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
13/20
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház

archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
14/20
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház

archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
15/20
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház

archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház
16/20
archív kép az 1980-as évekből: Budapesti Gyermekszínház

 

Mindezek ellenére a nagyszerű eredeti mű emléke egészen a ’80-as évekig, a legutóbbi rekonstrukció időszakáig tovább élt, hatása átsugárzott minden viszontagságon. Némi túlzással azt lehet mondani, hogy a Kőnig Tamás és Wagner Péter tervei szerint elvégzett felújítás (tervezés: 1987-88, kivitelezés: 1989-90) „kegyelmi pillanatban" történt: az illetékes szervek (Budapest Főváros Tanácsa Művelődési és Sportfőosztály) éppen ebben abban az időszakban döntöttek az épület átfogó, egységes koncepció szerinti rekonstrukciójáról, amikor a 19-20. század fordulójának magyarországi kultúrája iránt látványosan megnőtt az érdeklődés, amikor művészettörténeti kutatások, kiállítások és könyvek sorai tettek kísérletet a korszak újrafelfedezésére, amikor a Parisiana „századelei arca" egyébként is a fókuszba került.

Persze a Lajta elgondolásához méltó koncepció elképzelhetetlen lett volna a tervezők és a velük együtt dolgozó kutató, Dávid Ferenc érzékenysége nélkül: felismerték, hogy a színház valahai formája olyan érték, amely a lehetőségekhez mérten újraépítendő, ugyanakkor az is nyilvánvaló volt számukra, hogy a Lajta-féle épület egészének (teljes belső térrendszerének) helyreállítása az adottságok miatt nem lehetséges, hiszen a Vágó-féle színházterem – ha rossz, lecsupaszított állapotában is, de – az 1920-as évek fontos, pontosan rekonstruálható emléke. Mivel a tönkrement függönyfal mögött a korábbi építési fázisok egyetlen értékesnek tekinthető részlete sem maradt fenn, adódott a Lajta-féle homlokzat visszaépítése. A tervek elkészítése során igyekeztek az eredeti állapotot annyira megközelíteni, amennyire azt a régi fotók és a rendelkezésre álló kevés maradvány lehetővé tették (beleértve a szobrászati díszt is). Az idők során az ún. közönségforgalmi tereket (előtér, ruhatár, foyer, lépcsőterek, büfé) is nagyrészt megfosztották értékeiktől – az építészek számára itt nyílt lehetőség a relatíve szabad formálásra.

„Az egész intézménynek olyan építészeti kialakítást kellett adni, mely összekapcsolja a különböző időben készült, eltérő stílusú épületrészeket, és a szintézis minőségével többet nyújt az egyes részek egymásmellettiségénél. (…) Az előcsarnokot úgy alakítottuk át, hogy a (…) terek hálózata (…) jól átlátható sort alkosson (…). A horizontális irányt a teátrális lépcsővel (…), az egész térháló vertikalitását pedig a középtengelyben elhelyezett »életfamotívumokkal«, a (…) világítás »fényzuhatagjával« és az egész térsort megkoronázó fríz[zel] (…) kívántuk kijelölni. Törekedtünk arra, hogy a formarendszer illeszkedjen a meghagyott és visszaépített elemekhez is (…). Ennek (…) alapelemét a zikkurat-motívumban véltük felfedezni, amely már Lajtánál is szerepelt." – írják az építészek. (1) Dávid Ferenc szerint „megnyílt a lehetőség a középső láncszem újjáalkotására, egy sohasem volt stílus megvalósítására, arra az álarcoskodásra, amely korunk új lehetősége." (2)

E sorok is arra utalnak, hogy a felújítás új – vagyis „eredeti" – részei (a közönségforgalmi terek) jellegzetesen posztmodern gondolatokat hordoznak: átértelmezik, egyfajta építészettörténeti fantáziavilágba emelik a visszaépített-rekonstruált régi-új elemeket – a mű kétirányú „visszaverődés", interferencia.

 

Az Új Színház a Paulay Ede utcában, 2009 (fotó: vm)
17/20
Az Új Színház a Paulay Ede utcában, 2009 (fotó: vm)

Az Új Színház a Paulay Ede utcában, 2009 (fotó: vm)
18/20
Az Új Színház a Paulay Ede utcában, 2009 (fotó: vm)

Az Új Színház a Paulay Ede utcában, 2009 (fotó: vm)
19/20
Az Új Színház a Paulay Ede utcában, 2009 (fotó: vm)

 

Bár ott van benne a korszakra jellemző stilizáló formaképzés (a klasszikus építészeti elemek, tagozatok, ornamentika geometrizálása), dekoratív anyag-és színhasználat (rézapplikációk, hajlíitott fémkorlátok, falikarok, élénk színezés), csak annyira divatos, amennyire a legkonzekvensebb, legönállóbb alkotói elvekkel rendelkező tervezőre is szükségszerűen hatnak a kurrens formálási trendek. Az előtér kialakítását a többsíkú gondolatiság és az ahhoz ezer szállal kötődő egységes formavilág teszi a 80-as évek építészetének fontos emlékévé. A rekonstrukció egésze is értelmezhető posztmodern gesztusként: Kőnig és Wagner munkája révén az épület úgy maradt meg olyannak, amilyennek a néhány korai év kivételével mindig is ismertük – sokarcúnak, sőt, ellentmondásosnak, feszültségekkel terhesnek –, hogy közben egy magasabb szinten koherenciát, identitást nyert. Azt, ami a néhány korai év kivételével talán mindig is hiányzott belőle. Erre a bonyolult, titokzatos, bizarr, „sosem volt" épületre gondolunk, amikor a megnyitó századik évfordulójára emlékezünk.

Haba Péter

(1) K.T. - W.P.: Arany János Színház, Budapest - Felújítás, Magyar Építőművészet, 1991/3, 2-3.

(2) Dávid Ferenc: Tisztelgés Lajta Béla emlékének - A Parisiana újjáépítése, Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma, 1991, 6-7.

Vélemények (1)
rokon
2009.02.16.
11:18

Két megjegyzés érkezett e-mailben, köszönettel közzétesszük (a szerk.):

1. Az 1954-es szocreál homlokzat – bár értelemszerűen tönkrevágta az eredetit és (csupán a szükséges visszabontások elvégzése után előkerült) undok kiváltásokat alkalmazott – önmagában nem volt aránytalan, még talán elegánsnak is mondható, az akkor még megtartott frízzel éppen annyira volt csak feltűnő a zártsorú beépítésben, amennyire kell.

2. A hatvanas években az első budapesti, hátoldalukon kékre és sárgára festett üveglapokkal készített függönyfal létrehozásával párhuzamosan az eredeti homlokzati anyagok maradékát is sikerült eltüntetni úgy, hogy Dávid Ferenc a fríz csak egy tenyérnyi, a szakszerű elbontáskor visszaszakadt rézdarabkáját találta meg véletlenül a tetőtérben, és néhány homlokzati kőlapot az előcsarnok padlójában.

Kőnig Tamás

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk