Egyéb cikkek

Rajk László és munkatársai pályaműve

1/6

?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/6

Rajk László és munkatársai pályaműve
Egyéb cikkek

Rajk László és munkatársai pályaműve

2005.12.14. 05:04

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Rajk László, Novák Zsuzsy, Joó Éva

József Attila Színház - Budapest XIII. - rekonstrukciója és bővítése tervpályázat. A megvételt nyert a 5. bírálati sorszámú terv szerzői: Rajk László és munkatársai (KÖZTIGON)

József Attila Színház - Budapest XIII. - rekonstrukciója és bővítése tervpályázat
Megvételt nyert
az 5. bírálati sorszámú terv (1,5 millió Ft bruttó)
Szerzői: Rajk László és munkatársai (KÖZTIGON)

 




 
Design criteria a József Attila Színház terveihez


Progresszió, mint építészeti gesztus

Az utóbbi évtizedek építészeti újhulláma kétségtelen bizonyosságát tette, hogy az igazán maradandó új kulturális középületek (múzeumok, színházak, koncerttermek, könyvtárak) a progresszió építészeti gesztusai.

A konzervatív hagyományokra támaszkodó stílus mostanáig a megbízhatóság megjelenítéséül szolgált. Ám az utóbbi öt év feltűnő, új építészeti vonulata az, hogy a megbízhatóságot is bátor épületek jelenítik meg. Berlinben megépül a Reichstag kupolája, a Dresdner Bank "szétrobbant" előcsarnokú székháza, Edinborough-ban a Skót Parlament új épülete, a valamikori "red brick" egyetemi épületek környezetében megjelennek az olyan épületek, melyek minden eddigi hagyománnyal - légyen az tehetséges újrafogalmazás, vagy egyszerű epigonizmus - szakítanak (MIT, Cambridge, Oxford).

Ma az építészet progresszív példái tehát nem csak a fejlődést, a megújulást testesítik meg, hanem a megbízhatóságot is. Különösen érdekes e folyamat hatása azonban egy olyan városban, ahol az újonnan épült középületek, egy-kettőtől eltekintve, hagyományosan konzervatív-klasszikus "stílust" követtek mindezidáig, minimalizálva a kockázatot.

Budapesten a XIII. kerület ingatlanfejlesztési stratégiája alapvetően új irányokat mutatott fel. Egyik oldalról új épületek határozzák meg a kerület arcát, és a régi városszövet struktúráját megőrizve, új funkciókkal új városnegyedet épített ki (így lett az egykori, gyárépületekkel szegélyezett országútból - a Váci útból - üzleti-kereskedelmi sugárút), másik oldalról bebizonyította, hogy a városi szövetben lehetséges egy olyan kontextuális változtatásnak a véghezvitele, mely nem a bontásokon alapszik, hanem az addíción. Vagyis az épületeket (vagy funkciójukat) megőrizve és újakkal kiegészítve teremt egy teljes várostömbön belül új arculatot, és ezzel - a városi tömb szigorúan vett határait messze túl lépve - a városi környezet értékét is megnöveli. (Erre jó példa a XIII. kerület Polgármesteri Hivatalának bővítése, de akár a Lehel piac is, ahol az egykori piac struktúrája-rendszere megmaradt, és arra "épült rá" egy új ház.)

A József Attila Színház pályázati kiírása - egy 1947-48-ban épült hétemeletes lakóház alsó szintjeire betelepült színház rekonstrukciója - számos építészeti-városképi problémát vet fel, melyet nem lehet az előbb vázolt gondolatok nélkül megválaszolni.

    * Rekonstrukció esetén biztos-e, hogy az egyetlen alkalmazható metódus a faszadizmus, az épületek külsejének gondos helyreállítása, új értékekkel való kiegészítése, az épületbelsők teljes átépítése és a tömbbelsők gondos kihasználása?
    * Elrejtőzhet-e egy színház - mely ennyire fontos szerepet játszik egy modernizálódó, dinamikusan fejlődő kerület kulturális életében - egy, a környezetében már igencsak aprócskává váló emeletes ház "tövében"?
    * El kell-e rejteni azt, a színházra legjellemzőbb építészeti elemet, a zsinórpadlást, mely zárt tömegével érdektelenné tehet egy színházépület?
    * Kezelhető-e a színház rekonstrukciója pusztán egy nagyobb átalakításnak egy olyan városi környezetben, ahol a környező terület, a Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésének térfalai ugrásszerűen megnövekedtek, és először a város életében magas házak épülnek.

Álláspontunk mindegyik kérdésben világos: a rekonstrukció kapcsán olyan új városi elemet kell teremteni, mely figyelemfelhívó jel, és méltóképpen jeleníti meg a József Attila Színházat egy megújulást meghirdető város és kerület közepén.

Szándékaink szerint a József Attila Színház régi-új épülete, az új építészeti megközelítésen keresztül hitelesen jeleníti meg, hogy a színház a városra nyitott, transzparens városi elem, kitárulkozó és befogadó. A művészeti-színházi élet sokoldalúságát, sokszínűségét, vidámságát és szomorúságát, sikereit és gondjait egyszerre befogadó építészeti alkotás.

    * Rajk László építész vezető tervező
    * Novák Zsuzsy és Joó Éva építész munkatársak
    * Bécser Pál épületszerkezet
    * Battai Tibor épületgépészet
    * Rajkai Ferenc épületvillamosság
    * Strack Lőrinc színháztechnológia

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk