Régészet - mauzóleumot és sírt fedeztek fel Kumrán közelében

Régészek mauzóleumot és sírt fedeztek fel Kumrán közelében a Holt-tengernél, nem messze attól a helytől, ahol 1947-ben a kumráni tekercseket megtalálták.

Régészek mauzóleumot és sírt fedeztek fel Kumrán közelében a Holt-tengernél, nem messze attól a helytől, ahol 1947-ben a kumráni tekercseket megtalálták. Az ásatások megkezdése előtt a régészeket kifigyelő rablók kifosztották a sírokat.

 

 

A kumráni tekercsek lelőhelyétől csupán néhány száz méterre régészek feltártak egy mauzóleumot és egy sírt. Amerikai és izraeli kutatók emellett felfedeztek egy eddig ismeretlen barlangot is, amely feltehetően lakott volt kétezer évvel ezelőtt. A lelőhely a Holt-tenger északnyugati partjánál húzódó dombvidéken van. A mauzóleumot, amely csontmaradványokat, gyékényfonatot és kecskeszőrből készült textíliát is tartalmaz, a tel-avivi Bar Ilan Egyetem egyik professzora, Hanan Esel közlése szerint a legmodernebb kifejlesztésű radar segítségével lokalizálták egy évvel ezelőtt.

A sírt az ásatások megkezdése előtt rablók kifosztották. Feltételezhetően kifigyelték a kutatók előkészületeit, és a legértékesebb leleteket - közöttük egy cinkkoporsó tetejét - elvitték. A rablás után azonban megmaradt a koporsó alja, amely belülről fával van kibélelve - mondta el a professzor az AP tudósítójának. Hozzátette, hogy ez az első cinkkoporsó, amelyet Palesztinában, illetve Izrael területén találtak.

Kétezer évvel ezelőtt ezen a vidéken élt az esszénusok aszketikus zsidó szektája, amely az iratok, a valaha megtalált legrégebbi héber bibliai szövegek szerzőjének számít. 1947 és a hatvanas évek közepe között Kumrán és környéke barlangjaiban kilencszáz irattekercset fedeztek fel, amelyek a Krisztus előtti III. és a Krisztus utáni I. század közötti időszakból származnak. A szövegleletek közé számítanak ószövetségi könyveknek - többek között Izajás könyvének - kéziratai, valamint szentírás-magyarázatok, a szektatagok számára készült viselkedési szabályok. A most megtalált leletekből esetleg következtetni lehet a szinte szerzetesi életmódot folytató szektatagok életvitelére. Richard Freund, a hartfordi egyetem kutatója szerint elképzelhető, hogy a leletek megváltoztatják eddigi ismereteinket az esszénusokkal kapcsolatban. (MTI)