Régi-új Duna-híd

2001 végén várható a Mária Valéria híd átadása. Az újjáépítés menetéről, az átkelő helyreállításának hatásairól, valamint a híd történetéről olvashatnak.

2001 végén várható a Mária Valéria híd átadása s így a jelenlegi kompszolgálat megszüntetése. Az újjáépítési munkálatok elől elhárult minden akadály. Október 17-én volt az ünnepélyes munkakezdés; Magyarország, Szlovákia és az EU képviselői aláírták a háromoldalú megerősítő memorandumot. Sok civil és hivatalos szervezet munkája érett most be - és a további együttműködések is segítik, hogy a térség társadalmi, gazdasági kapcsolatai fellendüljenek.

 

A helyreállítás kezdeményezése

A II. világháborús bombatalálatot követően először 1964-ben ült össze a Magyar - Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az elkövetkező években 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés. Ekkor megállapították, hogy egy gyalogos, illetve személygépkocsi közlekedésre szánt híd építése lenne célszerű, azonban konkrét intézkedés nem született.

Tizenöt évvel ezelőtt civil kezdeményezésre létrehozták előbb Esztergomban, majd Párkányban is a Hídbizottságot. 1995-ben e szervezeteknek és a minisztériumi vezetőknek sikerült megegyezni, s a két miniszter Brüsszelben leadta a hídépítés támogatására a közös kérelmet, minek következtében még az év végéig 5 millió ECU-t különítettek el a Phare program keretében e célra. A szakértői szintű tárgyalások egy rövid megtorpanás után ismét folytatódtak, s végül 1999.09.16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás.

Az újjáépítés menete

A már korábban elkészült engedélyezési terv alapján 1999. elején megkezdték a tenderterv kidolgozását - magyar részről a Pont-TERV Rt., szlovák részről a Dopravoprojekt a.s. részvételével. A tervezésnél fontos szempont volt, hogy a hidat eredeti formájában kell újjáépíteni.

Az egyeztetett tender anyagát egy dán konzultáns cég ellenőrizte az Európai Unió alapelvei és szempontjai szerint. A vállalkozó kiválasztására kiírt felhívásra 4 ajánlat érkezett, melyeket egy 19 főből álló Értékelő Bizottság: szlovák és magyar szakértők, EU képviselők, s az EU által meghívott dán COWI Consult munkatársai bírálták el.

A pályázat eredménye csak az EU jóváhagyása után válhatott véglegessé. Nyertesként a GanzIS Konzorciumot választották ki, melynek tagjai a Ganz Acélszerkezet Rt., a Közgép Unio Rt. és az Inzinierske Stavby a.s. cégek. A hídépítés részfolyamatai a víz alatti, berobbant hídszelvények kiemelése, Párkánytól a második pillér újjáépítése, a pillérek megemelése, az új ívek elhelyezése, útpálya építése. A költségek ( 11,7 M EURO) legnagyobb hányadát a Brüsszelből folyósított 10 M EURÓ-ból fedezik, a fennmaradó részt és a kapcsolódó egyéb beruházásokat (magyar oldalon: hídfeljáró út korszerűsítése, személygépkocsi- és autóbusz-parkoló, a régi hídvámszedő felújítása gyalogos rámpa, szlovák oldalon: hídfeljáró út átépítése határállomás és vámhivatal létesítése) a két kormány fele-fele arányban finanszírozza, összesen 9,7 M EURO értékben. A későbbi fenntartás közös feladat lesz, elvileg megosztva a hivatalos határ vonalán: az Esztergomtól számított 2. pillér után kezdődik a szlovák terület.

A magyar és szlovák kormányzat a Phare előírásnak megfelelően közös végrehajtó szervezetet - Program Implementation Unit (PIU) - hozott létre Pozsony székhellyel. A PIU feladata a Phare előírások betartása és betartatása, a beruházás műszaki és pénzügyi előrehaladásának ellenőrzése, az éves értékelés elkészítése.

A magyar lebonyolító a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. (KEMÁK), illetve képviselője, a Közúti Beruházó (UTIBER) Kft., szlovák oldalon a Slovenská Správa Clest, illetve képviselője, a Dopravoprojekt a.s.

Az új átkelő helyreállításának hatásai

Dobosi Tivadar, a KEMÁK igazgatója hangsúlyozta, hogy a híd elsődleges szerepe a régió átjárhatóságának, a térségi kommunikáció, az emberi kapcsolatok fenntartásának erősítésében rejlik, s csupán kisebb közúti funkciót szánnak az átkelőnek.

A természetes forgalomnövekedés előnyei - mint a Várszínház várhatóan nagyobb látogatottsága, a határokon átnyúló kulturális kapcsolatok intenzitásának növekedése, az esztergomi kereskedők feltételezhetően nagyobb forgalma - mellett meg kell oldani a hídról a Prímás szigethez levezető út és az árvízi töltés problémáját is. Ezen kívül vannak aggódó szemlélők is: Komáromban, a legközelebbi közúti határátkelőhelyen számos üzlet és üzletház épült a közelmúltban - számítva a Szlovákiából érkező vásárlókra. Most e kereskedők azonban joggal tarthatnak a forgalomcsökkenéstől. S meg kell említeni a komárnoi, a régió eddigi egyetlen magyar nyelvű színházát is. A gazdasági hatások ily módon kiegyenlítik egymást.

A híd története

A Duna és a Garam találkozásánál már a korai időkben is jó átkelési lehetőség volt. A rómaiak alatt itt haladt a limes út és az Aquincumba vezető út. Esztergom királyi székhellyé válását, 1075-t követően királyaink közül elsőként I. Géza , majd III. Béla és II. Endre is támogatta a helyi rév működését.

1543-ban Esztergomot elfoglalták a törökök, és 1585-ben Szinán budai pasa megépíttette Esztergom és Párkány között azt a hajóhidat, mely közel 100 éven át jelentett kapcsolatot a Duna két partja között, s mely csak 1683-ban pusztult el a párkányi csatában. 80 évig ismét a rév működött, majd 1762-ben a hajózást kevésbé zavaró repülőhidat állítottak forgalomba. Ez egy 6-8 perces átkelést lehetővé tevő speciális úszómű volt, melyet 7 ladikra helyezett kötél tartott, s melyet a víz árja hajtott az egyik partról a másikra.

A második ipari forradalomnak köszönhetően bővültek az egyes országok, régiók közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok, s a kormány hídépítési programjában az 1890-ben épült pozsonyi és az 1891-ben épült komáromi híd elkészülte után az 1842-től 1895-ig működő hajóhidat felváltó vashíd építését tűzte ki. A munkálatok 1894 tavaszától 1895 augusztásáig folytak. A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, Ferenc József Budán született lányáról nevezték el.

Az átkelőt először 1919-ben robbantották fel - a teljes helyreállítási munkálatok ekkor 1927-ig tartottak. A II. világháború alatt 1944 karácsonyán érte újabb bombatalálat a hidat, s az újjáépítés mind ez ideig elhúzódott.

Csordás Izabella

 

Látványtervek

 

 

A képeket Büte Miklós (Narn) készítette.