Épületek/Középület

Régi-új fürdőkultúra

1/17

A fürdő látképe még az 1920-as években.

A fürdő látképe még az 1920-as években.
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A fürdő látképe még az 1920-as években.
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
1/17

A fürdő látképe még az 1920-as években.

Régi-új fürdőkultúra
Épületek/Középület

Régi-új fürdőkultúra

2019.08.28. 06:08

Projektinfó

Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő

URL:
ARCHIKON

Tervezés éve:
2016

Építés éve:
2019

Bruttó szintterület:
9744 m2

Stáblista

Építésziroda: ARCHI-KON Kft.  

Építészet: Nagy Csaba, Pólus Károly, Dobos Bence László, Nagy Zsolt

Építész munkatársak: Tőrös Ágnes, Nahoczki Éva, Botos András, Bóday-Bagó Betti, Chvalla Diana

Budapest jelentős termál- és gyógyvízkészlete egyedülálló lehetőséget biztosított a történelem folyamán a különböző fürdőkultúrák megjelenésének. Az egymásra rakódott rétegek között igyekszik orientálódni a Pesterzsébeti Fürdő, mind téralakításban, mind anyaghasználatban, mind tömegképzésben.

 A Duna mindig is markáns vonalként húzódott kultúrák, vallások és népek találkozásánál. Nyugat, és kelet felől érkező hódítások határát egyaránt képezte. Nemcsak Magyarország, hanem különösen Budapest kulturális örökségét gazdagítja az ebből következő mozgalmas történelmi háttér. A főváros területén található ún. történeti fürdők sokfélesége jól mutatja ezt a helyzetet. Mivel Budapest, és főleg a Duna menti szakaszok mindig is bővelkedtek felszín alatti vizekben, ezért jórészt itt alakultak ki a természetes forrásokra épült fedett, vagy szabadtéri fürdőhelyek.


A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
4/17
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás



Három olyan korszak emelhető ki, amikor jelentősen fellendült a fürdők építése. Az első virágkor a II. századra tehető, amikor a rómaiak Pannónia Aquincum területén fürdőhelyeket létesítettek, melyek gyógyító hatásukról voltak híresek (Aquincum). Később ezt felismerve, a XVI. századi Oszmán birodalom hódításai nyomán a törökök is előszeretettel aknázták ki hazánk termál forrásait és hoztak létre autentikus törökfürdőket (Király, Rudas, Veli bej, Rác). Majd az utolsó virágkor kezdetén a XIX. század végén, több fából készült fürdő is épült különböző melegvizű, vagy gyógyhatású forrásokra, ezt követően a XX. század első felében elkezdődtek a kútfúrások és a ma ismert klasszicizáló műemléki fürdők építése (Széchenyi, Gellért, Lukács).


A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
5/17
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás



A fővárosi történeti fürdők ebből kifolyólag két karakteres típusba sorolhatók. Az egyik a római típusú fürdő, melynek Caracalla1, és Diocletianus termái az előképe. Szimmetrikus kialakítású, tengelyre szervezett térsorok, fő- és kereszttengellyel, egymás után sorolt térszerkezettel.2 A másik a török típus, más néven ilidzsa vagy hamam3, három részre tagolt: előcsarnok, langyos helyiség, forró helyiség. Centrális szerkesztésű, központi főtere a kupolás, oktogon medencés fürdőtér, ahonnan nyílnak az egyéb funkciók.4

Ezek mellett Magyarországon megtalálható a mesterségesen létrehozott szezonális strandfürdő, amely német nyelvterületen alakult ki és Kelet-Közép Európára jellemző. Kültéri, zöldfelületben elhelyezett épített medencék együttese.


A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
16/17
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás

 

A fürdő története 

Pesterzsébeti Fürdő Duna menti területén már az XX. század elején strand létesült. Ekkor fából készült épületek és Dunába nyúló stég fogadta a látogatókat. A Dunát használták fürdésre, míg napozásra a homokos partot. Az 1930-as években épültek az első medencék, amiket a Duna vizével töltöttek fel. Ekkor találták meg a jódos-sós gyógyvizet a területen. Az 1950-60 években a szomszédos néhai Drasche téglagyár területén megépült a Gubacsi lakótelep, és a Duna vize is alkalmatlanná vált a fürdésre. Ezzel egy időben épült a ma ismert “ál-törökfürdő” kialakítású, klasszikus hangvételű kőfürdő, aminek kupolás központi terében egy oktogon medence kapott helyet, ezt ölelték körbe az egyéb rendeltetésű és kiszolgáló területek.


A fürdő látképe még az 1920-as években.
1/17
A fürdő látképe még az 1920-as években.



Ez az épület a helyiek számára hamar Pesterzsébet ikonikus épületévé vált. Az 1970-es évek végére kialakult a gyógyfürdőből és strandból álló együttes, hullám- és gyermekmedencével, iszapkezeléssel és masszázs szolgáltatással, ami egészen a 2000-es évek elejéig üzemelt. A gyógyrészleg anyagi nehézségei miatt (a jódos-sós vizet melegíteni kellett) 2001-ben a strandot, majd 2005-ben a gyógyfürdőt is bezárták.5 A jelenlegi felújítás során a meglévő strand és “ál-törökfürdő” épülete egészül ki új funkciókkal, mint szaunavilág, úszó-, élmény- és gyermekmedence, merülő- és kültéri medencék. Az így kialakuló épületegyüttes új kontextusba helyezi a meglévő értékeket, aktív kapcsolatot teremt a természeti környezettel és egész évben fogadja a fürdővendégeket. 

 

Centrum 

A meglévő és felújított épület központi tere a kupolás, oktogon medencés fürdőtér. Ez a központi helyszín, mint meglévő centrum épült be a koncepcióba, ami egy hasonló jelentőségű, de új centrummal bővült, ez a központi élménymedence. Köréjük szerveztük - mintegy koncentrikusan - a többi funkciót. Ez a régi és új középpont kiemelt jelentőséggel bír, ami a téralakításban és térélményben is megjelenik. Olyan kitüntetett helyek, amik többletjelentéssel bírnak és képesek felfokozott esztétikai élmény létrehozására. Köréjük szerveződnek az áramló térsorok, melyek lazán kapcsolódva, de szigorú funkcionális rendben alakítják ki a fürdő szövevényes világát.

 

Térszervezés és tömegformálás

Mind a meglévő, mind az új épületek tekintetében fontos szempont volt, hogy heterogén építészeti szövet alakuljon ki, ahol a struktúra áramlása a központi terek felé irányul. Ilyen kijelölt és emelt belmagasságú terek a korábban említett két centrum, azaz az oktogon medence és az új élménymedence. Az orientációt olyan tengelyek segítik, melyek vizuális kapcsolatot teremtenek az egységek között. Nincs kijelölt közlekedő, csak a funkciók perifériáin és összemetsződésein kialakuló átmeneti és küszöbterek, amik mentén fel-feltárulnak a fürdő, pihenő és kiszolgáló területek.

Ez a struktúra alapvetően a belső térszerkezet felől formált. A működés és használat szerint helyezkednek el a funkciók, de a tömegalakítás alá van rendelve az elérni kívánt hatásnak. Lazán elszórt tömegek zárják körül a fő funkciókat, míg a kiszolgáló helyiségek bennük kaptak helyet. Ezek a tömegek határozzák meg az együttes karakterét és feldarabolják az épületet kisebb, emberléptékű részekre. A medencék a tömbök közötti rész "elárasztásával" jönnek létre, ezzel erősítve a barlangszerű, interior jellegű fürdő hatást.

 

Külső-belső

Nemcsak a belső, hanem a külső környezet is koncepcionális eleme az együttesnek. Míg a strand a természet szerves része, a természet befolyik a főépületbe. A strandmedencék egy összefüggő, minimálisan burkolt felületen helyezkednek el. Ez a kiemelt rész segít abban, hogy a Duna látványa még inkább érvényesüljön, és a többi strandterület teljes egészében zöld legyen. Emellett a főépületen belüli vizuális és közlekedő tengelyek végén megjelenő természet látványa oldja a mozgalmas és változékony belső tömegek sűrűségét. Kint és bent határa elmosódik, így különös természetközeli élménnyé válik a fürdőzés.


A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
13/17
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás

 

Fény

Ezzel összefüggésben a természetes fény átjárja a belteret. A tömegek között hol nagy homlokzati megnyitásokon, hol kisebb réseken, hol felülvilágítókon jut be a napfény. Az egyszerre zárt és nyitott tömegalakítás következtében világosság és homály váltakozik a beltérben. A számtalan téri helyzet sokféle fényviszonnyal párosulva rendkívül izgalmas és változatos élménnyé teszik a használók számára a fürdőzést. A központi medence nyugat és dél felől, valamint felülről nagy megnyitásokkal rendelkezik, emiatt kellően fényes - északi irányban viszont a térstruktúra betömörödik és kontrasztba kerül a napfényes, ellentétes oldallal. A vízfelületek úgy kerültek kialakításra, hogy a legtöbb napszakban visszatükröződjön rajtuk a napfény, folyamatosan vibráló hatást eredményezve, hol a mennyezeten, hol az oldalfalon. Ezt a mesterséges fény csak ott egészíti ki, ahol feltétlenül szükséges. Éjszaka mindez a visszájára fordul, és a zárt, tömegszerű részek árasztanak fényt, megváltoztatva ezzel a beltér karakterét egy befelé forduló, meghitt hangulattá.


A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
11/17
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás

 

Víz

A fürdőzés belső horizontja és központi eleme a víz, ezért sokféle minőségben jelenik meg. Az összesen 12 medencében megtalálható vizek hőmérséklete 16-40°C között változik, valamint a területen lévő kutak vize mind megtalálható a termálvíztől kezdve, a jódos-sós gyógyvízen át, egészen a szomszédos Duna-part szűrt vizéig. A fürdők tisztálkodásra és szellemi felfrissülésre egyaránt lehetőséget biztosítanak abból kifolyólag, hogy a víz nemcsak higiéniai, hanem spirituális és szakrális jelleggel is bír.


A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
14/17
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás



Képes az összes érzékszerve egyaránt hatással lenni és egyedi közeget létrehozni. Testünk alapvető helyzetét változtatja meg: a gravitáció kevésbé hat ránk, ugyanakkor megnehezíti mozgásunkat; hőmérséklete általában eltér a levegőtől; lehetetlenség lélegezni benne; elmerülünk benne, áthatolunk rajta; felszíne párolog és visszaveri a ráeső fényt, ezáltal fokozatos átmenetet képez a víz és levegő határán; akusztikailag bizonytalan helyzetet alakít ki, azonban a csobogás kellemes érzést kelt; megduplázza a rendelkezésre álló teret. Megfelelő mennyiség fölött megváltoztatja a világgal való alapvető kapcsolatunkat és egyfajta közvetítő szerepe van a külső-belső, fent-lent, világos-sötét, zajos-csendes relációk között. Így lesz a központi medence a Schneller István-féle6 centrum és átváltási pont.


A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
7/17
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás

 

Anyaghasználat

Habár a víz a legfontosabb anyag a fürdők kapcsán, a belőle kiáramló hangulat egyéb anyagokkal pontosításra szorul. Az általunk használt jellemző anyag a gránit. Kemény és időtálló, ami a puha és folyékony víz ellenpontja, egyúttal utalás a történeti fürdőkre. Ezt a keménységet oldják fel a tömegek belsejében lévő színes, mázas kerámia burkolatok, amelyek a pihenő területeket jelölik. Felületi fényük a víz tükröződését ismétlik, ezáltal megsokszorozzák a víz érzetét a falakon. A kopolit üveggel körülvett és felülvilágított öltözőtér fél-transzparens intimitást nyújt a vendégek számára, egyben megidézi a fürdőtérben uralkodó vízfelületet.

 

A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás
5/17
A megújult Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft., 2019., Fotó: Bujnovszky Tamás

 

Atmoszféra

Mindezek összessége hozza létre a fürdő atmoszféráját. Barlangszerű, tömegekre hangolt térélmény, ahol a térfalak közé befolyik a vízfelület. Az ilyen típusú fürdőzés alapvető élménye, hogy a vízben nekitámasztjuk hátunkat a falnak, védelmet ad, nyugalmat és biztonságot teremt. Folyamatosan változik, mocorog és vibrálva reagál minden mozdulatra. Az atmoszféra mindig valamiből következik és a dolgok, emberek és kölcsönhatásaik hozzák létre.7 Esztétikai kategória, amit az érzékszervi érzékelésen túl az érzelmi érzékenységünkkel is érzékelünk.8 A Pesterzsébeti Fürdő tervezése során koncepcionális volt, hogy a funkcionalitáson és fizikai dimenziókon túl a fürdő rendeltetésének megfelelő, egyedi atmoszféra jöjjön létre.

Dobos Bence László

 


1 SZENTKIRÁLYI ZOLTÁN: Az építészet világtörténete, Terc Kft., 2004, 211.p.

2 POGÁNY FRIGYES: Itália építészete I., Corvina Kiadó, 1973, 89.p.

3 KAMARÁS ÁDÁM: Török fürdők hazánkban., Az oszmán-török fürdőkultúra nyomában, 2012., Letöltés időpontja: 2019.07.24. 

PAPP ADRIENN: Doktori disszertáció-Fürdők a török kori Budán, Budapest, 2014

5 www.pesterzsebetifurdo.hu/a-furdo-tortenete, Megtekintés dátuma: 2019.07.24.

6 SCHNELLER ISTVÁN: Az építészeti tér minőségi dimenzióiTerc Kft, 2005., 17.p.

7 GERNOT BÖHME: Atmospheric Architecture, The Aesthetics of Felt Spaces Atmosphere, a Basic Concept of a New Aesthetics. London, Bloomsbury Academia, 2017, 22.p.

8 PETER ZUMTHOR: Atmospheres: Architectural Environments - Surrounding Objects., Basel, Birkhäuser - Publishers for Architecture, 2006.


szerk.: PV.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk