építészet : környezet : innováció

Rekonstrukciós terv: esztergomi zsinagóga

Az évtizedek óta kultúrházként használt, felszabdalt belső terű zsinagóga a rekonstrukció során új szárnnyal bővül. Ez a helyiségcsoport a zsinagógához mindenütt üvegfallal és üvegtetővel csatlakozik, ezzel a történeti, zárt tömeg megmarad.
Esztergomi zsinagóga, archív fotó
Esztergomi zsinagóga
 

A rekonstrukciót – ahogy az az építtetői és a műemléki hatósági egyeztetéseken megfogalmazódott – kettős, egyrészt a funkcióváltásból következő, másrészt az eredeti házat megjeleníteni igyekvő alapelv határozta meg. A korábbi szakrális használatot többcélú – már néhány évtizeddel ezelőtt megkezdődött – kulturális alkalmazás váltja, váltotta fel. Röviden összefoglalva a történelmi tömegen belül ezután is nagy – a variábilis használatot segítő mobil falakkal osztható – terek lesznek, de a funkciót kiegészítő kiszolgáló kis helyiségek sora a telken belüli meredek rézsűhöz simul.

 

Esztergomi zsinagóga
Esztergomi zsinagóga
 

 

Ennek az új kubusnak a megfogalmazása olyan, hogy a korábbi, négy oldalról zárt homlokzatot megtarthatóvá, illetve rekonstruálhatóvá teszi úgy, hogy a csatlakozások üvegfallal és üvegtetővel készülnek. Az elképzelések az Imaház utcai térbővület és a ház mögötti meredek rézsű fölötti közterület kapcsolatát is tartalmazzák. A használathoz kapcsolódó parkolási igény másutt oldandó meg. Az időközben nehéz tartószerkezettel kialakított közbenső födém továbbra is szükséges, de a ház közepén – megközelítőleg a korábbi női karzat által is szabadon hagyott helyen – nagyméretű kivágás és süllyeszthető födém készül, így az épülethasználat sokoldalúvá tehető (pl. színház, kiállítás stb.) és az eredeti kétszintes, “karzatos” átlátású tér is rekonstruálható.

“A magyarországi zsinagógák belső tere az 1848-as forradalom és szabadságharc idejéig még többé-kevésbé magán viseli a kilencosztásos centrális tér galíciai és morvaországi hagyományokat tükröző belső hangulatát, még akkor is, ha belső tere és szerkezete háromhajóssá rendeződik át. Ezek a változások azonban a külsőn még kevéssé látszanak meg, az épület kifelé éppúgy egységes és zárt, mint az azt létrehozó közösség.” Ezeket a sorokat Klein Rudolf 2008-ban, a Terc kiadó gondozásában megjelent könyvében egy másik zsinagógáról írta, de az esztergomi épületre is igazak.

 

Esztergomi zsinagóga
Esztergomi zsinagóga
 

 

A jelenlegi rekonstrukció tárgya egy olyan épület, melyet a tömeget határoló négy egységes, máig megmaradt homlokzat jellemez, ugyanakkor egységes belső terét – a 2. világháborút követő kényszerű funkcióváltás következtében – a korábbi évtizedekben vízszintesen átvágták, tereit kisebbekre osztották, belső architektúrája gyakorlatilag elveszett. Az egységes szakrális belső átalakítása, a nagy, egységes tér cellásodása a korábbi funkcióváltás során beindult, illetve a súlyos vízszintes és függőleges vasbeton szerkezetek beépítésével meg is valósult. Ez a térszerkezet a jelenlegi rekonstrukció folyamán a sokoldalú kultúrház igényeihez tovább alakítható úgy, hogy a fő területek továbbra is a hajdani zsinagóga kubusában maradnak – ki is töltik azt –, de a kiszolgáló helyiségek számára épületbővítés szükséges.

 

Esztergomi zsinagóga
Esztergomi zsinagóga
 

 

Az üzemi területek egy új helyiségsávban kapnak helyet. Ez a helyiségcsoport a zsinagógához mindenütt üvegfallal és üvegtetővel csatlakozik, ezzel a történeti, zárt tömeg rekonstruálható. A fő- és mellékterületek között szükséges kapcsolatot a földszinten egy – az önálló üzemi bejáratot is létrehozó – folyosó, az emeleten keret nélküli üvegkorlátos, hídszerű közlekedők teremtik meg, így a korábbi “hátsó” homlokzat maximálisan – immár a házon belül – rekonstruálható. A létrejövő – több oldalról természetes fényt kapó – közlekedő sávhoz új – elsősorban üzemi célú – lépcső, és az esetleges szállításokat és az akadálymentes használatot is lehetővé tevő felvonó készül. Az “üzemi” kubus az építés és a rekonstrukció korához is illeszkedő téglaburkolatot kap.

 

Esztergomi zsinagóga
Esztergomi zsinagóga
 

 

A bővítmény alsó szintjén kap helyet a fő funkciót kiegészítő befogadókonyha, az üzemi bejáratnál a szükséges gépház és hulladéktároló, az emeleten két – berendezésében csoportos, vagy szólista használatra is alkalmas – öltöző, valamint néhány iroda. Ez a “továbbépülő” területrész egy későbbi, a szomszédos – korábban szintén hitközségi – telkeken esetleg létrejövő újabb kulturális épület felé is kapcsolatot teremthet. Az épületben a tervezett flexibilis használathoz igazodó, időszakos használatú büfét alakítunk ki. A földszinten a főbejárat tengelyében nagyméretű, fix pult kerül elhelyezésre. A konyha az épület újonnan megnyitott gazdasági bejáratán keresztül önállóan üzemeltethető. Az emeleten – például konferencia alkalmával – mobil pultokkal megoldható a kiszolgálás.

 

Esztergomi zsinagóga
 

 

A főfunkciójú helyiségsor esetében flexibilis használhatóságot céloztunk meg. A hajdani zsinagógaszint és a karzat síkján kialakult térsorok kiállítások, színházi előadások, koncertek, konferenciák, csoportfoglalkozások és egyéb rendezvények tartására lesznek alkalmasak. Mind az alsó, mind a fölső szint összenyitható, és a betervezett, a falakhoz simulóan parkoltatható, akusztikailag is megfelelő tolófalakkal kisebb egységekre leválasztható. A szintek kapcsolatának látványát – és a funkcionális összeköthetőséget – a tér közepén bontott nagyméretű nyílás teszi lehetővé, melybe változtatható magasságon rögzíthető födém kerül. Ennek megoldása a szcenikai munkarészben szerepel, a különböző használati módokra (egybenyitott vagy leválasztott terek, sík vagy lejtős nézőtér stb.) az alaprajzi és metszetváltozatok mutatnak példákat.

Az alsó és fölső tér átlátható összenyitásával egységes kiállítótér hozható létre és a hajdani zsinagóga kétszintes tere is megidézhető. A különböző rendezvényekhez szükséges berendezések (színpadi elemek, ülések stb.) a helyszínen illetve a betervezett raktárakban tárolhatók. A rendezvényeket – és a ház napi működését – a földszinten hátul, átmeneti illetve előcsarnokterekkel a bejárathoz kapcsolódó kávézópult, illetve az emeleti dohányzóterasz egészíti ki.

 

Esztergomi zsinagóga, látványterv
Esztergomi zsinagóga
 

 

A történeti épületből csak a homlokzat rekonstruálható, és rekonstruálandó is. Ugyanakkor a ház környezete – szemben a mai lepusztult állapottal – ismét fontos, kiemelt városi területté válhat. Az épület mellett részben burkolt, részben növényzettel telepített szabadtéri rendezvényterület is kialakítható. A bejárat előtti Imaház utca és a – szintén a telekhez csatlakozó -, ezen a szakaszán szinte mediterrán hangulatú Lépcső utca között közterületi kapcsolatot javaslunk kialakítani. A meredek rézsű (támfal) növénnyel fedettségét biztosítani kell. A ház használatához szükséges parkolás ma sem megoldott. A kellő számú személygépkocsi-tárolóhelyet a városnak a közelben kell rendelkezésre bocsátani. Az érkező és induló forgalom számára a megállás, és esetleg a mozgássérült parkolás a ház előtt megoldható, az üzemi várakozás az új gazdasági bejáratnál lehetséges.

Az eredeti, Baumhorn Lipót által tervezett négy homlokzat, valamint a kupola és a történeti tetők fedése – a hő- és nedvesség elleni szigetelések problémáinak szükséges kezelése mellett – ismételten felújítandók. Így a szükséges funkcionális kiegészítéssel egy korszerű, sokoldalúan használható és az esetleges későbbi városfejlesztéshez is kapcsolódni tudó épület alakulhat ki.

építészet: Kőnig Tamás, Wagner Péter, Holtság Ágnes, Rimely Ádám
tartószerkezet: Balogh Béla
épületgépészet: Erhardt Lajos
elektromos szakág: Révhegyi Ferenc, Holló Mihályné
technológiai tervezők:
vendéglátás-technológus: Straub Ágnes
színháztechnológus: Strack Lőrinc
történész: Simon Anna

vélemény írásához jelentkezzen be »