Nézőpontok/Tanulmány

REPLAN - 2. csoport

1/0
Hirdetés
1/0
Nézőpontok/Tanulmány

REPLAN - 2. csoport

2015.06.12. 08:47

A REPLAN kutatás bemutatását folytatva, a második csapat munkája következik: Alacsony intenzív beépítés Budapest külső családiházas övezetében - XVI. kerület, Ó - Mátyásföld. A javaslatokat építészhallgatók dolgozták ki, vezető oktatók konzultációja és irányítása mellett, Makrai Sándor DLA vezetésével. 

A hely

A kutatást Budapest a XVI. kerületének kertvárosi részén, Ó-Mátyásföldön, a, jó közlekedési lehetőségekkel bíró, Petőfi-kert melletti családiházas beépítésű területén folytattuk. Terveinket a városszéli hat hektáros önkormányzati tulajdonú, jelenleg üresen álló, ligetes, nagy kiterjedésű telekre készítettük, melyet egy széles, csapadékvíz elvezető árok szel ketté.

A családiházas övezet problémaköre

Az eltérő társadalmi csoportok lakóhelyi szegregációja hosszú távon a társadalmi csoportok eltávolodásához vezet. A lakók pusztán saját családi házuk határain belül mozognak, a környezettel, helyi közösséggel alig alakítanak ki kapcsolatot, ritkán veszik igénybe a gyér helyi szabadidős- vagy szórakozási lehetőségeket. A fragmentált térhasználat miatt a terület identitásképző elemei hiányoznak, vagy háttérbe szorulnak. A kertvárosok homogén lakófunkciójából következően az itt lakók naponta ingáznak a város belső kerületeibe.





Az alacsony intenzitású családi házas beépítés zöldterület-fogyasztása magas, és városi szinten a kertvárosban csökken leginkább a zöldfelületi borítottság. A fajlagosan pazarló infrastruktúra, a jó kiépítettsége és kapacitása alapján jelentősen nagyobb lakosságot is el tudna látni. A szórt beépítés következtében nagy lehűlő felületekkel rendelkező szoliter épületek, és az önálló gépészeti rendszerek miatt gazdaságtalan a lakások üzemeltetése. Az szűk oldal és előkertek használhatatlansága, az intimitás hiánya és az ezt eredményező kényszeres kerítésépítés a zöldfelület használatot erősen korlátozza. Adott területen, a családiházak mérete - a maximális beépíthetőség kihasználásának okán - közel azonossá válik. Alaprajzi kialakításuk sztenderdeket követ. A szabályozások miatt, csak kismértékben eltérő és rendszerében is hasonló lakástípusok monoton mezője jön létre.

Megoldási javaslat

A hat hektáros tervezési területen kb. 230-280 db jellemzően 2 szintes, intenzív beépítésű lakóépületekből álló „szövetet" terveztünk, mely vegyes finanszírozással (85% piaci értékesítésű öröklakás 15% önkormányzati bérlakás) épülne meg. A konstrukció lehetőséget ad arra, hogy megtörje az övezet homogén társadalmi struktúráját, és emellett a sokféle családtípus számára biztosítson kertvárosi életminőséget úgy, hogy az övezetre jellemző pazarló beépítés és magas egyedi zöldterület-fogyasztás helyett a közösségi zöldfelületek fejlesztésére tegye a hangsúlyt. A stigmatizálás elkerülése érdekében szükséges a bérlakások és a piaci értékesítésű ingatlanok „észrevehetetlen" keverése, ugyanakkor fontos feladat, a heterogén népességcsoportok számára emberi léptékű, élhető és vonzó, a „spontán" építészetnek is helyet biztosító lakóhelyek kialakítása, melyek fizikai terei alkalmasak e csoportok kooperálására, együttélésére, és ellentmondó igényeinek kielégítésére is.





Olyan megoldásokat kerestünk, amelyek tartós építőanyagok felhasználásával, megfizethető, piacképes lakások létrejöttét szolgálják, elősegítve a különböző státuszcsoportok keverését is. A cél egy gazdaságos, energiatudatos, sokféle, takarékos alaprajzzal és okos térfelesleggel rendelkező lakáscsoport tervezése volt, melyek az innovatív külső és belső térképzéseikkel - például a lakóterülettel arányos privát, intim kertek vagy teraszok létrehozásával - a természet közelségét, és a magánélet intimitását is biztosítják.

Az olcsón fenntartható, alacsony energiafelhasználású lakások sűrű, intenzív beépítésével szükségtelenné teszik a beépítésre szánt területek folyamatos növelését. Alapvető szempont, hogy az épületegyüttes topográfiai értelemben illeszkedjen a környező családi házas beépítéshez, valamint szervesen kapcsolódjon a szomszédos sportcélú közparkhoz és parkerdőhöz, és legyen tekintettel a területen áthaladó csapadékvíz-elvezető patakra is. A javaslatokat negyedéves építészhallgatók dolgozták ki, egy oktatásba integrált kutatási projekt keretében. A tervek vezető oktatók konzultációja és irányítása mellett születtek, alapos helyzetértékelést és elemzést követően, azok tanulságait levonó részletes építészeti program alapján.





Tanulságok 

Budapesten az alacsony kényszerítő erővel rendelkező fővárosi vezetés és az erős kerületi önkormányzatok decentralizált működése az övezeti problémák helyi, és nem városszintű kezelését ösztönzik. Ennek következtében az általunk javasolt fenntartható megoldásokat csak egy, a társadalmi felelősségvállalást elsődlegesen szem előtt tartó és mindezekhez kellő pénzeszközökkel is rendelkező kerület, vagy centralizált városvezetés tudja csak véghezvinni. A különböző megoldások az eltérő státuszcsoportok társadalmi keveredését segítik elő azáltal, hogy a sűrű beépítésű, tehát gazdaságosan építhető kompakt, jól használható lakások, relatíve olcsóbb áraival, egy szélesebb társadalmi réteg előtt is megnyithatják a beköltözés lehetőségét.





A jelenleg szabad terület beépítését az adekvát, új konstrukciók, és a közösségi funkciókban gazdag zöldterületek kialakítása kompenzálja. A hatékony gépészeti és korszerű épületszerkezeti rendszerek alkalmazása, a saját kiskertek és a magánélet egyéb, intim tereinek létrehozása, valamint a szabadidős, rekreációs közösségformáló tevékenységek közterületeken történő kielégítése, versenyképes alternatívát kínálhat egy gazdaságosabban és környezettudatosabban üzemeltethető lakóhely megteremtésében.


Makrai Sándor DLA



Csoportvezető és építész korrektor: Makrai Sándor DLA, egyetemi docens, építész
Munkatársak: Vesztergom Ádám építész, Fehér Katalin szociológus, Neumann Péter szociológus hallgató

Építész társkorrektor: Dankó Zsófia DLA építész
Szakági konzulensek: Páricsy Zoltán (épületszerkezet), Egri István (gépészet), Greskovics Sándor (kivitelezés), Ther Tamás (tartószekezet)
XVI. Kerület Főépítésze: Tóth Miklós építész
BME Építészhallgatók: Eisenberger Viktória (1. terv), Gyovai Benjámin (3. terv), Háda Ádám (4. terv), Hegyi Anett (2. terv), Kis Márta (7. terv), Kosik Péter (8. terv), Kovács Kornélia (6. terv), Kristóf Imola (5. terv), Máthé Virág (9. terv), Somogyi Adrien (10. terv), Tóth Krisztián (11. terv), Zsebők Dávid (12. terv)


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.