REPLAN - 5. csoport

A REPLAN kutatás bemutatását folytatva, az ötödik csapat munkája következik: XX. kerület, Gubacsi lakótelep - beavatkozások az 50-es/60-as évek lakótelepén. A csoport Dankó Zsófia DLA vezetésével egy alacsonyabb intenzitású lakótelep és annak környezetében észlelt problémákra keresett megoldást.  

Az építészek és a szociológusok szoros együttműködésén alapuló kutatásunkkal az 50-es /60-as évek alacsonyabb intenzitású lakótelepeinek legjellemzőbb problémáira kívántunk reagálni.

A korszak telepei közül - a Fővárosi Önkormányzat által készített budapesti krízisterületi térkép alapján - a különleges hangulatú, „zárt" Gubacsi lakótelepre esett a választásunk, mely példáján keresztül az átmeneti korszak lakótelepeinek újraértelmezése volt a célunk. Vizsgáltuk a valós beavatkozás lehetőségeit, és az egymásra épülő építészeti, társadalmi és gazdasági szempontok figyelembevételével komplex megoldást igyekeztünk kidolgozni a leromlott állapotú lakástípusok hosszú távú fenntarthatóságára. A minél életszerűbb megoldási javaslatokhoz többször bejártuk a terepet, egyeztettünk a szakértőkkel, interjút készítettünk a kerületi főépítésszel, a közös képviselővel és meghallgattuk a lakók véleményeit.

A terület

A Csepel-szigetet összekötő híd mellett, a Duna és a Helsinki út közé zárvány-szerűen beékelődő Gubacsi lakótelep (1954-1957) az egykori Drasche Téglagyár területén épült. A fellazult keretes elrendezésű, a romantikus szocreál stílusjegyeit hordozó, emberi léptékű telep városépítészetileg értékes terület. A kísérleti jellegű, mára erőteljesen öregedő telep többnyire 2-4 emeletes, körfolyosós, magastetős téglaházakból áll.

Problémák

A lakótelep fekvése a Duna part közelsége miatt kedvező, azonban a kapcsolat megoldatlan, a Duna partot nem lehet közvetlenül megközelíteni. A tömbbelsőkben, udvarokban nagy zöldterületek találhatók, amelyek meglehetősen elhanyagoltak. A közlekedési csomópontok, a kerület-központ megközelítése a vasúti sínek, a többsávos utak és a megfelelő gyalogos „bejárat" hiánya miatt nehéz, körülményes.

A telep társadalma a megépülése idején „fiatalos" volt, ma egyszerre van jelen nagy arányban a régóta itt élő, a lakhelyükhöz erősen kötődő idős generáció, és a fiatal, gyakran albérletben élő új, beköltöző réteg.

Környezeti beavatkozások 

A vizsgálat nem csupán a konkrét mintaépületre, hanem annak tágabb és szűkebb környezetére is kiterjedt. Fontosnak tartottuk, hogy a telep egészére vonatkozóan az élhetőségét javító fizikai és közösségi beavatkozásokra is tegyünk javaslatokat.

Így a Gubacsi identitásához szorosan kötődő főtérre tervezett utcabútorok, piaci elemek a Téglagyár tér megújítását szolgálják. Az így kialakuló többfunkciós, modern kisvárosias „placc" által a terület élettel telítődne, a közösségi élet fellendülne, és az alulhasznosított területek (kiürült közterületek, üres üzlethelyiségek) újra vonzóvá válhatnak. A lakótelepre ezen kívül több generációs játszóteret, közösségi kerteket, a Duna-part aktívabb használatához köztéri pihenő elemeket és futó- kerékpáros utakat terveztünk. A zöldfelületek igényesebb használata érdekében a parkolás racionalizálására és a közös területek hasznosítására tettünk javaslatokat. A beavatkozások megvalósítására az együttgondolkodást, a helyiek bevonását ajánljuk.

Elképzelésünk szerint a fizikai beavatkozásokhoz társuló, azokkal összhangban lévő társadalmi „beavatkozások" az intergenerációs közösségfejlesztésen alapulnak. A módszer lényege, hogy mindenki számára hasznos tevékenységeken keresztül „összehozza" a célcsoportok tagjait, és így egy összetartóbb, szolidáris közösség alakul ki. A fiatalok és idősek bevonása a pozitív erőforrásaik aktivizálásán keresztül történik, a tevékenységek pedig a választ adnak az idősek és fiatalok igényeire, problémáira (segítségnyújtás, korrepetálás, stb.), miközben terhet vesznek le a „közép" generáció válláról, a tevékenységeken keresztül pedig nő a helyiek társadalmi szerepvállalása, felelősségérzete. A közösségfejlesztést célzó programok (szabadtéri események, foglalkozások, stb.) a Gubacsi lakótelep megújuló közterein, kertjein és a főtér egyik üres helységében kialakítható klubhelységben valósulnának meg.

Meglévő állapot

Akcióterületünk a Közműhelytelep utca 2-es épülete és annak környezete. Az „L" alakú, kétemeletes, oldalfolyosós lakóház problémái közé sorolhatók a tetőszerkezetek és a függőfolyosók elhanyagolt állapota, a hőtechnikailag nem megfelelő szerkezetei, valamint az épület elavult gépészeti rendszere. Emellett az akadálymentesség kialakítása, a belső hangszigetelés és a közösségi terek megújítása is időszerű feladat. A főként kis alapterületű, rossz elosztású garzonok az elszegényedést, az épületek állagromlását tükrözik.

Variációk

A mintaépület átalakításának megoldási javaslatai:
- épület felújítás + akadálymentesítés (lift, rámpa) + közösségi közlekedők, terek
- meglévő lakástípusok átalakítása + alapterület növelése lakások összevonásával
- függőleges összenyitási, bővülési lehetőség
- új szint, korszerű tetőkertes, teraszos lakások
- emeletráépítés + tetőtér-beépítés

Mintaterv

A változatok közül az emeletráépítés és tetőszinti koncepciót dolgoztuk ki. Az épület karakterének megőrzésével, meglévő struktúra revitalizációjával, a régi és az új harmóniájára törekedtünk. A teljes alapterületre tervezett bővítéssel, ráépítéssel a lakásszámot tudtuk növelni. A tetőtéri adottságoknak (erkély, panoráma) köszönhetően az új, vonzó lakásokkal pedig a lakásválaszték bővült. Az emeletráépítés további előnyei a meglévő infrastruktúra és az egyszerű kivitelezhetőség, a társadalmi és házon belüli mobilitás lehetősége, az életciklust követő lakásigények helyben történő kielégítése, vegyes összetételű lakosság kialakítása és a terület státuszának javítása.

A megtartott oldalfolyosós rendszer (gang) átértelmezésével kialakuló közösségi folyosó és átmeneti terek kedveznek a szomszédolásnak. A jellemzően kéttraktusos lakástípusnál hangsúlyos a konyha, étkező, nappali, franciaerkély térsor. A homlokzati síktól visszahúzott tágas, panorámás, egy vagy két tetőteraszos, változó méretű duplex lakásokkal a fiataloknak és a családosoknak próbáltunk meg kedvezni.

A közösségfejlesztést, a ház lakóinak valódi közösséggé formálását a mintaépületben is fontosnak tartottuk, amelyet meglévő (lépcsőfordulók) és tervezett (térbővületek) helyekkel segítenénk elő. Ezek a terek találkozási pontként működnének és elősegítenék a lakók mindennapi életét megkönnyítő interakciók létrejöttét (pl. gyerekfelügyelet, főzés, bevásárlás, számítógépes oktatás).

Külső megjelenés

Az eredeti hangulat megőrzése, a meglévő kompozíció továbbírása, nyugodt, harmonikus homlokzat, valamint a nyíláskiosztás átörökítése volt a szándék. Fontosak voltak számunkra az átértelmezések, a részletképzések, mint például az oromfali megnyitások, az ablakokat felváltó franciaerkélyek, a külső gangos folyosó új mellvéd elemei.

Megvalósíthatóság

A háznak jelentős potenciálja van az összesített energetikai jellemzők javítása terén, ezért a megújítása során mindenképpen sort kell keríteni az energiahatékonyságot javító beruházások elvégzésére (pl. új központi fűtésrendszer, nyílászárócsere, homlokzati hőszigetelés). Az értéknövelő energetikai beavatkozásokkal csökkenni fog a lakások fenntartási költsége.
A ház megújításának finanszírozásánál egyfelől számolni lehet a tetőtér beépítésből származó bevételekre, másfelől a kivitelező a beépítésért cserébe pl. lift elhelyezését, vakolási munkák elvégzését vállalhatja. A felújítások fennmaradó költségeinek támogatásánál az ESCO típusú finanszírozás (pl. fűtésrendszer cseréjére), az állami és EU-s források, illetve a ház esetleges saját forrásaira érdemes támaszkodni. A közösségi, köztéri beavatkozásoknál önkormányzati forrásokkal számoltunk.

A komplex, építészeti és közösségi beavatkozásokat annak reményében alkottuk, hogy azok részben vagy egészben, de legalábbis szemléletüket tekintve, a lakótelep jövőbeli megújítása során beépülhetnek a megvalósuló gyakorlatba.


Dankó Zsófia DLA, Bajomi Anna Zsófia

csoportvezető: Dankó Zsófia DLA építész

munkatársak: Pásztor Bence építész, Bajomi Anna Zsófia szociálpolitikus, Erő Júlia szociológus