Rudas Fürdő 2.0

Új  funkciók, új vendégek pezsdíthetik fel a Rudas Fürdő életét a közeljövőben. A Nirmana Építésziroda tervei alapján a sok száz éves épületegyüttes átfogó rehabilitációja zajlik. Bemutatjuk a terveket Mizsei Anett ismertetőjével.

Az örökség - természetéből fakadóan - gyakran válik hányatott sorsúvá, generációk hagyományozzák és veszik át, értő és kevésbé értő szemek vizsgálják. Minden kézbe vételkor lekophat róla valami, és a legjobb szándékkal hozzáadott elemeket sem igazolja mindig az idő. Ha új öltözéket kap, sosem biztos, hogy a mesebeli császárhoz hasonlóan a ruha lesz láthatatlan és a császár pőre, vagy épp ellenkezőleg történik, és a cicomás külső eltakarja viselője személyiségét is. Miközben a közelmúltban újra felismertük azt, milyen turisztikai és egészségmegőrző potenciál rejtőzik gyógyvizeinkben, kevés az igazi sikertörténet, ami a fürdőink felújítását illeti.

Az Erzsébet híd budai hídfőjénél mostanában ismét történik valami. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. megrendelésére a Rudas Fürdő épületein komoly rekonstrukciós munkálatok folynak. Épületein - írom, habár tulajdonképpen egyetlen házról van szó. Számos hozzátoldás, bontás és újraépítés végeredményeként azonban sokkal széttagoltabbá vált az együttes annál, hogy egyetlen épületként tekintsük. Több száz éves fejlődés végére tettek pontot a 20. század első felének változásai. Az Erzsébet híd megépítése - bár a fürdőt könnyebben elérhetővé tette a pesti közönség számára - észak felől fizikai gátat szabott terjeszkedésének, miközben a déli oldalon ugyancsak közlekedési okokból került beszorított helyzetbe. A háborúk alatt aztán komoly veszteségek érték a Fürdőt: ekkor veszett oda az itt található avar kori kőkoporsó, s romlott le drasztikusan a kápolna állapota. Egy másik, még súlyosabb probléma volt a források elhanyagolt állapota, szennyezése. Hála Kessler Hubert szakértelmének, a Gellérthegy tövében található 20-21 (köztük a 3-4 aktívan működő) forrás megmenekült. Az ezredforduló után következett a sokat vitatott, Kaszab Ákos által tervezett átalakítás, amely nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy új fejezetet nyisson a Rudas életében.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Vékony Péter (Nirmana Építésziroda) vezető tervezővel fogott össze a Rudas rehabilitációja érdekében. Habár a felújítás nem érint minden épületrészt, közlekedési, alaprajzi rendszerének strukturális átgondolásával járt. Hozzávetőlegesen 2500 négyzetméter kihasználatlan területet vonnak most be újra a fürdő vérkeringésébe, így az ún. Juventus-szárnyat, a nappali kórház felső szintjét vagy épp a volt népfürdő alacsony kihasználtságú, elavult területeit. Kismértékben az uszodára is hatással lesz az átalakítás. A legnagyobb beavatkozások azonban ezúttal a déli szárnyat érintik, s a jövőbeni működés szempontjából nagyobb szerephez jut majd ez a terület, habár kívülről úgy tűnet, inkább homlokzati változások történnek.
A régi szikvíz üzem bontásával a régi Aranybárány megmaradt csonkjának kiszabadítása adta az áttervezés kiindulópontját. Az egykori fogadó és télikert helyét új funkciók, mint például kisebb wellness-részleg lakja majd be a lekerekített hegyesszögű déli sarokban. Habár nem gyógyászati célú szolgáltatásról van szó, a szokásos megoldásokkal szemben gyógyvízzel üzemel majd, igazi kuriózummá téve a Rudast. A homlokzati kialakítás folytán intenzívebb vizuális kapcsolatba kerül a szárny az azt közrefogó Gellért-hegyi, illetve dunai panorámával. A belsőépítészet is komoly szerephez jutott, e téren a Nirmana építésziroda Medveczky Kazimirrel társult (Medveczky és Gothárd Kft.) . Így a wellness területén, a belső térben is megjelenik a külső homlokzatra szerkesztett, matematikai sokszögekből alkotott változatos „kristályszerkezet", a girih minta. A régi iszlám mintázatokat idéző, ugyanakkor kortárs matematikai levezetésekből eredő rendszer bizonyos szempontból a pi szám rokona, mivel ez sem tartalmaz ismétlődő elemeket.

Kisebb büfé-étterem is kerül ide, amelyet a leendő bérlő alakít majd ki, azonban nem ez dominál a funkciók közt. Az elsődleges szerep a fürdőzésé, ezt szolgálja az a bár-pavilon is, amely a tetőn létesített két napozóteraszt köti össze. Az építész szerepe a programalkotásban is jelentős volt, így vonták be a tervezésbe a nappali kórházat is, s fontos feladattá vált az Uszoda szárny méltatlan állapotú tetőteraszának rendezése és a Pazar panorámával megáldott déli napozóterasz összekapcsolása is. Ennek eléréséhez azonban az előcsarnokot sem hagyhatták érintetlenül. Az egyébként reprezentatívnak szánt, az 1900-as évek közepén átgondolatlan és végeredményét tekintve silány beruházásként megvalósított toldás kettévágta az épületet, a belső közlekedésben mind a mai napig problémákat okozva. Az előcsarnokon való korábbi átjárás most kiválthatóvá vált: az egy szinttel följebb épített fűtött híd oldja meg az átvezetést a két szárny közt.

Mindemellett a legfőbb kérdés, ami a tervezés kezdetétől meghatározza az ehhez hasonló átalakításokat, hogy legyen a tulajdonosnak vagy az üzemeltetőnek egy gazdaságosan, az adott piaci, társadalmi, építészeti környezetben megvalósítható jövőképe a rá bízott létesítményt illetően. A Rudas esetében a BGYH és a tervezők ezt a jövőképet az ide járókban, a fürdő színes, izgalmas közönségében látják. A hagyományos fürdőkultúrában gyökerező funkciók kiegészülnek a napi egészségmegőrzés mai igényeknek megfelelő szolgáltatásaival. A legértékesebb, autentikus rész azonban továbbra is a török fürdő kupolatere marad, amellyel nem is konkurálhat semmilyen hozzáépítés.

Mizsei Anett