Helyek/Köztér

Séta a Várban / a Szent György tér nyugati oldalának rendezése

1/16

1/16

Séta a Várban / a Szent György tér nyugati oldalának rendezése
Helyek/Köztér

Séta a Várban / a Szent György tér nyugati oldalának rendezése

2007.12.13. 09:30

Projektinfó

Letölthető dokumentumok:

a Szent György tér nyugati oldalának rendezése –építész: Kamarás Bálint, Molnos Attila, Nóbik Orsolya és Bujdosó Győző

A Budavári Szent György tér elhanyagolt nyugati oldalának rendezése a régészeti kutató munkák elkészülte után, 2001-ben indult. A területet érintő kutatási, tervezési és kivitelezési munkákat az Oktatási és Kulturális Minisztériumot képviselő Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. (Budavári Kht.) szervezte. Az építési engedélyezési terv a Szent György tér és utca nyugati oldalán elterülő teljes romterület rendezését tartalmazza. A mára elkészült rész a teljes területnek valamivel több mint harmada.

A beruházás célja a különböző korú, állagú és értékű épületmaradványok részleges bontása, konzerválása, kiegészítése, bemutatása, végleges közterületi elemek kiépítése, közlekedési kapcsolatok biztosítása, valamint a területen a későbbiekben építendő épületek fogadására alkalmas műszaki állapot létrehozása. A közterületi részek terveit a TAAT építész műterem, a leendő épületek területén a történeti pinceterek rekonstukciós terveit a Szakra Stúdió Kft. készítette. Jelen írás, együtt a képekkel, a közterületi részek kialakítását mutatja be.

 

2/16

 

A Szent György tér és utca nyugati oldala
A mai Szent György tér és utca nyugati területe a középkorban a Zsidó, utóbb Szt. Zsigmond utca nyugati oldalához tartozott, ahol polgári házak sorakoztak. Az északi résznek ez a beépítettsége változatlan maradt a 19. század végéig. A polgárházak sorát lebontották, amikor Korb Flóris tervei alapján a főhercegi család részére átépítették az eredetileg a 18. század végén emelt Teleki-palotát, és a tömb helyén kertrendszert létesítettek. Ekkor bontották le a Fehérvári kapu tornyát, a vele egybeépített laktanyaépületeket és az eredeti rondellát, hogy kialakítsák az íves felvezető utat, és a palotához tartozó garázs és istállóépületet. Bár a II. világháború végén a nyugati sáv épületei komoly károkat szenvedtek, alapvetően mégis helyreállítható állapotban maradtak. Az 1950-es 60-as években elbontották falaikat, s helyükön felvonulási területet, később – az északi részen – buszparkolót alakítottak ki.

 

3/16

4/16

5/16

6/16

 

A ma érvényes rendezési terv követni igyekszik a történeti beépítést. Három tömbre osztja a területet: az északi részen visszatér a zártsorú, többtelkes rendszerhez, a középső tömb – mely már teljesen a térre néz – lényegében a Teleki-palota alaprajzi kontúrjait veszi figyelembe. Egyfajta ellenpontját kívánja adni a szemközt álló Sándor palotának. A déli tömb rendezése a legkevésbé lehet történeti, rekonstruktív: az itt álló istálló, lovarda épület eredetileg elnyúlt dél felé, lezárva a Csikós udvart. A kolduskapu vonalának felfalazása új helyzetet teremtett.

A terület feltárását több éves kutatómunkával a Budapesti Történeti Múzeum – Középkori Osztály – vezető régészei végezték, a területet három részre osztva: Magyar Károly – királyi istállók: déli rész, Nyékhelyi Dóra – Teleki-palota és az északi tömb első telkei, Végh András – északi rész. A kutatások eredményeként előkerültek a XIII. század közepén kialakított telekstruktúrán álló középkori épületek részletei és a középkori városi erődítés jelentős maradványai. A középkori épületek a törökkor folyamán is használatban maradtak. A városfalhoz félköríves torony tartozik, amelynek falai 2,5 méteres magasságban állnak.

 

10/16

11/16

12/16

13/16

 

A terv építési-statikai koncepciója az, hogy a feltárt pincefalakra kell az új épületeket építeni, mivel az értékes középkori és barokk pinceterek ilyen módon válnak leginkább szerves részeivé az új épületeknek. A teljes területre készített tervek a sajátos régészeti és műemléki feltételek miatt három, térben és használatban jól elkülönülő kategóriát különböztetnek meg:

  • a vár(os)falon futó sétány, a Szent György térrel és utcával kapcsolatot teremtő közök és a Karakas pasa tornyához vezető lépcső közforgalmú területeit,
  • a házsor és a sétány közt kialakuló alsó sétány és kert, amelyet a közök - a tömböknek megfelelően - három részre tagolnak.
  • a beépítési helyek, azok kontúrjain belül a történelmi pincék.

Az elkészült északi harmad közforgalmú területei:
  • a várfal mentén futó sétány,
  • a leendő épülettömb határát is adó nyugati oldali pincefalak és a felső sétány között kialakuló, pinceszinten elterülő alsó sétány és kert,
  • a felső sétányra merőlegesen elhelyezkedő, az épülettömböt határoló Palota sétány és Kis köz.
  • az egyes sétányokat összekötő kiegészítő elemek: a Palota út és az alsó sétány között kialakított kapu és az alsó és a felső sétányokat összekötő lépcsők.

Az újkori városfal mentén futó sétány szintjét a meglévő mellvédfalhoz, belső vonalvezetését a nagyobb részében megmaradt Anjou-kori városfal által kijelölt vonalhoz rendeztük, az Anjou-kori fal alsó sétány felé néző síkjához képest két méter széles konzolos túlnyúlással. A sétányt flasztertégla borítja. Belső mellvédje kisebb tömör részekkel tagolt, áttört acélszerkezetű korlát. A mellvéd tömör részeihez kapcsolódva készültek a sétányon elhelyezett padok. A sétány a Fehérvári rondellán keresztül hozzákapcsolja a területet a vár nyugati oldalán húzódó Tóth Árpád sétányhoz.


14/16

15/16

16/16




Az alsó sétányt és kertet nyugatról a konzolosan túlnyújtott sétány alatt húzódó Anjou-kori fal, keletről a későbbiekben épülő háztömb fogadására kialakított pincefal határolja. A végleges kertrendezés itt még nem készült el. A területen végighúzódik a XIII. századi városfal, mely a patkótornyot is magába foglalja. Ahol a régészeti feltárások során nem került elő a 13. századi városfal, ott azt a fallal azonos szélességben és magasságban - a végleges rendezés megvalósítása után - sövény jelöli, a falkoronára pedig sziklakerti növények települnek. A pincefalak melletti sáv a történelmi pinceterek megközelítésére alkalmas burkolt sétány, az Anjou-kori falhoz simuló rész pedig növényzettel telepített kert lesz.

Az alsó sétány és kert két építési ütemben készül:
  • Ideiglenes kialakítás, szerkezetkész állapot: durva tereprendezés, burkolatok alatti ágyazat, kutak kiegészítése, csapadékvíz-elvezető rendszer. A mai állapot ezt mutatja.
  • Végleges kialakítás, az épülettömb jövőbeli elkészülte után: burkolatok, növénytelepítés, öntözés vezetékezése, termőréteg-terítés, finom tereprendezés, berendezési elemek.

 

7/16

8/16

9/16

 

Anyaghasználat
A Várfal sétány, a Kis közből oda vezető átjáró és a Palota úti kapu konzolos födémlemezei látszó felületű monolit vasbeton szerkezetek. A Palota úti támfal az eredeti kő-tégla vegyes falazat folytatásaként épült. Az alsó sétány területén épült új függőleges szerkezetek: pillér és támfalak bontott tégla felületekkel készültek.

A Várfal sétány járófelületét grafit színű és fényű flasztertégla borítja. A lépcsők, szegélyek és a mellvédbe épített padok támlafelülete süttői mészkőből készült. Az alsó sétány és kert fölé épített átjárók járófelületeit mészkő lapok borítják.

A mellvédek fekete, vaskos acélszerkezetek, a könyöklő szintén süttői mészkő. A padok ülőfelülete akácfából készült, a sétány oldalán kőborítású támlák hátfelülete monolit vasbeton.

A Szent György tér és utca felől érkező közök burkolata gránit kiskocka. Ezek átmenetet képeznek a várban klasszikus, kockaköves Szent György utca – Szent György tér és a várfal mentén futó sétány közt.

Kamarás Bálint
fotók: TAAT építész műterem


a Szent György tér nyugati oldalának rendezése
építtető: az Oktatási és Kulturális Minisztériumot képviselő Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht.
tervező: TAAT építész műterem
építész: Kamarás Bálint, Molnos Attila, Nóbik Orsolya és Bujdosó Győző
építész munkatárs: Kiss Ida, Szabó Csilla, Bernard Bea
kert- és tájépítész: Balogh Péter István, Gyüre Borbála, Mohácsi Sándor, Simon Orsolya (s73)
makett: Polyák György
tartószerkezeti tervező: Kamarás Ferenc
világítás tervező: Haász Ferenc
vízszigetelés tervező: Borsányi Márta
kivitelezés: Reneszánsz Kőfaragó Zrt. Műemléki Igazgatóság
főépítésvezető: Bánhidai Csilla
építés: 2004 - 2007
Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk