| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek/Köztér

Séta a Várban / a Szent György tér nyugati oldalának rendezése

1/16

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/16

Séta a Várban / a Szent György tér nyugati oldalának rendezése
Helyek/Köztér

Séta a Várban / a Szent György tér nyugati oldalának rendezése

2007.12.13. 09:30

Projektinfó

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

a Szent György tér nyugati oldalának rendezése –építész: Kamarás Bálint, Molnos Attila, Nóbik Orsolya és Bujdosó Győző

A Budavári Szent György tér elhanyagolt nyugati oldalának rendezése a régészeti kutató munkák elkészülte után, 2001-ben indult. A területet érintő kutatási, tervezési és kivitelezési munkákat az Oktatási és Kulturális Minisztériumot képviselő Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. (Budavári Kht.) szervezte. Az építési engedélyezési terv a Szent György tér és utca nyugati oldalán elterülő teljes romterület rendezését tartalmazza. A mára elkészült rész a teljes területnek valamivel több mint harmada.

A beruházás célja a különböző korú, állagú és értékű épületmaradványok részleges bontása, konzerválása, kiegészítése, bemutatása, végleges közterületi elemek kiépítése, közlekedési kapcsolatok biztosítása, valamint a területen a későbbiekben építendő épületek fogadására alkalmas műszaki állapot létrehozása. A közterületi részek terveit a TAAT építész műterem, a leendő épületek területén a történeti pinceterek rekonstukciós terveit a Szakra Stúdió Kft. készítette. Jelen írás, együtt a képekkel, a közterületi részek kialakítását mutatja be.

 

2/16

 

A Szent György tér és utca nyugati oldala
A mai Szent György tér és utca nyugati területe a középkorban a Zsidó, utóbb Szt. Zsigmond utca nyugati oldalához tartozott, ahol polgári házak sorakoztak. Az északi résznek ez a beépítettsége változatlan maradt a 19. század végéig. A polgárházak sorát lebontották, amikor Korb Flóris tervei alapján a főhercegi család részére átépítették az eredetileg a 18. század végén emelt Teleki-palotát, és a tömb helyén kertrendszert létesítettek. Ekkor bontották le a Fehérvári kapu tornyát, a vele egybeépített laktanyaépületeket és az eredeti rondellát, hogy kialakítsák az íves felvezető utat, és a palotához tartozó garázs és istállóépületet. Bár a II. világháború végén a nyugati sáv épületei komoly károkat szenvedtek, alapvetően mégis helyreállítható állapotban maradtak. Az 1950-es 60-as években elbontották falaikat, s helyükön felvonulási területet, később – az északi részen – buszparkolót alakítottak ki.

 

3/16

4/16

5/16

6/16

 

A ma érvényes rendezési terv követni igyekszik a történeti beépítést. Három tömbre osztja a területet: az északi részen visszatér a zártsorú, többtelkes rendszerhez, a középső tömb – mely már teljesen a térre néz – lényegében a Teleki-palota alaprajzi kontúrjait veszi figyelembe. Egyfajta ellenpontját kívánja adni a szemközt álló Sándor palotának. A déli tömb rendezése a legkevésbé lehet történeti, rekonstruktív: az itt álló istálló, lovarda épület eredetileg elnyúlt dél felé, lezárva a Csikós udvart. A kolduskapu vonalának felfalazása új helyzetet teremtett.

A terület feltárását több éves kutatómunkával a Budapesti Történeti Múzeum – Középkori Osztály – vezető régészei végezték, a területet három részre osztva: Magyar Károly – királyi istállók: déli rész, Nyékhelyi Dóra – Teleki-palota és az északi tömb első telkei, Végh András – északi rész. A kutatások eredményeként előkerültek a XIII. század közepén kialakított telekstruktúrán álló középkori épületek részletei és a középkori városi erődítés jelentős maradványai. A középkori épületek a törökkor folyamán is használatban maradtak. A városfalhoz félköríves torony tartozik, amelynek falai 2,5 méteres magasságban állnak.

 

10/16

11/16

12/16

13/16

 

A terv építési-statikai koncepciója az, hogy a feltárt pincefalakra kell az új épületeket építeni, mivel az értékes középkori és barokk pinceterek ilyen módon válnak leginkább szerves részeivé az új épületeknek. A teljes területre készített tervek a sajátos régészeti és műemléki feltételek miatt három, térben és használatban jól elkülönülő kategóriát különböztetnek meg:

  • a vár(os)falon futó sétány, a Szent György térrel és utcával kapcsolatot teremtő közök és a Karakas pasa tornyához vezető lépcső közforgalmú területeit,
  • a házsor és a sétány közt kialakuló alsó sétány és kert, amelyet a közök - a tömböknek megfelelően - három részre tagolnak.
  • a beépítési helyek, azok kontúrjain belül a történelmi pincék.

Az elkészült északi harmad közforgalmú területei:
  • a várfal mentén futó sétány,
  • a leendő épülettömb határát is adó nyugati oldali pincefalak és a felső sétány között kialakuló, pinceszinten elterülő alsó sétány és kert,
  • a felső sétányra merőlegesen elhelyezkedő, az épülettömböt határoló Palota sétány és Kis köz.
  • az egyes sétányokat összekötő kiegészítő elemek: a Palota út és az alsó sétány között kialakított kapu és az alsó és a felső sétányokat összekötő lépcsők.

Az újkori városfal mentén futó sétány szintjét a meglévő mellvédfalhoz, belső vonalvezetését a nagyobb részében megmaradt Anjou-kori városfal által kijelölt vonalhoz rendeztük, az Anjou-kori fal alsó sétány felé néző síkjához képest két méter széles konzolos túlnyúlással. A sétányt flasztertégla borítja. Belső mellvédje kisebb tömör részekkel tagolt, áttört acélszerkezetű korlát. A mellvéd tömör részeihez kapcsolódva készültek a sétányon elhelyezett padok. A sétány a Fehérvári rondellán keresztül hozzákapcsolja a területet a vár nyugati oldalán húzódó Tóth Árpád sétányhoz.


14/16

15/16

16/16




Az alsó sétányt és kertet nyugatról a konzolosan túlnyújtott sétány alatt húzódó Anjou-kori fal, keletről a későbbiekben épülő háztömb fogadására kialakított pincefal határolja. A végleges kertrendezés itt még nem készült el. A területen végighúzódik a XIII. századi városfal, mely a patkótornyot is magába foglalja. Ahol a régészeti feltárások során nem került elő a 13. századi városfal, ott azt a fallal azonos szélességben és magasságban - a végleges rendezés megvalósítása után - sövény jelöli, a falkoronára pedig sziklakerti növények települnek. A pincefalak melletti sáv a történelmi pinceterek megközelítésére alkalmas burkolt sétány, az Anjou-kori falhoz simuló rész pedig növényzettel telepített kert lesz.

Az alsó sétány és kert két építési ütemben készül:
  • Ideiglenes kialakítás, szerkezetkész állapot: durva tereprendezés, burkolatok alatti ágyazat, kutak kiegészítése, csapadékvíz-elvezető rendszer. A mai állapot ezt mutatja.
  • Végleges kialakítás, az épülettömb jövőbeli elkészülte után: burkolatok, növénytelepítés, öntözés vezetékezése, termőréteg-terítés, finom tereprendezés, berendezési elemek.

 

7/16

8/16

9/16

 

Anyaghasználat
A Várfal sétány, a Kis közből oda vezető átjáró és a Palota úti kapu konzolos födémlemezei látszó felületű monolit vasbeton szerkezetek. A Palota úti támfal az eredeti kő-tégla vegyes falazat folytatásaként épült. Az alsó sétány területén épült új függőleges szerkezetek: pillér és támfalak bontott tégla felületekkel készültek.

A Várfal sétány járófelületét grafit színű és fényű flasztertégla borítja. A lépcsők, szegélyek és a mellvédbe épített padok támlafelülete süttői mészkőből készült. Az alsó sétány és kert fölé épített átjárók járófelületeit mészkő lapok borítják.

A mellvédek fekete, vaskos acélszerkezetek, a könyöklő szintén süttői mészkő. A padok ülőfelülete akácfából készült, a sétány oldalán kőborítású támlák hátfelülete monolit vasbeton.

A Szent György tér és utca felől érkező közök burkolata gránit kiskocka. Ezek átmenetet képeznek a várban klasszikus, kockaköves Szent György utca – Szent György tér és a várfal mentén futó sétány közt.

Kamarás Bálint
fotók: TAAT építész műterem


a Szent György tér nyugati oldalának rendezése
építtető: az Oktatási és Kulturális Minisztériumot képviselő Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht.
tervező: TAAT építész műterem
építész: Kamarás Bálint, Molnos Attila, Nóbik Orsolya és Bujdosó Győző
építész munkatárs: Kiss Ida, Szabó Csilla, Bernard Bea
kert- és tájépítész: Balogh Péter István, Gyüre Borbála, Mohácsi Sándor, Simon Orsolya (s73)
makett: Polyák György
tartószerkezeti tervező: Kamarás Ferenc
világítás tervező: Haász Ferenc
vízszigetelés tervező: Borsányi Márta
kivitelezés: Reneszánsz Kőfaragó Zrt. Műemléki Igazgatóság
főépítésvezető: Bánhidai Csilla
építés: 2004 - 2007

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.