| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Séták a Rózsadomb Bauhaus utcáin

1/18

A főváros feletti Rózsadombon, illetve a folytatásában emelkedő József- és Ferenc-hegyen már a szőlők 19. század végi hanyatlása után megjelentek a felső tízezer villái, de a gyors fejlődés az 1920-as években kezdődött. Forrás: Fortepan/Sattler Katalin

A Rózsadomb 50-70 méterig emelkedő lejtőjén fokozatos az átmenet a 19. századi építészettől a modern felé. Legszebb képviselőik a Zrumeczky Dezső tervezte Áldás utcai iskola, vagy a Szemlőhegy utcai Haas-villa

Az utóbbi épület 1928-ban épült Kiss Géza tervei szerint. Gazdag díszítései ma is eredeti formájukban láthatók.

Az Áfonya utca 7 alatti villa megjelenése már az új időket hirdeti, tervei Pogány Móric irodájában készültek 1934-ben. Két lakása elsősorban persze a táj felé nyílik, ahol tágas teraszok is helyet kaptak.

Az utcai homlokzaton a látványos lépcsőké a főszerep.

Alig húsz méterrel odébb, szintén Pogány Móric műhelyében, de főként Janáky István tervei szerint épült a jóval szögletesebb, szintenként itt is egy-egy lakásos ház.

Az épület minimalista, modern stílusa az építése idején elérhető csúcstechnikát rejtette a falakon belül is. Eredeti, tágas fürdőszobái, benapozott szobái ma is megnyerők lennének, de a háború után kilenc kisebb lakásra osztották.

Mai szemmel talán még időtállóbb megjelenésű a Harangvirág utca 11. alatti Tyroler-villa. Pedig ebben az esetben is egy közel kilencven éves, műemlék épületet látunk.

A ház Molnár Farkas tervei szerint épült, és az igazán különleges megoldásai szintén nem az utcáról láthatók: szobái eredetileg eltolható mobil falakkal voltak variálhatók, tetején zuhanyzós kert adott előteret a panorámának.

A Rózsadomb egyik legelegánsabb és legnagyobb villája sajnos épp a leginkább eltakart is, csak az oldalára nyílik rálátás. Pedig a Kozma Lajos tervezte Berkenye utcai Magyar-villa igazán látványos, szerencsére építéskori fotókkal kiválóan dokumentált.

A Pasaréti út egyik kevésbé frekventált, nagy telkén épült fel 1940-re a Budai Tornaegylet sporttelepe, amit ma is eredeti funkciója szerint használnak.

A Korozmai Vilmos tervei szerint épült főépület mára kissé átépült, főbejárata előtt az 1950-es évek végétől állnak Szabó István és Kamotsay István sportoló-szobrai.

A közeli Hermann Ottó út 10 és 12-ben áll a kor egyik legismertebb lakóház-tervezője, Kozma Lajos két villája. Az előbbi, 1932-re elkészült Vázsonyi-ház kevésbé hasonlít az építész két évvel korábbi Napraforgó utcai épületeire.

A szomszédos 10. szám alatti Klinger-villa már letisztultabb, és persze itt is elsősorban a táj felé tájolt.

A Ferenc-hegyen 1941-re készült el a Baba utcai Járitz-villa. Fischer József pompás épületét háborús találatok, és a földszint átépítése is sújtotta, megmaradt viszont a hozzá tartozó, óriási telek, ami ritkaság a sűrűsödő beépítésű környéken.

A domb tövében a századelő rendezési terve nyomán tömbházak sora választja el a kertvárost a Margit-körúttól. Ennek lezárására épült 1937-ben Domány Ferenc és Hofstätter Béla tervei szerint a 15-17. alatti pompás bérház.

Budapest egyik legismertebb bauhaus épületének két bejárata is van, a domboldal miatt másfél szint eltolsással. A hozzájuk tartozó két különleges, kör alakú üveglift miatt kapta a dugattyús ház nevet. Ma is jó állapotban áll, immár műemléki védelemmel.

A modern kertváros szélén modern mozi is épült, szintén Kozma Lajos tervei alapján. Az Átrium filmszínház különlegessége, hogy a mai napig közel eredeti állapotában csodálhatjuk meg, immár színházként.

?>
A főváros feletti Rózsadombon, illetve a folytatásában emelkedő József- és Ferenc-hegyen már a szőlők 19. század végi hanyatlása után megjelentek a felső tízezer villái, de a gyors fejlődés az 1920-as években kezdődött. Forrás: Fortepan/Sattler Katalin
?>
A Rózsadomb 50-70 méterig emelkedő lejtőjén fokozatos az átmenet a 19. századi építészettől a modern felé. Legszebb képviselőik a Zrumeczky Dezső tervezte Áldás utcai iskola, vagy a Szemlőhegy utcai Haas-villa
?>
Az utóbbi épület 1928-ban épült Kiss Géza tervei szerint. Gazdag díszítései ma is eredeti formájukban láthatók.
?>
Az Áfonya utca 7 alatti villa megjelenése már az új időket hirdeti, tervei Pogány Móric irodájában készültek 1934-ben. Két lakása elsősorban persze a táj felé nyílik, ahol tágas teraszok is helyet kaptak.
?>
Az utcai homlokzaton a látványos lépcsőké a főszerep.
?>
Alig húsz méterrel odébb, szintén Pogány Móric műhelyében, de főként Janáky István tervei szerint épült a jóval szögletesebb, szintenként itt is egy-egy lakásos ház.
?>
Az épület minimalista, modern stílusa az építése idején elérhető csúcstechnikát rejtette a falakon belül is. Eredeti, tágas fürdőszobái, benapozott szobái ma is megnyerők lennének, de a háború után kilenc kisebb lakásra osztották.
?>
Mai szemmel talán még időtállóbb megjelenésű a Harangvirág utca 11. alatti Tyroler-villa. Pedig ebben az esetben is egy közel kilencven éves, műemlék épületet látunk.
?>
A ház Molnár Farkas tervei szerint épült, és az igazán különleges megoldásai szintén nem az utcáról láthatók: szobái eredetileg eltolható mobil falakkal voltak variálhatók, tetején zuhanyzós kert adott előteret a panorámának.
?>
A Rózsadomb egyik legelegánsabb és legnagyobb villája sajnos épp a leginkább eltakart is, csak az oldalára nyílik rálátás. Pedig a Kozma Lajos tervezte Berkenye utcai Magyar-villa igazán látványos, szerencsére építéskori fotókkal kiválóan dokumentált.
?>
A Pasaréti út egyik kevésbé frekventált, nagy telkén épült fel 1940-re a Budai Tornaegylet sporttelepe, amit ma is eredeti funkciója szerint használnak.
?>
A Korozmai Vilmos tervei szerint épült főépület mára kissé átépült, főbejárata előtt az 1950-es évek végétől állnak Szabó István és Kamotsay István sportoló-szobrai.
?>
A közeli Hermann Ottó út 10 és 12-ben áll a kor egyik legismertebb lakóház-tervezője, Kozma Lajos két villája. Az előbbi, 1932-re elkészült Vázsonyi-ház kevésbé hasonlít az építész két évvel korábbi Napraforgó utcai épületeire.
?>
A szomszédos 10. szám alatti Klinger-villa már letisztultabb, és persze itt is elsősorban a táj felé tájolt.
?>
A Ferenc-hegyen 1941-re készült el a Baba utcai Járitz-villa. Fischer József pompás épületét háborús találatok, és a földszint átépítése is sújtotta, megmaradt viszont a hozzá tartozó, óriási telek, ami ritkaság a sűrűsödő beépítésű környéken.
?>
A domb tövében a századelő rendezési terve nyomán tömbházak sora választja el a kertvárost a Margit-körúttól. Ennek lezárására épült 1937-ben Domány Ferenc és Hofstätter Béla tervei szerint a 15-17. alatti pompás bérház.
?>
Budapest egyik legismertebb bauhaus épületének két bejárata is van, a domboldal miatt másfél szint eltolsással. A hozzájuk tartozó két különleges, kör alakú üveglift miatt kapta a dugattyús ház nevet. Ma is jó állapotban áll, immár műemléki védelemmel.
?>
A modern kertváros szélén modern mozi is épült, szintén Kozma Lajos tervei alapján. Az Átrium filmszínház különlegessége, hogy a mai napig közel eredeti állapotában csodálhatjuk meg, immár színházként.
1/18

A főváros feletti Rózsadombon, illetve a folytatásában emelkedő József- és Ferenc-hegyen már a szőlők 19. század végi hanyatlása után megjelentek a felső tízezer villái, de a gyors fejlődés az 1920-as években kezdődött. Forrás: Fortepan/Sattler Katalin

A Rózsadomb 50-70 méterig emelkedő lejtőjén fokozatos az átmenet a 19. századi építészettől a modern felé. Legszebb képviselőik a Zrumeczky Dezső tervezte Áldás utcai iskola, vagy a Szemlőhegy utcai Haas-villa

Az utóbbi épület 1928-ban épült Kiss Géza tervei szerint. Gazdag díszítései ma is eredeti formájukban láthatók.

Az Áfonya utca 7 alatti villa megjelenése már az új időket hirdeti, tervei Pogány Móric irodájában készültek 1934-ben. Két lakása elsősorban persze a táj felé nyílik, ahol tágas teraszok is helyet kaptak.

Az utcai homlokzaton a látványos lépcsőké a főszerep.

Alig húsz méterrel odébb, szintén Pogány Móric műhelyében, de főként Janáky István tervei szerint épült a jóval szögletesebb, szintenként itt is egy-egy lakásos ház.

Az épület minimalista, modern stílusa az építése idején elérhető csúcstechnikát rejtette a falakon belül is. Eredeti, tágas fürdőszobái, benapozott szobái ma is megnyerők lennének, de a háború után kilenc kisebb lakásra osztották.

Mai szemmel talán még időtállóbb megjelenésű a Harangvirág utca 11. alatti Tyroler-villa. Pedig ebben az esetben is egy közel kilencven éves, műemlék épületet látunk.

A ház Molnár Farkas tervei szerint épült, és az igazán különleges megoldásai szintén nem az utcáról láthatók: szobái eredetileg eltolható mobil falakkal voltak variálhatók, tetején zuhanyzós kert adott előteret a panorámának.

A Rózsadomb egyik legelegánsabb és legnagyobb villája sajnos épp a leginkább eltakart is, csak az oldalára nyílik rálátás. Pedig a Kozma Lajos tervezte Berkenye utcai Magyar-villa igazán látványos, szerencsére építéskori fotókkal kiválóan dokumentált.

A Pasaréti út egyik kevésbé frekventált, nagy telkén épült fel 1940-re a Budai Tornaegylet sporttelepe, amit ma is eredeti funkciója szerint használnak.

A Korozmai Vilmos tervei szerint épült főépület mára kissé átépült, főbejárata előtt az 1950-es évek végétől állnak Szabó István és Kamotsay István sportoló-szobrai.

A közeli Hermann Ottó út 10 és 12-ben áll a kor egyik legismertebb lakóház-tervezője, Kozma Lajos két villája. Az előbbi, 1932-re elkészült Vázsonyi-ház kevésbé hasonlít az építész két évvel korábbi Napraforgó utcai épületeire.

A szomszédos 10. szám alatti Klinger-villa már letisztultabb, és persze itt is elsősorban a táj felé tájolt.

A Ferenc-hegyen 1941-re készült el a Baba utcai Járitz-villa. Fischer József pompás épületét háborús találatok, és a földszint átépítése is sújtotta, megmaradt viszont a hozzá tartozó, óriási telek, ami ritkaság a sűrűsödő beépítésű környéken.

A domb tövében a századelő rendezési terve nyomán tömbházak sora választja el a kertvárost a Margit-körúttól. Ennek lezárására épült 1937-ben Domány Ferenc és Hofstätter Béla tervei szerint a 15-17. alatti pompás bérház.

Budapest egyik legismertebb bauhaus épületének két bejárata is van, a domboldal miatt másfél szint eltolsással. A hozzájuk tartozó két különleges, kör alakú üveglift miatt kapta a dugattyús ház nevet. Ma is jó állapotban áll, immár műemléki védelemmel.

A modern kertváros szélén modern mozi is épült, szintén Kozma Lajos tervei alapján. Az Átrium filmszínház különlegessége, hogy a mai napig közel eredeti állapotában csodálhatjuk meg, immár színházként.

Nézőpontok/Vélemény

Séták a Rózsadomb Bauhaus utcáin

2022.12.10. 15:58
1/18

A főváros feletti Rózsadombon, illetve a folytatásában emelkedő József- és Ferenc-hegyen már a szőlők 19. század végi hanyatlása után megjelentek a felső tízezer villái, de a gyors fejlődés az 1920-as években kezdődött. Forrás: Fortepan/Sattler Katalin

A Rózsadomb 50-70 méterig emelkedő lejtőjén fokozatos az átmenet a 19. századi építészettől a modern felé. Legszebb képviselőik a Zrumeczky Dezső tervezte Áldás utcai iskola, vagy a Szemlőhegy utcai Haas-villa

Az utóbbi épület 1928-ban épült Kiss Géza tervei szerint. Gazdag díszítései ma is eredeti formájukban láthatók.

Az Áfonya utca 7 alatti villa megjelenése már az új időket hirdeti, tervei Pogány Móric irodájában készültek 1934-ben. Két lakása elsősorban persze a táj felé nyílik, ahol tágas teraszok is helyet kaptak.

Az utcai homlokzaton a látványos lépcsőké a főszerep.

Alig húsz méterrel odébb, szintén Pogány Móric műhelyében, de főként Janáky István tervei szerint épült a jóval szögletesebb, szintenként itt is egy-egy lakásos ház.

Az épület minimalista, modern stílusa az építése idején elérhető csúcstechnikát rejtette a falakon belül is. Eredeti, tágas fürdőszobái, benapozott szobái ma is megnyerők lennének, de a háború után kilenc kisebb lakásra osztották.

Mai szemmel talán még időtállóbb megjelenésű a Harangvirág utca 11. alatti Tyroler-villa. Pedig ebben az esetben is egy közel kilencven éves, műemlék épületet látunk.

A ház Molnár Farkas tervei szerint épült, és az igazán különleges megoldásai szintén nem az utcáról láthatók: szobái eredetileg eltolható mobil falakkal voltak variálhatók, tetején zuhanyzós kert adott előteret a panorámának.

A Rózsadomb egyik legelegánsabb és legnagyobb villája sajnos épp a leginkább eltakart is, csak az oldalára nyílik rálátás. Pedig a Kozma Lajos tervezte Berkenye utcai Magyar-villa igazán látványos, szerencsére építéskori fotókkal kiválóan dokumentált.

A Pasaréti út egyik kevésbé frekventált, nagy telkén épült fel 1940-re a Budai Tornaegylet sporttelepe, amit ma is eredeti funkciója szerint használnak.

A Korozmai Vilmos tervei szerint épült főépület mára kissé átépült, főbejárata előtt az 1950-es évek végétől állnak Szabó István és Kamotsay István sportoló-szobrai.

A közeli Hermann Ottó út 10 és 12-ben áll a kor egyik legismertebb lakóház-tervezője, Kozma Lajos két villája. Az előbbi, 1932-re elkészült Vázsonyi-ház kevésbé hasonlít az építész két évvel korábbi Napraforgó utcai épületeire.

A szomszédos 10. szám alatti Klinger-villa már letisztultabb, és persze itt is elsősorban a táj felé tájolt.

A Ferenc-hegyen 1941-re készült el a Baba utcai Járitz-villa. Fischer József pompás épületét háborús találatok, és a földszint átépítése is sújtotta, megmaradt viszont a hozzá tartozó, óriási telek, ami ritkaság a sűrűsödő beépítésű környéken.

A domb tövében a századelő rendezési terve nyomán tömbházak sora választja el a kertvárost a Margit-körúttól. Ennek lezárására épült 1937-ben Domány Ferenc és Hofstätter Béla tervei szerint a 15-17. alatti pompás bérház.

Budapest egyik legismertebb bauhaus épületének két bejárata is van, a domboldal miatt másfél szint eltolsással. A hozzájuk tartozó két különleges, kör alakú üveglift miatt kapta a dugattyús ház nevet. Ma is jó állapotban áll, immár műemléki védelemmel.

A modern kertváros szélén modern mozi is épült, szintén Kozma Lajos tervei alapján. Az Átrium filmszínház különlegessége, hogy a mai napig közel eredeti állapotában csodálhatjuk meg, immár színházként.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.