Simon Mariann: Újrakezdések. Magyar építészet 1956-1969 és 1990-2010 között

Simon Mariann könyve a magyar építészettörténet eddig viszonylag keveset tárgyalt időszakával, a Rákosi-, majd a Kádár-rendszereket követő átalakulás éveivel, az ebben az időszakban alkotó építészek problémáival és reményeivel foglalkozik. Az író az építészettörténet mellett a társadalmi problémák, és azokra adott építészeti válaszok is nagy hangsúlyt kapnak.

A korai Kádár-kor a rendszerkorrekció időszaka volt, amely az építészek számára több levegőt és új lehetőségeket ígért. Újragondolását annak, hogyan szolgálhatja a modern építészet szellemében tervező építész a közösséget, hogyan nevelheti, terelheti ízlését, hogy van-e helye a hagyománynak a modern építészeten belül. A politikai stabilizációt követően azonban a mennyiségi és az építőipari szempontok lettek elsődlegesek, miközben egyre halványodott az építészek szerepe, akik csak korlátozottan, bár lelkesen éltek a technika nyújtotta monumentalitás lehetőségével.

Az 1990-es rendszerváltás radikális, és mindenképp pozitív váltást ígért, ráadásul egy olyan irányba, amelybe az építésztársadalom egy része már többé-kevésbé belekóstolt. Ezért aztán mindenki rövid és fájdalommentes átmenetre számított. Az ezredvégen azonban már a globális kapitalizmus jelent meg az országban, magával hozva a kitágult világban felmerülő identitás problémáját. A korlátok nélkül beáramló építészeti minták, formák, anyagok és technikák szükségszerűen hívták elő a szakma igényét arra, hogy megvizsgálja viszonyát saját múltjához, a lehetőségeihez és a nemzetközi trendekhez.

Oldalszám: 240

Formátum: 168×220 mm

Kötészet: kartonált, ragasztott

Kiadó: TERC Kft.

Kiadás éve: 2016

Ár: 3 900 Ft