építészet : környezet : innováció

Smart kórház Bécsben

Világos szobák, sokszínűség, zöld udvarok és –tető, valamint a hálózatba állított infotechnológia segíti a betegeket a minél optimálisabb gyógyulásban. A holisztikus szemléletben megépült Bécsi Északi Kórház új modellt kínál nem csak Ausztria, de Európa számára is. Bán Dávid írása.

Egyre inkább kételkedve olvassuk a híreket a hazai egészségügyi fejlesztési tervekről, de a tavalyi év sajtójában egymást érték az üdvözítőnek ható bejelentések új fővárosi centrumkórházakról, régebbi intézmények felújításáról, majd a néhány hónap alatt sikeres lezárt csillogó-villogó látványtervekkel kísért építészeti pályázatokról. E mögött azonban nehéz valós, érdemi tartalmat találni: nem látni a koncepciót, a következetességet, a rendszerszintű gondolkodást. Ekkora gigantikus, ennyire összetett intézmények terveit letenni az asztalra alig pár hónappal a pályázat meghirdetése után gyanakvással tölt el. A kapkodás iskolapéldája jól meglátszik például a jobb napokat látott, a korábbi párt elitet kiszolgáló Kútvölgyi Kórház esetén, ahol energetikai korszerűsítés címszóval néhány éve nekikezdtek a külső homlokzat burkolótábláinak eltávolításába, majd az állványzatot lebontva a kivitelező kivonult, a lassan négy éve megcsupaszított épületben pedig változatlanul zajlik a betegek fogadása, a gyógyítás. A csupasz falak pedig az energetikai korszerűsítés helyett évek óta többletenergia igényt emésztenek fel.

Smart kórház Bécsben Fotó: Eurocomm PR

Smart kórház Bécsben Fotó: Eurocomm PR

A 21. század kórházának valószínűleg erőteljesen szakítani kell azzal az egészségügyi intézményképpel, amit idáig megszokhattunk. És itt nem csak az itthoni romos folyosók alkotta, de a nyugati fejlett kórházkép radikális megváltozására kell gondolnunk. Számolni kell azzal, hogy a bio- és infotechnológia, a mesterséges intelligencia a következő, várhatóan szűk pár évtizedben már olyan diagnosztikai és gyógyítási rendszert alkotnak, amelyek nem csak kiegészíti, hanem bizonyos fogig át is veszik az emberi orvoslás, betegápolás szerepét. A folyamat elkerülhetetlen, mert az európai társadalom öregszik, átlagéletkorunk szerencsésen nő és egy idő után nem csak az lesz az orvoslás emberi tényezőjének kulcsa, hogy egy gazdagabb ország miként tudja megfizetni egészségügyi dolgozóit, többek között magához csábítva a szegényebb ország szakembereit, hanem, hogy egyáltalán ki, milyen pontossággal, milyen „távolságból”, kezeli a betegeket, ismeri fel időben a betegségeket. Hiszen például, ami pár éve még sci-fibe illett volna, ma már kezd természetessé válni: az okos telefonok és –órák leginkább népszerű funkciói jóformán mind az egészségünkhöz köthetőek. Interneten kutatva botcsinálta doktorként már kész kórképpel megyünk el orvosunkhoz.

Smart kórház Bécsben Fotó: Eurocomm PR

Smart kórház Bécsben Fotó: Eurocomm PR

Épp ezt a jövőbe tekintő rendszerszintű gondolkodást sikerült most meglepően csendes dobpergés közepette megvalósítani Bécsben. Pár hónapos tesztüzem után júniustól már élesben működik az osztrák főváros első új generációs centrumkórháza, a Krankenhaus Nord. Az előkészítés már bő évtizede zajlott, hiszen 2006-ban döntöttek arról, hogy a jelenlegi kórházi struktúrát gyökeresen megújítva hét ultramodern centrumkórházzal váltják fel a jelenlegi intézményeket. Ennek első darabja az egykori vasúti területen, a magánszféra bevonásával (PPP konstrukcióban) megépülő északi központi kórház, amelynek megvalósításához nagyszabású európai tervpályázatot írtak ki. A belvárostól kétségkívül távolabb eső Florisdorfba épülő egészségügyi csúcsintézmény elhelyezésénél az egyik alapkritériumnak számított a jó megközelíthetőség: a meglévő közlekedési hálózat villamosokkal és S-Bahn vonalakkal is jól ki tudja azt szolgálni. A kétfordulós pályázaton végül az osztrák Albert Wimmer brutalista hatású munkáját választották ki és ez alapján valósult meg az intézmény.

Smart kórház Bécsben Fotó: awimmer.at

Smart kórház Bécsben Fotó: awimmer.at

Az elkészült, közel 800 ágyas kórház kialakításánál igyekeztek a korábban ismert pavilonos elrendezésű, majd később elterjedt központi tömbösített modelleket térrendszerét a legoptimálisabb módon kombinálni. Az elrendezésénél a modularitásra törekedtek, így az adott részlegek a későbbiekben igény szerint bővíthetők, vagy átalakíthatók, hiszen az egész épületegyüttes egy integrált rendszert alkot, így annak elemei könnyen módosíthatóak.

Smart kórház Bécsben Fotó: awimmer.at

Smart kórház Bécsben Fotó: awimmer.at

A kórház csúcstechnológiájú műszerparkját egy igen intenzív infotechnológiai rendszer erősíti. Az összes részleg állandó informatikai kapcsolatban áll egymással, így az orvosok távolról is nyomon kísérhetik a betegeik útját az épületen belül, a különböző osztályok közötti konzultáció is valós időben tud zajlani, ezzel gyorsabb és pontosabb diagnosztikai képet kaphatnak a betegekről, hamarabb megtalálható a gyógymód. A műtétek során minden lehetséges képalkotó eszköz eredményeit egy monitorra kérheti a sebész, így a legoptimálisabb rálátással avatkozhat be. A teljes intézményt nagysebességű wi-fi hálózat fedi le, így az orvosok a rendelőn kívül is aktuális információkat kaphatnak a betegekről, de ugyanakkor az egy- és kétágyas szobákban lábadozók is rákapcsolódhatnak ugyanerre a rendszerre. Mindezt kiegészíti az épületen belüli szállítás automatizálása: az alagsorban szállítórobotok viszik az osztályokra a gyógyszereket, az ágyneműt vagy akár az ebédet. A laborok is zárt, automatizált rendszerben működnek, így szintén nagy hatékonysággal és gyorsan lehet a szükséges leletekhez hozzájutni. Az egész épületet a hatékonyság, az optimalizálás és a minél rövidebb útvonalak megalkotása hatja át, így a megfelelő ápolás a lehető legrövidebb idő alatt jut el a betegekhez.

Smart kórház Bécsben Fotó: awimmer.at

Smart kórház Bécsben Fotó: awimmer.at

A kórház kialakítás holisztikus szemléletéhez az is hozzátartozott, hogy megfelelő, a gyógyítást pszichésen is segítő környezetet alakítsanak ki: az épület körül, a belső udvarokban és a tetőn számos zöldfelületet hoztak létre, amelyek nem csak nyugodt sétálásra, levegőzésre alkalmasak, hanem – amire már jó pár tanulmány is rávilágított az elmúlt évtizedekben – a zöld látványa a betegszoba ablakából lényegesen képes gyorsítani a felépülés folyamatát. A nyugalmat, tisztaságot sugárzó belső teret színes, kifejezetten az épületre tervezett mobilis és fix bútorcsaláddal rendezték be. Ezek egyik kiemelkedő, egyedülálló darabja az jól tagolt és kerekeken gördülő „mobil szekrény”, amelyben a betegek elhelyezhetik személyes tárgyaikat, ruházatukat és amit a különböző osztályok közötti helyváltoztatás esetén könnyen magukkal vihetnek.

A levegős, felülről jól benapozott, több szintes, körfolyosós bejárati előcsarnok köré olyan kiegészítő funkciókat telepítettek, amelyek a betegek és a hozzátartozók szükségleteit és kényelmét szolgálják: találunk itt szupermarketet, különböző éttermeket, kávézókat, bankot, pékséget vagy virágárust, néhány 24 órás szolgáltatást. A florisdorfi Északi Kórház holisztikus és rendszerszemléletével, a csúcstechnológiák hálózatba állításával és a szükséges funkciók automatizálásával, az útvonalak optimalizálásával és a moduláris kialakításával Európa szerte is egyedülálló. A tervek szerint további hat hasonló csúcsintézmény létesül 2030-ig az osztrák fővárosban, ezzel váltva fel a jelenlegi polarizált, a betegek és a gazdaságosság szempontjából is elavult egészségügyi hálózatot.

Bán Dávid

vélemény írásához jelentkezzen be »