StartPont — biciklikölcsönző és info-pont a Margitszigeten

@kemtam: Mert az üveg zöld - az meg azért zöld, hogy menjen a Margit-híd leendő zöld színéhez :P

 

(Aztán most önkritikusan eszembe jutott, amit talán Arany János mondott egy művét elemző irodalmárnak, aki a költő gondolataira következtetett vissza a műből: "Gondolta a fene...!")

@kemtam: Vicces-vicces, de mégsem annyira tréfás, hogy a tervező már a szimpla látványterveknél irreálisan elrugaszkodik a valóságtól. Ezek után milyen lenne a épülete statikailag, üzemeltethetőségileg, használhatóságilag?! Rajzolni könnyű. Tervezni már kevésbé. Az osztályzatot - úgyfest - mégis inkább az előbbire osztják... Na ez itt a gáz! Különben is, minek olyan helyre olyat álmodni, ami szükségtelen?

kemtam  a kekec

@BurianG: Kedves BurjanG!

Köszönöm a pozitív véleményt.

A tervről magáról még annyit, hogy nagyon sokféle anyaggal próbálkoztam, mire az üvegnél döntöttem, mely visszatükrözi környezetét és mégsem veszi el a kilátást.

Fentről nem a futópályára kell közvetlen lejutni, nem az a cél, hanem a hangulat, a kilátás bemutatása. Ide nem jönnek le az emberek általában, mert elég messze van a lépcsőtől és mert nincs itt semmi, "csak" a kilátás. Innen egészen új perspektívából láthatjuk a Parlamentet, a rakpartokat.  S ezt szerintem kár lenne kihagyni.Ez volt a közvetlen összekötés fő célja.

üvd:E

@BurianG: Kedves BurianG,

Azt sajnos nem tudom, hogy a szabályozási tervek készítői futottak-e már egy kört a szigeten, azt viszont tudom, hogy sétáltak (nem egy kört). Így például tisztában vannak vele, hogy a Margitsziget bejáratánál a MAC területén van bárki számára használható öltöző/zuhanyzó és csomagmegőrző szekrények (napijegy, havi bérlet vagy éves bérlet ellenében). A szabályozási terv az Eszter által jelölt területre azért nem enged építeni, mert

1. A  XIII. kerületi zöldterületeken összesen maximálisan 1%-os lehet a beépített terület, ami a szigeten jelen meglévő állapotban is több (1,9%). Eszter, akit gyermekkorában lenyűgözött ez a szigeti varázs, most még egy darabkát elépítene belőle. Elég lenne 10 ifjú titán hozzá, hogy azok gyermekei már ne értsék, mi is volt érték ebben a szigetben. Miközben persze a szigeten számos helyen szükség lenne rekonstrukcióra, a sziget arculatának megtervezésére, stb. 

2. A sziget ezen területén működő vízműkutak és vízbázis van, amire országos jogszabály mondja ki, hogy az Eszter által "megtalált" helyre NEM lehet építeni.

3.  A szigetre megszületett stratégia kimondja, hogy a sziget jelen állapotában már annyira túlterhelt, hogy a funkciókat nem szabad bővíteni, a meglévő terhelést pedig mérsékelni kell ha hosszú távon meg akarjuk őrizni a sziget értékeit, így például kerékpározás tekintetében az átmenő forgalmat és a meglévő létesítmények kerékpáros megközelíthetőségét támogatja, ám főként a romterületek és a tematikus kertek (rózsakert, japánkert) védelmében a rekreációs célú kerékpározást és elektromos autózást visszaszorítaná, a kiadott közterületi engedélyeket felülvizsgáltatná. 

4. A sziget árvízi szempontból nem bevédett, így minden új létesítményt horribilis összegekért védenek a minannyiunk adójából a 15-20 évente jelentkező elöntések idején. 

A szabályozási tervek készítői persze "hülyék", és fogalmuk sincs, sőt gondolkodni sem tudnak, de legjobb esetben is sose jártak még a szigeten...

@bardóczi: Kedves Bardóczi!

Meglepődtem, hogy ennyire kikeltél magadból a szerintem teljesen normális hangvételű hozzászólásom okán. Én nem akarok olyan lenni, mint Te, úgyhogy nem veszem fel a kesztyűt ebben a teljesen parttalan vitában.

Véleményemet továbbra is fenntartom: egy diplomatervnek nem elsősorban a szabályzatok betartásárók kell szólnia.

@BurianG: kikeltem magamból? Hmm ezt nem érzékeltem. Néha nehéz az írás mellé tenni az élőbeszéd metakommunikációját. Csak infót akartam adni arról, hogy a rendezési tervek készítői se most jöttek le a falvédőről. Ezért nem szükséges őket csípőből cikizni. + egyetértek veled, a diplomatervenek nem elsősorban a szabályzatok betartásáról kell szólnia. Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az se jó, ha egy ettől teljesen függetlenített vákuumban születik. Akkor teljes értékűbb lesz, ha körül vannak benne járva a problémák. Szerintem egy diplomaterv nem csak dizájról szól, hanem az "épebbé tételről" és a probléma minden szálán, amit néha építészetnek is szokás nevezni. Ennyi.

@BurianG: Nem tisztem megvédeni Bardóczit, de idemásolnám itteni első hozzászólásának talán legfontosabb részét: "és ha már diplomatervben sem lehet álmodni akkor megette a fene. De. Érdemes ezzel a szemponttal szembesülni még azelőtt, mielőtt automatikussá válik az az építész társadalomban szomorú gyakorlat, ami divattá tette (az elvben közmegegyezéssel és számos szakterület harca árán kialkudott) rendezési tervek előírésainak figzelmen kívül hagyását." S aztán többszö, többféleképpen ismétli el ugyanezt.

Erre írod te, hogy "az alapfelvetés és az elemzések nagyon jók, a ház már nem annyira tetszik"

Te hogyan reagálnál, ha többször, korrektül leírod, hogy az alapötlettel komoly baj van (komoly, koncepcionális baj; komoly, a környzetet veszélyeztető baj; illetve, hogy az a legnagyobb baj, hogy ezt mások nem tartják bajnak) és erre jön valaki, és aszongya, hogy szerinte minden rendben van az alapötlettel?

De most komolyan: mi a túrónak tett be a képek közé előtanulmánynak kinéző képeket a fiatal kollegina; ha nem azért, mert azt szerette volna igazolni, hogy csinált ilyeneket? Meg azért mert a diplomatervnek kötelező és fontos kelléke az ilyesfajta előtanulmány?

S valóban kellemetlen, ha az ember több hónapnyi munkáját teszik zárójelbe egy elfelejtett alapfeltétel tisztázás miatt. De ha valami értelme kellene hogy legyen ennek a polémiának az az, hogy legalább az érintettnek örökre bevésődik, hogy

A tervezés a területre érvényes szabályozási terv előírásainak tisztázásával kezdődik (s mint látható: azokban nem csak kockafejű szabályfetisiszták hülyeségei találhatóak - bár jórészt valami olyasmik, de akkor is azoknak a kipipálásval kell kezdeni). Addig még a tervezési programot sem érdemes alaposan végignyálazni.S csak ezután gondolkozunk el a tágabb összefüggéseken.Abban pedig, hogy egy diplomatervnek mi a célja, abban vitatkoznék:

Egy diplomaterv nem a formaalkotási készséget, a tervföldolgozási tudást, a folyóiratokban való tájékozottság szintjét hivatott lemérni (ezekre volnának valók a féléves tervek, az alkotónapok/hetek);hanem mindazt, hogy a diplomázó mennyit sajátított el mindabból, amit az építészeti tervezésről megtanítani  lehet (ez egy komoly felelőssége az építészetoktatásnak;s ezzel mintegy, az érintett kolleginát is fölmentjük a felelősség alól (ha az érintett mesterek nem tanították ezt meg, nem ennek megfelelő volt a hozzáállásuk a diplomatervezéshez, akkor egy tanoncnak honnan kellene ezt tudnia);azt a képességet, amivel pár év szakmai gyakorlat, (de adott esetben akár közvetlenül a diplomázás) után önmaga is meg fog majd tudni a kolléga a tervezési feladatokkal.S ez természetesen egy apróság a tervezési folyamatban, de egy nagyon fontos apróság, egy kipipálandó ügy a checklisten (épp mint a repülésnél: a repülőgép nem a checklisttel repül, mégsem szabad anélkül elindulni, s ezt a gyakorlatot alaposan be kell gyakorolni, ha az ember relülőgép-vezetést tanul).A ház pedig szerintem sem nagy durranás:

ügyesen mondja föl a futó trendiségek egyikét, az origamis hajtogatott felületeket;de a formálás a helyén van, részleteiben, kontextusában és szerintem térképzésében is; egyszóval: nemrossz.a funkció elhelyezésével kapcsolatban is vannak érzéseim (véleménynek nem igazán mondanám még):én nem vagyok biztos benne, hogy, ha a szabályozás nem tiltaná, akkor is itt lenne a legjobb helye;tekintve, hog, ha pl.: a villamoson lehet(ne) bicajt szállítni (miért is ne?), akkor célszerűbb lenne valami (metró)csomópontosabb helyre tenni egy ilyen ügyet nekem pl. ha pestre megyek, akkor a nyugatinál kénylemesebb lenne bár em vagyok akkora biciklimániás, hogy azért kerekezzek 25 km-t hajnalban, hogy fölkínlódjam a vonatra a nem is szállításra optimalizált bicajomatde egyébként a wc-re is bicajjal szokok menni a hétköznapokban.Update: csak jelezni szeretném, hogy nem célom a szerkesztőknek történő puncsolás; csak én egy ilyen fogadott prókátor tipus vagyok (szoktam kifejezni egyetértő véleményemet, akkor is, ha az érintett nem kért fel rá).

@bardóczi: Örülök, hogy ezek szerint mégsem annyira távol áll egymástól a véleményünk. A szabályozást meg azért "cikiztem" mert több ismerősömben (egymástól függetlenül) és bennem is az vetődött fel, hogy milyen jó és hasznos lenne egy ilyen start pont a Margitszigeten. Biztos, hogy sokan használnák és ezzel meggyőződésem, hogy nem sérülne sziget, sőt használhatóbb, konfortosabb lenne. (de ezek szerint van is ilyen, csak jól el van rejtve...)Ezért írtam, hagy az alapötlete a tervnek nagyon tetszett.Abban is egyetértek, hogy teljeskörűbb lenne a terv, ha minden téren életszerű lenne, de engem itt, a hihetetlenül szimpatikus funkció miatt, ez nem hagyott hiányérzetet. Sőt kicsit bosszantott is, hogy a terv építészeti kérdései helyett "Mit enged a szabálykönyv?" vitává változott a dolog. Talán ilyenkor előremutatóbb lenne  a "Vajon jók-e ezek a szabályok? kérdést is feltenni. Szerintem ez lenne az igazán "épebbé tétel", amiről Te is írsz.   

@sityu: Sityu:

Saját véleményemet mondtam el az alapötletről, ami szerintem nem is különbözött másokétól.Vagy azt gondolod hogy a futóknak nem kellene egy ilyen start point, hogy jó az ha kiizzadtan zögykölődnek haza a 4-6on, hogy állandó gond, hogy hova tehetem a kulcsom/telefonom? Mert jelenleg ez a helyzet. (Az elemzések nagyjából erről szóltak - a funkció szükségességéről.)Az meg, hogy ennek a helyzetnek a megoldását a szabályozási terv nem teszi lehetővé diplomaterven és valós terven is támadhatónak gondolom. A szabályozási terv is megváltoztatható, amire figyelemfelkeltés lehet egy ilyen diploma.

@BurianG: Bocs, hogy vitatkoznom kell: de hát Bárdóczi kolléga éppen azt fogalmazta meg, hogy itt nem a rossz, megváltoztatandó szabályozás esete áll fönn (olyanok a szabályok, amiket józan ésszel is belátható, hogy érdemes lenne betartani (túlépítettség, vízbázis-védelem stb.)).

Tehát fölösleges arról értekezni, hogy feladata-e egy diplomatervnek (úgy általában) a szabályozási tervek hibáira történő rámutatás (egyébként: lehet a feladata, de nem kötelező).

Illetve ha feladatául veszi: akkor kutya kötelessége alaposan körüljárni a témát (ami itt sajnos nem történt meg).

S nincs ezzel a problémázással semmi baj: egy diplomaterv az azért mégiscsak egy diplomaterv. Különös kegyelem kell ahhoz, hogy egy ilyesfajta kényes helyszínre tervezett épület esetében szó eshessen a megvalósulás lehetőségéről. Itt úgy néz ki, hogy ez a lehetőség csak nagyon elméleti marad, de ettől még (eltekintve az előtanulmány jelzett hibájától), ez a terv egy jó diplomaterv (csak nem szabad komolyan álmodozni arról, hogy milyen jó lenne, ha meg tudna valósulni). Más szóval: ha nem vesszük feladatául az előtanulmány alaposságát, akkor minden nagyon rendben van ('a műtéti eljárás elvben nagyon elegáns, de egy valódi beteg belehalna' - azért nem ilyen durva a helyzet, de nem álltam meg, hogy leírjam, ha már eszembe jutott ez a frappáns hasonlat).

@BurianG: Arra kérdésre, hogy jók-e ezek a szabályok már írtam most pár passzust. Úgy vélem, hogy igen. Ha ugyanis arról van szó, hogy szüntessünk meg ezért az épületért további két vízmű kutat és párszáz négyzetméter zöldfelületet, majd a következő nagy árhullám miatt eszetlenül védekezzünk, hogy az új épület ne szenvedjen jelentős károkat, akkor úgy gondolom, én a jelenlegi szabályok mentén haladnék tovább, mert azok képviselik az összérdekünket. Ezek a szabályok megítélésem szerint azért is jók, mert az új területfoglalást épületek számára nagyon bekorlátozzák, így az "ép"ítési energia a lekoszlott, leromlott, használaton kívüli, évtizedes akkut pproblémákat hurcoló területek felélesztésére, építészeti átfogalmazására fordítódhat. Például nagyon szívesen fogadnék a Margitszigettel kapcsolatosan olyan diplomamunkát, ami annak építészeti és közparki arculatát egységesítené akár egy modern felfogású koncepció mentén. Ez egy rettentően életszagú, megoldásra váró, kihívásokkal teli feladat lenne, amire momentán nagyobb az igény, mint egy túlméretezett fogadó/kölcsönzőre.  A kérdéses diplomamunka pedig azért jött jól, mert ezen keresztül ezt úgy mondhattam el, hogy talán többen el is olvassák, mint a száraz, ámde szükséges szabálykönyvet és talán rájönnek, a szabálykönyvekhez sem úgy kell első olvasatban hozzáállni, hogy  "nna, a marhák, megint szabályokkal korlátozzák zsenialitásunkat. coki nekik!"  Mert a hsz-edből nekem ez jött le. Érted? (folyt. köv. hamarosan egy a Margitszigetről írt cikkben)

üdv: B.S.

@BurianG: Előljáróban: rendszeresen, heti egy vagy két alkalommal futok a szigeten, tehát felhasználóként is tudom, miről beszélek. A futók reggel 6-tól este 8-ig, télidőben sötétedésig bármikor használhatják napidíj, bérlet ellenében a MAC öltözőjét, zuhanyzóját. Rengetegen bringával jönnek a szigetre futni és nem használják ezt a szolgáltatást, mert bringával hazulról a szigetre és onnan haza az egy levezető mozgás, a kulcsokat és a mobilt pedig egy magukra heggesztett vesében cipelik. Vannak olyanok is, akik autóval érkeznek és vagy a hídfőknél, vagy az Árpád hídnál parkolnak: ott kezdik a futást. Vécé kérdés nem teljesen rendezett, a MAC-ban, a Kaszinóban és az Uszodában azonban van és használható. Infópont sincs. A kerékpár kölcsönzés olyan, amilyen.De! Mind a WC, mind az Infópont, mind a kölcsönzés jelenleg is megoldható a szabályozási terv kínálta kereteken belül, mégpedig jól is megoldható, szépen is megoldható. A funkció tehát nem "szükséges" a bemutatott helyen.

A szabályozási terv pedig a kérdéses épület miatt csak akkor lenne megváltoztatható, ha közben változna vele a kerület, a fővárosi és a törvényben! rögzített agglomerációs szabály is, illetve nem lennénk tekintettel a Korm. rendeletben! rögzített vízbázisvédelemre és árvízvédelemre. Csak ennyi szabályt kéne megváltoztatni, ráadásul úgy, hogy a funkció szükségességét  fent leírtak tükrében nem lehet alátámasztani, ugyanakkor maga a funkció ezen a helyen fontosabb (ivóvíz! árvízvédelem! zöldfelületi arány!) érdekeket sért.

Az ilyen típusú tervezés, mint amilyet ebben a diplomamunkában láthattunk azért veszélyes az életben, ahol ez igencsak gyakran megismétlődik, mert a tervező a szabályok nem ismeretében (vagy annak nagyvonalú élből történő lefigymálása közepette) óriási energiákat fordít a tervre és közbe annyira beleszeret, hogy mikor később szembesítik a megvalósítás akadályaival, akkor már csak lila, szürke, rózsaszín (vérmérséklettől függően) ködön keresztül szemléli a dolgokat, és arra a következtetésre jut: egyedül a szabályozási terv a szar, azokat meg emberek írták, tehát akár át is írhatják. Hiszen ő annyit, de annyit dolgozott ezzel, és lehetetlen, hogy "pár balfasz hozzá nem értő tintanyaló miatt" mindez kárba vesszen. (ugyanez az attitűd jellemző egyébként a befektetők egy népes csoportjára, akik először vásárolnak és csak aztán nézik meg, valójában mit is építhetnének oda. De mire megnézik, már annyi pénzük benne van, hogy csak a megkenés marad, ha pozitívan akarnak kijönni a történetből. Ehhez jön még hozzá, hogy idehaza még egy kutyaólat sem sikerült lebontani, ami engedély nélkül épült, tehát szabad a garázdálkodás a gazdálkodás helyett). Mindez pedig nem azért van, mert a szabályok eredendően átgondolatlanok, vagy rosszak lennének (van azért ilyen is, sajnos), hanem azért, mert egyes tervezők vagy megbízók csesznek tájékozódni.

Innentől indul a kiskapuzás, nyomásgyakorlás, sárdobálás, hirig, amiből a végén (1) vagy jó nagy pofára esés lesz (Kormányzati Negyed, Zaha-ház, Városháza Fórum), miközben rengeteg munka és pénz kárba vész, vagy (2) egy egyik félnek sem jó öszvér megoldás (Nemzeti Színház, Szent György tér), vagy pedig (3) az előzetesen kialkudott szabályozók megerőszakolása (pl. Széchi Tamás Sportuszoda, Duna Tower, Molnár utca), ami erodálja a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitünket.

@csipoficam: idézem: " szerintem ide egy üvegfal kellene, arra vannak jó csomópontjaim, nézd ezt a debreceni, igen friss........"

Győrtől, Soprontól, is várnánk ide a kés alá egy-két tervet. De jól meggondoljátok,

Ha nem jó. Újra öt év. haha

Ikon

@csipoficam: Nos,  az opponenciát nekem, rólam, az én munkámról írta Finta úr, az én diplomavédésemre. S éppen ezért nem éreztem feltétlen a közzététel szükségességét. Pláne nem akartam arra felhasználni, hogy az ő - abszolút pozitív - véleményével támasszam alá a tervet, nem éreztem ennek sem szükségét, sem helyénvalóságát.

Az Ő véleményével tisztában vagyok, s e közzététel célja a "többiek" pozitív, valamint építő jellegű, negatív kritikáinak megismerése volt, s nem az, hogy megmutassam: nézzétek, A Finta József Ezt Mondta!

 

 

@orbanee: haha ez big up..

@gaspar_bonta: Az a szomorú, hogy a terv építészeti értékeinek megítélésétől elválaszthatatlan a környezetéhez való viszonyrendszerének elemzése, amit újabban bürokratizmusként, néhol a hely szellemeként (újabban szintén relativizált szitokszó) szokás felcimkézni. Ha ez itten egy Diplomaterv (nagy D-vel), akkor én nem azt szeretném erősíteni, hogy "csak" egy diplomaterv (kis d-vel), hanem azt, hogy a diplomázónak ez sokáig az az EGYEDI MUNKÁJA, amiben összegzi mindazt, amit az építészetről tanult. A mindabba, pedig ezek a "bürokratikus" és "földhöz ragasztó" dolgok vastagon beletartoznak és most nagy kedvem van a rosszfiút eljátszani. Mert minden építészeti alkotás egyben egy inkvizíció kezdete, amire előre fel kell készülni, pláne egy ilyen nyitott fórumon. Oltári nehéz megvédeni magad, ezért kell alaposan felkészültnek lenned. A többieknek valók a magazinok, ahol a közönség nem szól be. De ott a tézisre nincs visszacsatolás, antitézis, így szintézis sem lehetséges.

@gaspar_bonta: Csatlakozva Sándorhoz ehhez azt tenném még hozzá, hogy az építészet felfogható KOMMUNIKÁCIÓKÉNT is (sőt): persze folyamatos kommunikáció a tervezési folyamat során, de folyamatos és szükségszerű kommunikáció a szó legtágabb értelmében vett környezettel - térben és időben egyaránt.

De ha ezután visszalépünk az emberek közti kommunikáció síkjára: annyi történt, hogy egy a nyilvánosság számára felkínált tervet a nyilvánosság - kapva az alkalmon - feldolgoz és értékel. Ez az értékelés ráadásul (jellemzően) nem is volt flegma, odamondogatós, hanem a téma továbbgondolását, elmélyítését kínálta fel. Furcsa, hogy tehát a köz-gondolkodásunknak felkínált tervre érkezett vélemények kapcsán az "alkotókedv elvételéről" meg támadásról esik szó.

Hiszen lehet-e értékesebb és gazdagítóbb annál (akár a munka készítője akár az azt nézegetők számára), mintha a témához a hely igazán avatott tájépítész ismerője szól hozzá, és tesz hozzá szempontokat?

@mB: igaz igaz igaz, pont arra gondoltam reávilágítani, hogy nem a terv érdemileg elemezhető, alkotói miértjeivel és hogyanjaival foglalkozunk, hanem a Margitsziget alulépítettségétől Finta legutóbbi munkájáig mindennel.

Nincs szó arról szerintem, hogy elveszne a hölgy alkotókedve, csak golndoltam szívesen hallaná az építészeti munkájának bírálatát - persze lehet hogy tévedek. Sokszor megesik.

@gaspar_bonta: ha eltekintünk attól, hogy hová kerül és önmagában nézzük az épületet (ami már önmagában is elég abszurd dolog), akkor ahhoz hogy érdemben lehessen mondani bérmit is, jó lenne egy alaprajz, mert pusztán a belső látványtervek alapján nem igazán lehet megitélni, hogy a felsorolt funkciók hova kerülnének?

Valaki feljebb említette a nyári zárt üvegfelületet és emiatt a gépészet szükségességét. A kerékpárkölcsönzés és ezáltal az egész építmény használhatósága szezonális jellegű szerintem, igy meggondolandó lett volna, hogy az egész csak kis részben legyen zárt, a többinél talán elégséges lett volna oldal nyitott megoldást választani, mert akkor a nyári túlmelegedés nem jelentkezik (legalábbis komoly súllyal).

De ez is, mint sok minden más ennyiből nem igen ítélhető meg. Nem is értem, hogyan lehet egy házat úgy bemutatni, hogy nincs hozzá alaprajz?

@gaspar_bonta: Nos, kedves "gaspar bonta"az alkotókedvem még megvan, sőt! Most jött csak meg igazán. Csak nehogy a tied találjon szertefoszlani idő előtt:) Megkérdezhetem mi a pontos helyszín? 

Viszont az oly nagy lendülettel kritizáló, javarészt név nélküli hozzászólók munkáit is szívesen nézegetném. Mivel az enyémnél jóval nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkeznek, bizonyára több, kezük alól kikerült példa értékű épületet tudnak felsorakoztatni. Legyen hát, hadd tanuljon az ifjú nemzedék! Kíváncsian várom a "kritikusok" által készített, vagy általuk jónak tartott  "Na Így Kell Ezt" típusú épületeket.

@orbanee: na így kell ezt - na így nem lesz ez. sajnos.

a pontos helyszínem meg a középpillér előtti rész és a szigetcsúcs - talán ezzel elmondtam elég sok mindent. a hiány ott, amire több, mint 120 éve születnek koncepciók, máig nincs kitalálva és erre bátorkodtam egy alternatívát kitalálni.

 

bonta

@ragacs: Tisztelt Veres Gábor Tanár Úr!!

Légyszíves egy  sorban oszd meg velünk tapasztalatod, illetve véleményedet e munkával. Tényleg érdekelne.

Más. 

A 3D képek oly megtévesztők (renderekről beszéni a terveknél vicc kategória)  Kidolgozotlanok a szerkezetek. Pláne a lépcső és társai. Korlát, tartószerkezet.

Diplománál sok minden lehet szerintem/megengedhető , mármint funkcióban, a rendezési terv is -bocsánat -mellékes, ha JOBBAT tud a tervező. DE annak ott kell lennie.

Ez nem provokatív, de formabontó, nem érzem azt hogy több időt foglalkoztak vele, mint 1 - 2 hónap....(egy ötöd évesnek ez kb a hatodik évébe kerül, azaz kb 1 év kell egy ilyen tervhez )

De egy "első" diplomásnak viszot ez ÓRIÁSI feladat.

Oda Valamit letenni.

Ez kérem nem egyetemi szint. Mesteriskola. Minimum.

Ikon

@epiteszikon: az írásra e diplomamunka kapcsán nem azért szántam el magam, mert a kipécézés lett volna a szándékom. Igazából elnézést kell kérnem Esztertől (Edinától?) hogy pont őt találta el a mondandóm, mert inkább szánom közös okulásként, semmint az ő lelombozására. Pontosan az motivált, hogy egy általam igen jól ismert példán (Margitsziget) keresztül illusztráljam: a rendezési terv NAGYON NEM MELLÉKES, és bár ezt újabban divat annak tekinteni azzal a felkiáltással, hogy a tervező tudhat jobbat ezt alapvetően vitatom. Az esetek többségében azzal találkozom, hogy a tervező NEM TUD JOBBAT, mert ő egyedül vagy nagyon kis alkotói csapatban mérlegel részinformációk birtokában egy jóval kisebb első körös véleményhalmazt ismerve és integrálva, mint egy várostervező.  feladat tehát alapvetően az, hogy NE szándékosan és zsigerből az aktuális rendezési terv felülbírálatára épüljön egy terv, hanem ahhoz illesztett megoldására. Ha pedig mindez nem sikerül, csak (és csakis) akkor jöhet elő a javaslat: TUDOK JOBBAT. Ebben az esetben, ahogy számos más esetben is az tapasztalható: a meglévő keretek között is megtörténhetne a JOBB, és a CSAKAZÉRTIS TUDOK JOBBAT törekvés egy csomó más szempontot nem vesz figyelembe, ezért tévesen következtet. Országos szintű példája ennek a most újra TÁLALT Szent György téri eset, ahonnan visszaköszön ez a viselkedésminta, ami a rendezési terv felülvizsgálatára játszik. Ismét a látszólag könnyebb út és a jó nagy pofára esés tanmeséje.Persze a pofára esést nem ez az egy momentum váltotta ki kizárólag, de mindenesetre még egy frontot nyitott, és a többformtos harcba eddig minden stratéga: Hannibál is, Napóleon is, Hitler is belebukott.

Az illeszkedés olyan szitokszóvá változott az utóbbi években, hogy az az össztársadalmi elvárást az építészeti fő sodorvonaltól teljesen elválasztotta. Ahogyan Ongjerth Richárd megjegyezte: amíg például a budapesti lakosság körében 80%-os annak támogatottsága, hogy az építészeti mű illeszkedjen környezetéhez (itt illeszkedés alatt a rendezési tervnek való megfelelést is érteni kell nem csak valamilyen homályos de jól elkenhető konceptuális gondolatficamot), addig ugyanezen felmérés azt hozta ki az építészek körében: ez a szempont ott fel sem merül, azaz statisztikai szempontból mérhetetlen. Erre mondom én: ha mindez így van, akkor a baj óriási, és elsősorban erkölcsi jellegű az erózió. Amely természetesen az egész építész társadalom megítélésére visszahat. Tudomásul kell venni, hogy az építészeti mű nem olyan alkotás, mint egy kisplasztika, hanem térbe, környezetbe és társadalomba beágyazott (tájba illesztett) valami és ehhez mérten az ilyen alkotók felelőssége úgy aránylik a szobrászéhoz, mint a kisplasztika mérete az épülethez (bár a hasonlat sántít, mert ez ennél még bonyolultabb). Ha ebből a sajátos viszonyrendszerből fakadó felelősséghalmazból ennyire keveset kap kézhez egy hallgató tanulmányai során, a rendezési tervről pedig csak azt hallja, hogy "igazából mellékes" (ennek indokaként pedig jellemzően azt, hogy azt általában "fakezű", "fantáziátlan", "korlátolt", "futtottak még", "másodvonalbeli" - öszefoglalóan "aktakukac", "bürokrata" tehát "nem valódi ember típusú gépek" csinálják akik burda-minták rajzolgatásával keserítik meg a gondolkodást és még csak nem is karcolják az nagybetűs építészet "valódi értékeit") akkor mit várjunk egy diplomástól?

@ragacs: Kedves Miklós!

 Jellemző általában a hozzászólókra a felületesség, de az ritkán fordul elő, hogy a felületességet nem csak az aktuális cikkel kapcsolatban, hanem mindjárt egy korábbi cikkel kapcsolatban is fel lehet fedezni. Jelesül a regéci várépítőre gondolok, a hozzászólás felületessége pedig abban jelenik meg, hogy a két tervet hibásan összehasonlítja. Az összehasonlítás alapja pedig egy nem konzervatívnak, hanem szűklátókörűnek nevezhető felfogás. Újra és újra végig kell gondolni minden környezeti elem építészeti megjelenését, és üdvözölni kell minden felvetett megoldást legyen az bár szolgaian archaizáló, finom-elegáns illeszkedő vagy vagányan ellenpontozó. Minden fiatal építésznek az a dolga, hogy vagány legyen, és majd éretten illeszkedő, aki pedig szolgaiságot vár el az ne foglalkozzon építészettel. Úgy gondolom, hogy a szakmagyakorlással kapcsolatos cikkei rendkívül hasznosak, de az építészet elvont lényegével ne foglalkozzon, mert nem ért hozzá...

 m

@Yan Gable: Kedves Yan Gable!

Köszönöm a támogató hozzászólást!

üdv:E

@Yan Gable: Kedves Yan,

egy egy egyazikszezer léptékű szabályozási tervnek nem témája a vadonatúj építészeti gondolat létrejöttének elősegítése avagy negligálása: egészen másról szól: témája a terület felhasználásának deklarálása, a terület ökológiájának, belső kapcsolatrendszerének, lehetőségeinek, terhelhetőségének feltárása után. Ez az egy egyazikszezer léptékű terv úgy tűnik mégis pontosabb információval szolgál arról, hogy a területen vízmű kutak és vízbázis védőidom van, mint az 1:100-as, ami erről nem vesz tudomást. GONDOLKODNI buzdítom önt is és Esztert is, de azokon a kereteken belül (ez ugyanis nemcsak életszerűbb, de bonyolultabb is), amit a városrendezési irányelvek Önök helyett már átgondoltak és 1000 oldalról megvitattak az összes szakhatóság és fórum nyűgét beépítve a kritériumrendszerbe. Ez a keret - és innen szép győzni. Szűz papírra, zöld mezőbe, korlátok nélkül és elnagyolt információk birtokában végzetesen könnyű tervezni. Minél előbb megpróbálják ezekkel a koloncokkal nehezítve megtenni, annál jobb tervezők lesznek. Mert a jó tervező nem az, aki a korlátokat átírja (ez a könnyebb út), hanem az, aki korlátok ellenére is tud válaszolni a feltett kérdésre. És ezzel nem a kedvet akartam elvenni, csak szembesíteni önöket azzal, a valóság más mint az egyetemi rózsaszín burok. Ha pedig erre a valóságra nem edzi magukat még az opponensük sem, akkor baj van. A sprinter úgy készül az olimpiai számra, hogy ólmot erősít a lábaira vagy lekvárban fut. Nem pedig úgy, hogy mesét olvas. Higgye el: én még kíméletes voltam. Egy tervtanács nem lenne ilyen.

@bardóczi: Továbbá: ha "non scholae sed vitae discimus" akkor legalább a diplomaterv csinálása alatt illene tudatosítani a hallgatókkal, hogy a szakmának vannak ha úgy tetszik prózai játékszabályai is. Bár ezt jóval előbb illene megtenni. Ahol ez nem így van, ott bizony nem építészeket, hanem ábrándos lelkű dizájnereket képeznek, akiknek konstans pofáraesés lesz a sorsuk a nem virtuális világban.

@zapata: Nos, kedves "zapata",és "földre ragasztó többiek", ilyenkor az esküvő előtti legénybúcsú jut eszembe.

Ahova sok esetben csini topless lányokat is beszerveznek a lelkes cimborák. S mégsem hiszi azt senki, hogy ez mostantól fogva minden nap így lesz. Teljesen világos mindenki számára, hogy ez még egy "utolsó szórakozási lehetőség", mielőtt a kedves vőlegényt a házasság "szabályai" közé szorítaná az élet.

Persze ettől még nem vonom kétségbe szavaik értelmét, hitelét, mert bizonyos dolgokkal egyetértek.

Viszont remélem az álláspontomat sikerült az önök számára is egyértelművé tennem, hogy miért is bátorkodtam pont ide, pont ezt és pont diplomamunkámként tervezni.

@orbanee: mégegyszer mondom az álláspontod érthető. de azt is vedd figyelembe, hogy bizonyos tekintben te papnak készülsz és nem férjnek. + érted szólt a dolog és nem ellened. üdv: B.S.

@bardóczi: Kedves Bardoczi!

További hozzáfűni valóm lenne, hogy a szabályozás önmagában még nem érték, a szabályozás célja, hogy egy területet védjen olyan építmények megvalósulásától, mely a terület érdekeinek és az azt használó embereknek ellene szolgálna, és mint jogalap ezeket a terveket meg lehessen támadni általa egy közakarat, közmegegyezés alapján.

Viszont olyan esetekben ahol ez az eset nem áll fenn, tehát egy beépítés által a közvagyon gyarapodik, tehát egy értékteremés történik, ezek a szabályok ne legyenek már mérvadóak. Hiszen nem ezért vannak.

Remélem ezzel a gondolattal nem maradok egyedül,

Köszönettel és tisztelettel,

Nemes Dávid

@bardóczi: Kedves "bardóczi"!

Teljes mértékben tudatában vagyok az építési tilalomnak.

Viszont e terv a helyzet megoldására, a meglévő igények kielégítésére született. Az omladozó épületekben történő elhelyezést értelmetlennek tartom, hiszen valami oknál fogva kihasználatlanok, elképzelhető hogy nem találtak számukra megfelelő új funkciót, melyek megfelelően érvényesülhetnének.

Egy ideiglenes szükségmegoldásnak lehet, hogy megfelelne - amennyiben csupán bódék és mobilkölcsönzők megszűntetése lenne a cél -, de igényes és tudatosan tervezett, haladó szellemiségű megoldásnak nem gondolnám.

S mivel a fő támadási pont a déli szigetcsúcs, semmiképpen sem paszíroznám az északi vagy középső részen meglévő épületekbe a "helyhez kötött" funkciókat.  Hiszen - amint a neve is mondja- az épület  startpontként szolgál, s a látogatók ezrei mind délről érkeznek.

S lássuk be, egyik játékot sem a közepén kezdjük el, se nem a végén :)

Üdv: E

@nemesdave: Kedves Dávid,

A szabályozás soha nem önmagában érték. De speciel ebben az esetben valóban területet véd olyan hatásoktól, ami a terület érdekeit sérti (jelen esetben meglévő zöldfelületi arány csökkentésére irányuló szándékok) Ez a védelem pedig több szabályozási szinten egymást erősítve tükrözi azt a közakaratot, hogy a Margitsziget további beépítéssel ne legyen terhelve, hanem használja ki a mostani beépíthetőségi lehetőségeit azok minőségi rekonstrukciójával. Nagyjából nulla esélyét látom annak, hogy ezen tervvel módosítani lehetne a fenti egymásra épülő térségi és települési szabályozást. Közvagyon azzal is gyarapítható, ha a meglévő épületek felújítása, funkciójának módosítása, átépítése történik meg. Átépítése, akár a fenti módon, de csak a sziget BEÉPÍTÉSRE SZÁNT területrészén. Tovább megyek: számomra (de korántsem csak a számomra, hanem a többség számára és ezt felmérésekkel, közvélemény kutatásokkal tudom alátámasztani) a Margitsziget közparki jellege ugyanolyan közvagyon gyarapító tényező, mint egy beépítés, sőt adott esetben a Margitsziget további beépítése a fennálló közvagyon jelentős értékvesztését okozná.

@orbanee: Kedves E! Építési tilalom nincs: korlátozás és szabályozás van. A kettő nem ugyanaz. A meglévő igényekről hosszan tudnék neked mesélni, merthogy a Margitszigetet közel két éve tanulmányozom közelebbről és ismerem az összes eddigi használói igényfelmérést, fenntartói/kezelői álláspontot és várospolitikai érdekcsoportot. Ezek között nem olvastam viszont olyat, hogy további új beépítés. Ilyen igény befektetői odalról persze lenne, de ehhez sem kezelői, sem tulajdonosi, sem várospolitikai szándék nem társul.

Valamit félreértesz. Én nem az omladozó épületekben történő elhelyezést propagálom, hanem az omladozó épületek helyén történő minőségi átalakítást.

A déli szigetcsúcson is van lehetőség e funkció (kerékpár kölcsönző) megvalósítására: a területet úgy hívják: Margitszigeti Atlétikai Centrum, amely 100%-os fővárosi tulajdon. Az infópont funkció felélesztése érdekében szó van a szárnyhíd hídfőknél eredetileg (történetileg) meglévő, de később elbontott porta pavilonok visszaállításáról. Megjegyzendő, hogy a mostani ad-hoc (és valóban borzalmas) kerékpár kölcsönzők is "közepén kezdik a játékot", mégis meglehetősen nagy a kihasználtságuk.

+infó: a sziget ezen pontja rendelkezik"extrával" itt üzemel két vízműkút a 9-ből, amit kár lenne az épület miatt veszni hagyni.  A széchi uszoda nevű szalámizás a 7. számút már kiiktatta: szerintem nem kéne folytatni ezt a sort, még a végén Budapesten csak lajtos kocsiból lehet majd vizet kapni... Ezen kívül extra még, hogy a tervezett épületed helyén ma zöldfelület van, ez pedig a belvárosban manapság egyre nagyobb extrává kezd válni.

@gaspar_bonta: Kedves "gaspar bonta",

Köszönöm a kedves szavakat!

Az épület raszterét adó rácsszerkezet egyfajta "válasz" a Margithíd acélszerkezetére,  tehát szándékosan nem "titkoltam el".

Örülök, hogy hasonló helyszínt választottál. Izgatottan várom tervedet, remélem majd bemutatod :) Addig pedig sok erőt, időt s kitartást hozzá!

E

@csipoficam: Kedves "csipoficam"!

Bármilyen egyéb - nem költői - kérdésedre szivesenválaszolok.

üdv:E

@csipoficam: csípőficam helyett ínhüvelygyulladást kívánok szeretettel.

@nemesdave: Kedves Dávid!

Köszönöm hozzászólásodat.

A természetes szellőzést megfelelő helyen kialakított nyitható felületekkel lehet megoldani, valamint a keleti fekvés miatt az épületet körülvevő növényzetet elegendőnek véltem az épület szükséges leárnyékolásához - ezt a látványterveken nem ábrázoltam az átláthatóság érdekében.

Üdv:E