Épülettervek/Hallgatói terv
Panorámasziget a Dunán
2009.07.02. 08:43
Munkám alapötlete szakdolgozat-írás közben bontakozott ki, amikor a rakpartok építéstörténetét, korábbi és mai állapotait vizsgáltam. A Margit híd középpillérénél elhelyezett mesterséges sziget, kilátó és kávézó az „árral szemben úszva" bukkan ki a vízből, hogy Budapest legszebb panorámáját mindenki számára hozzáférhetővé tegye.Bonta Gáspár diplomaterve.
munkám alapötlete szakdolgozat-írás közben bontakozott ki, amikor a rakpartok építéstörténetét, korábbi és mai állapotait vizsgáltam. felfigyeltem a vízpart kihasználatlanságára és a Duna kivételezett helyzetére a városban. elkezdtem azon gondolkodni, hogy milyen építmény lenne alkalmas és hol, nagy számú ember befogadására, a víz közvetlen közelségében. összegyűjtve azokat a kulturális és szórakoztató funkciókat, amiket a tervben szerettem volna ilyen módon elhelyezni, arra a döntésre jutottam, hogy a legalkalmasabb ezeket olyan ponton elhelyezni, ahol a város szépségéből a legtöbb tárulkozik fel.
elkezdtem tanulmányozni a Margit hidat, építésétől az idén nyáron esedékes felújításáig. véleményem szerint innen nyílik az egyik legszebb panoráma Budapestre. emellett érzékeltem egy furcsaságot a híd szögtörésében, érzékeltem egy hiányt a középpillérnél nyíló kilátás kihasználatlanságában és egy feszültséget a majdnem összeérő pillérben és szigetben. később az OCTOGON tematikus mellékletében találtam erre a helyszínre terveket, Schulek Frigyestől Finta Józsefen át Erick van Egeraatig.
1/6
Panorámasziget a Dunán - Bonta Gáspár diplomaterve
Panorámasziget a Dunán - Bonta Gáspár diplomaterve
2/6
Panorámasziget a Dunán - Bonta Gáspár diplomaterve
Panorámasziget a Dunán - Bonta Gáspár diplomaterve
3/6
Panorámasziget a Dunán - Bonta Gáspár diplomaterve
Panorámasziget a Dunán - Bonta Gáspár diplomaterve
kifejezett célom volt itt olyasmit létrehozni, ami 'árral szemben' úszik, kibukkan a vízből és budapest legszebb panorámáját teszi közzé. egy zöld szigetháton bukkan így ki az épület, amely formálásában a környezet nem mint stílust, milyenséget meghatározó tényező, hanem mint egy nagyobb terv többi igazítandó részlete vesz részt. teljesen máshogy beszél ez az épület, mint bármilyen eleme az épített környezetnek, de - szándékom szerint - kapcsolódását és illeszkedését a formai kötődés, a mai és jövőbeli igényeknek szentelt funkcionalitás és a Dunához való tiszteletteljes, érzékeny viszonyulás teremti meg.
végeredményként a Margitsziget déli végét 230 méterrel a mederbe meghosszabbítva létrejött egy keskeny hosszúkás új szigetvég, megfelelve a vízszabályozási, hajózási, áramlástani követelményeknek, valamint annak az általam kitűzött célnak, hogy egy víz közeli, város közeli helyszín létesüljön a tervem számára. természetesen a felsorolt követelmények mellett elsősorban a Dunát és vízállásait kellett figyelembe vennem, hogy az épület és környezete megfelelően tudjon reagálni a Duna erős gesztusaira.
ezért egy olyan geometriát láttam jónak alépítmény gyanánt, ami folytatja a Margitsziget kontúrját és szintjét, kiemeli a középpillért és az árvízszint fölé emeli az építményt. így jött létre egy olyan terep, amely az év nagy részében száraz lábbal elérhető, de árvíz esetén önálló szigetté változik a Dunában. ezekhez az íves lankákhoz és a környezet erős, dinamikus vonásaihoz igazodva született meg az építmény tömege, formája. majd úgy helyeztem bele a blokkokat ebbe a testbe, hogy funkciójuk ellátása mellett a passzázs-szerű épületben szabad mozgást és kilátást biztosítsanak. így választottam szét tömör és átlátszó tömböket, később pedig az egységen belül külön kezeltem a belső térszerkezetet, az épület statikai vázát, a nagy átlátszó felületeket és az egészet lefedő, egységes héjat. ezzel kaptam egy olyan konstrukciót, amely kívülről masszív, mégis úszik, belülről szintén merev, mégis átjárható.
4/6
Panorámasziget a Dunán - Bonta Gáspár diplomaterve
Panorámasziget a Dunán - Bonta Gáspár diplomaterve
5/6
Panorámasziget a Dunán - Bonta Gáspár diplomaterve
Panorámasziget a Dunán - Bonta Gáspár diplomaterve
a megközelítés és a belső közlekedés szerint logikailag összefűzött blokkok egy zömök középső tömbben kulminálódnak, ahol a vendéglátó funkciókat kiszolgáló konyha, kiállítótér, vetítőterem és egy, az épület legmagasabb pontján elhelyezkedő rendezvénytér kap helyet. a vetítőterem helytörténeti indíttatású, elképzelésem szerint itt egy valós időben felvett képre rámaszkolt történelmi kisfilm látható, a város keletkezése, felépülése ebből a szemszögből, három dimenzióban.
több helyen keskeny teraszok hasítanak keresztbe a belsőben, ezekről szemlélhetjük a két oldalt, vagy átlátunk a belső téren - esetleg megpihenhetünk. maga az épület 110 méter hosszú és 10 méter széles, legmagasabb pontja pedig 14 méterrel van az alépítmény felső síkja fölött, ami alig 2 méterrel van a híd járószintje fölött. ezzel a kilátás a hídról sem szűnik meg. az épület külső burkolatának víz-közeli és történelmi indíttatásból egyaránt eozinmázas pirogránit táblákat terveztem, amelyek különleges színeikkel és fénytöréseikkel reagálnak a víz folyton mozgó felületére. a nagy nyitott üvegfelületek rétegelt edzett üvegek táblásítva, a rétegek között az átlátszó és az áttetsző közötti fóliákkal.
nyilvánvaló, hogy mérnöki oldalról milyen hihetetlen energiákat igényel az alépítmény, az alapozás, mennyi anyag szállítódik ide, mennyi mederkotrás, micsoda gépészeti trouvaille-ok, milyen tűzrendészeti, konyhatechnológiai nehézségek adódhatnak. világos, hogy hihetetlen energia és időbefektetést igényelne -
de azt gondolom, ez budapest legszebb panorámája.
Bonta Gáspár MOME
témavezető: Nagy Tamás DLA
konzulens: Janáky István DLA
opponens: Kalmár László
adatszolgáltatás:
AZ EREDETI, A DUNA BUDAPESTI SZAKASZÁT ÁBRÁZOLÓ RAJZOK A MÛ-HELY ZRT. TULAJDONÁT KÉPEZIK, A MARGIT HÍD JELENLEGI ÉS REKONSTRUKCIÓS ÁLLAPOTÁT ÁBRÁZOLÓ RAJZOK PEDIG A FŐMTERV ZRT., A PONT-TERV ZRT., VALAMINT A CÉH ZRT. TULAJDONÁT KÉPEZIK.
köszönet: Rédly Lászlónak (Tér-Terv), az OCTOGON magazinnak, Németh Attilának (FŐMTERV) és Teleki-Nagy Krisztiánnak
19:43
Valaki meg tudná mondani nekem, mi az a glé? Új anyag? Ez is valami kerámia dolog (díszglé)? Neten nem találok semmit... köszi
01:16
Nem lenne rossz, ha lenne ott valami. Ami úszik. Lehetőleg nem 230 m hosszan. És hozzá lapos: mondjuk, kb. olyan magas, mint egy kétfedélzetes sétahajó. Ha ugyanis a kilátás a nagy attrakció, akkor lehetőleg ne barkácsoljunk bele. Főleg ez utóbbi paramétert érzem nehezen megvalósíthatónak, mert amikor már a Hősök terére is diadalívet szánnak a Szakemberek, akkor miért pont a Duna úszhatná meg.
16:11
Szerintem az a baj, hogy sokan nem tudják elképzelni az eozinmázas burkolatot pedig az itt egy lényegi elem. Állati karaj a panorámasziget, ha a tömegformálása nem is olyan "vagány" (amire meg lehet hogy nincs is szükség), realisztikus exteriőrökkel sokkal több embert győzne meg ebben biztos vagyok.
19:41
Itt már sokszor szóba került az oktatás színvonala. A diplomázó által is elismert hibák között nem egy koncepcionális jellegű. Nem akarok feltétlenül állást foglalni, csak kérdezem, hogy vajon át lehet-e engedni egy egy olyan tervet, okleveles építészmérnökké nyilvánítani a tervezőt, aki a tervével nem tartja be a hatályos jogszabályokat? Elismerem, hogy van helye az álmodozásnak, és kell is a tanulmányok során ilyen jellegű feladatokat megoldani. Mégis úgy gondolom, hogy vannak olyan alap prioritások, amit egy diplomaterv kapcsán be kellene tartatni. Ilyen például a KSZT, az OTÉK, a BVKSZ, az ÉTV stb. A tanulmányok végére el kellene jutni addig, hogy valóban életszerű legyen a feladat. Lehet egy terv szép vagy csúnya, lehet a tervkidolgozás is szép vagy csúnya, lehetnek szubjektív pro- és kontra érvek. De le kellene talán fektetni egy minimumot, amiből nem szabadna engedni. Mert így ebben a formában az egész diplomázósdi nevetségessé válik.
00:16
@Alagi: Ehhez még azt is hozzá kell fűznöm, hogy „mulasztásos alkotmánysértésben” van mind az Magyar Építész, mind a Magyar Mérnöki Kamara, mert 2007. év óta hatályos ez a rendelkezés:
11. Az építészeti-műszaki dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéséhez, az engedélyezéshez, a kivitelezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges (a dokumentáció egyes munkarészeinek léptékére, kidolgozottsági szintjére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatában foglaltak irányadóak).
Mert ha lenne, akkor ezt, mint minimumot (igaz, hogy ez csak az engedélyezési tervekre vonatkozik) talán az egyetemen is meg lehetne követelni!
Ryhe
Igaz, a Magyar Mérnöki Kamara 2008-ban megpróbálkozott, de az a dokumentum azon felül, hogy alapvetően a jogszabály megismétlése volt. ma már hála Istennek nem is elérhető (remélhetőleg azért, mert az óta részben változott a jogszabály és a változatást nem vette figyelembe), de mégis a napokban azt mondták jobb híján vegyem, úgy hogy érvényes.Ez is azt mutatja, hogy a Tisztelt Kamaráink pont nem azzal foglalkoznak, amivel kellene, pedig a szakmagyakorlás szabályinak megalkotását a törvény rájuk bízta. (Ennek ellenére, csak nehogy az történjen meg, hogy ezt olvasva egy főokos, holnap azért megszüntesse a kamarákat, mert ma már minden előfordulhat.)
12:29
@Alagi: Azt megjegyezném, hogy ha jól sejtem a tervező nem okleveles építészmérnöki képzésen vett részt. Ott egy diplomaterv ennél lényegesen komolyabb, az építészeti kidolgozottságon túl szakági munkarészek is szerepelnek a követelményben. A diplomatervekkel továbbá vázlatterv állapotban is meg kell jelenni egy bizottság előtt, ahol a nem reális terveket nem engedik tovább védésre.
Ettől függetlenül aki házat rajzol, legyen mérnök, vagy nem, tisztában kell legyen a fent említett dolgokkal. Attól, hogy a tartószerkezet méretezését nem tudja egyedül megoldani, legalább előképek alapján becsült keresztmetszetekkel érzékeltetni kell, hogy a terv megvalósítható.
Különben tényleg mi értelme?
(Mindazonáltal az oktatás színvonala megkérdőjelezhető.)
20:28
@Hartmann György Sándor: Ne színezzük kedves Hartmann úr, ami ma egyetemi oktatás címén folyik az szimplán ifjúság- és jövőellenes bűncselekmény, ezt mi közvetlenül, önök közvetetten érzik, de mindenki érzi az a lényeg. Tekintélyuralmi rendszerek a tanszékeken, évtizedek óta elavult megőrült, kontroll nélkül működő tanárok, oktatás színvonala 0, (ha egyáltalán annak lehet nevezni) dübörög a kontraszelekció minden szinten, de ez nem meglepő mert nem csak az oktatásban hanem minden szektorban ez a helyzet. Ja persze tisztelet a kivételnek az mindig van.
12:14
Hali mindenki!
Bocsánat, de a Debreceni Egyetemen egy hallgató 2007-ben készített erre a helyszínre egy diplomatervet, amit minden szempontból jobbnak érzek. Sajnos webes megtekinthetőséget nem tudok (élőben a kar folyosóján megtalálható), maga a helyszín egyébként az ország egyik legjobban inspiráló területe. A merészség mindenképpen dicséretes, csak így tovább.
14:58
@makkaia: Én pedig úgy emlkezem, hogy erre a helyszínre volt egy pálydíjas terv. Ha emlkezetem ne csal akkot itt látható belőle részlet:
http://archivum.epiteszforum.hu/muhely_terv.php?mtid=930
az 500.000 forintos megvételben részesült a 27. sorszámú pályaműSzerzői: Czoch Andrea, Ungárné Szövényi Eszter
Kár, hogy a terv már nem látható, de hogy a sziget mozgott is, az biztos.
Ryhe
Ui. Abban pedig nem hiszek, hogy egy pálydíjas terv (és eredeti ötlen után) jó-e az, ha a hallagtók ilyen feladatot kapnak. Vagy ha igen, akkor minimu olyant tegyenek még hozzá, amely felülmúlhatja az eredetit.
16:08
De vajon miért nem lehet nagy betüvel kezdeni a mondatokat....?
18:09
@Dragan Primitity: Biztos túl sok izomtibort olvasott mielőtt írta.
Vagy az is lehet, hogy Bonta Gáspár MOME=Igazságos Izom Tibor!
01:50
@Dragan Primitity: Valószínűleg ugyanazért, amiért egyeseknek gondot okoz a hosszú ékezetes bet_ű_k használata (nem mellesleg a nagybetű egyben írandó), és mondat utáni írásjelként a három pont helyett négyet írnak, kérdőjellel megtoldva.
Én kérek elnézést. :)
20:22
Érdekes tervnek tűnt, de csak első pillantásra... Valóban gyönyörű lehet a panoráma a "szigetről", de a Duna partról nézve az épületet (márpedig az emberek nagyrésze így szembesülne vele nap mint nap) egy ormótlan, kicsit szögletes óriás-bálnára emlékeztet - nem érzem azt, hogy valami érdekeset, elgondolkodtatót - valami plusssszt adna a Duna látképéhez...
A prezentáció része egyébként tetszik - bár kíváncsi lennék hőtechnikailag hogyan működik az épület, és hogy a nekem kicsit túlméretezettnek tetsző üvegtáblák, hogy maradnak meg a helyükön - báár tudom, hogy ez egy diplomamunka, ahol az ötletek és a képzelet szabadon szárnyalhatnak és bármi lehetséges ;o)
17:31
@mw: itt a cél (program) az sokkal inkább a különleges látványt feltáró pont létrehozása volt, mint az, hogy konkuráljak a dunai látképpel. az, hogy a külső burkolat (eozinmázas kerámia) olyan felső felületképzéssel rendelkezik, ami a magasfényűség miatt folyamatosan a víz optikai játékát tükrözi egy egyébként is minden fényviszonyban és szögben máshogy viselkedő felületen, szerintem a vízzel teszi ezt (a felületet) egylényegűvé.
nem gondolom, hogy 'eltűnik', de gondolom, hogy nem válik ormótlan óriás-bálnává, nem hozzá akarja csapni a maga mondandóját, hanem figyelmet felhívni a Duna hatalmas, elementáris gesztusára a város közepén (ez talán ellenmondás..).
azt meg, hogy az üvegtáblákat valóban hogy kivitelezik és a gépészete mennyire komplex, marginális mértékben sejtem, de tény, hogy kilóg a bálnauszony.
:D
bonta
13:09
@gaspar_bonta: Nem hiszem, hogy a Duna egy gesztus lenne, nekem inkább folyónak tűnik. Ez mostanában olyan építészes kifejezés lett, amit jokerként mindenre rá lehet mondani. (?)
Afölött pedig kár fél mondattal átsiklani, hogy mi tartja ott azt a hatalmas felületű üveget (melynek súlya is van, a szél is fújja). Nem igaz, hogy a szerkezet, az épületgépészet nem része az építészetnek. A látványterven is ott a helye, mert hazugság lehagyni. Ilyen mennyiségű üveget komoly szerkezettel lehet megtartani. Mellesleg az lehet szép is, ez az építészen múlik.
De tartószerkezet halvány nyoma nélkül mit ér az egész? Ötletnek lehet hívni, de TERV?
(Az meg egészen meglepett, hogy nem úszik. Nem értem, az miért ne volna építész feladat! Lakóhajókat sem feltétlen közlekedésmérnökök terveznek...)
Nem akarok jobban belemenni a dologba, hogy illik-e oda, és funkcionálisan rendben van-e... Csak egyszerűen meglepett, hogy egy ilyen kidolgozatlan terv elegendő egy diplomához.
08:59
kedves epiteszek
ne kritizaljanak annyit! inkabb irjatok ki egy palyazatott erre a pontra, meglatjunk hogy az erett epiteszek mit terveznenek oda. eltudom kepzelni hogy egy kulfoldi star epitesz nyeri meg a palyazatot.
10:30
@dilinyo: Remélem lenne olyan érett építész, aki vállalna egy pályázaton azt, hogy SEMMIT nem tervez a helyszínre.
És vajon a zsűri érett lenne-e arra, hogy értékelje a SEMMIT?
Gyöngyvér
21:44
Hanyas lett?
18:03
@WérGidA: 4
13:19
Kedves Bonta Gáspár,Gratulálok a tervedhez. Lehet, hogy lehetne mást is csinálni, máshogyan. Más is csinálhatta volna, de nem tette. A terv letöltöttem és átnézte.Nekem tetszett. Azért tetszett, mert Valaki (TE) kiválasztottát (kaptad) egy helyet, egy feladatot és azt végiggondolva válaszokat fogalmaztad meg.
A válaszok mindíg személyfüggőek. A lényeg a válasz végiggondolásán, a végiggondolt válaszon van. A tervezés döntések sora. Jánossy György egyszer azt mondta, a tehetséges építésznek ugyanarról a helyzetről, részletről több megoldás, sok lehetőség jut eszébe és képes kiválasztani a legjobbat. Szerintem igaza volt.
A sok lehetőség közül kiválasztani egyet az a bátor tett. Mint Yoda mester mondja: "Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld"!
A nyafogókkal ne foglalkozz (még egy pár évig semmiképpen sem).Egyébként is mit csinált már az a "ficam"?
09:56
most szemét leszek
legalább valami vagány formát terveztél volna oda, olyan petyhüdt és szomorkás az egész
azonkívül nincs eléggé kidolgozva és megalapozva; azért, mert elődeid, akiknek nyomába sem érhetsz, ilyen gondolatokkal játszadoztak, neked nem muszáj.
különben is, minek ekkora belmagasság? egyszerűen ilyen épületet nem építene meg senki, ezért nem jó diplomatervnek, maximum koncepciónak, felvetésnek...persze tudom, minednki itt kávézna, bulizna, gördeszkázna, internezetne és kiállítana, biciklittárolna és sorolhatnám, azokat az üres közhelyeket, mankókat, amelyeket fel lehet használni egy átgondolatlan ötlet létjogosultságának igazolására, és azt hiszed, hogy ezek az igények valósak, mert egy izolált, sznob környezetből nézel kifelé, büszkén lenézve a körülötted évszázadok alatt kialakult disznóólt.
az árvízről meg eléggé megfeledkeztél, szerinted hogy nézne ki ez az épület árvíz esetén nyakig a vízben... mi ez, tengeralattjáró?
Az a véleményem, hogy aki megengedte, hogy ilyen témát dolgozz ki diplomára, az nem a javadat akarta, mert ez nem egy komoly feladat; és amilyen ambíciózus és törtető vagy, inkább valami nehezebb feladatra kellett volna téged a nálad bölcsebb mestereidnek irányítani..
ja, és, még valami, nem érzed cikinek a saját munkádat kommentelni?
11:30
@csipoficam: Igen maga a híd szerkezete jobban emlékeztet az Eiffel-toronyra. Inkább a hozzászólások mennyisége, minősége és dícsérő ill. elmarasztaló volta az, ami engem az Eiffel torony körüli egykori hacacáréra emlékeztet :)
Akkor is voltak nagyon neves építészeti szakírók meg kritikusok, akik szörnynek nevezték az Eiffel-tornyot, és csak azért volt jó benne lenni szerintük, mert csak onnan nem látták (na meg a kilátás miatt, de arról hallgattak azokban az első időkben :) )
amúgy a legtöbb negatív kritika sztem könnyen kivédhető,az egyik viszont, a túl nagy belmagasság mint kifogás mosolygásra késztet, persze tudom, hogy a kis szubkultúránk négyzetmétermaximalizáláshoz és 2,70-es belmagassághoz van szokva :)
11:46
@Bandido: Viszont van vmi, ami nem hagy nyugodni:
"nyilvánvaló, hogy mérnöki oldalról milyen hihetetlen energiákat igényel az alépítmény, az alapozás, mennyi anyag szállítódik ide, mennyi mederkotrás, micsoda gépészeti trouvaille-ok, milyen tűzrendészeti, konyhatechnológiai nehézségek adódhatnak. világos, hogy hihetetlen energia és időbefektetést igényelne -de azt gondolom, ez budapest legszebb panorámája. "
továbbá felmerült a kérdés, hogy komoly árvíznél mi a helyzet.
Szóval a mérnöki dolgok, az alépítmény költségei, és a komoly árvízveszély (amire megjegyzem az egész Margitsziget nincs felkészítve).
Szóval szerintem itt lehet igazán belekötni az egész munkába, csak éppen építész végzettségű emberek pont itt nem köthetnek bele, hiszen egy olyan megoldás, amely ezen a diplomamunkán túlmutathatna, már nem fér bele az építészet kereteibe.
Röviden arra gondolok, hogy miért nem úszik az egész?
Egy jó nagy állóhajó, melynek a vízszint fölötti része megegyezik ezen diplomamunka felépítményével. Az alépítményi munkák közül így csak a kotrás maradna meg, mint komoly költségtényező, az árvízprobléma egy csapással kiküszöbölve és hogy mennyire lóg be dél felé a Dunába, az egy meglehetősen egyszerű szabályozható hosszúságú feljáróval/összeköttetéssel a középső pillér felé meg lehetne oldani (egy ilyen még a kotrás költségeit is csökkentené)
És akkor felmerül a kérdés, hogy egy ilyen megoldás a közlekkarra vagy az építészkarra tartozik-e, mint diplomatéma.
Nyilvánvaló, hogy egy építész nem tehet mást, mint a szilárd talajhoz/mederhez kötött alapozást és alépítményt választja annak összes mérnöki bonyodalmával egyetemben.
Így azután az építésztársadalom részéről támasztható kifogások csupán apróságokba tudnak belekötni :)
Ezek után, hogy nyilvánvaló legyen a véleményem, mint építészeti alkotás nekem kifejezetten tetszik (néhány apróságtól eltekintve :) ).
Hogy a szerintem igazán idevaló megoldás feszegeti a különböző szakmák közötti korlátokat, nos azt igazán nem lenne etikus egy diplomamunkánál (ahol kiírt, elfogadott diplomatémára készül a válasz) hibaként felróni.
12:12
@csipoficam: kedves ficam
nagyon hálás vagyok, amiért egy kommentben megfogalmazod és összegzed a lehetséges hibáit, tévedéseit a tervnek, értékes ezt anonim is hallani, főleg együtt az összes olyan - nem a tervet érintő - megjegyzéssel, ami csak negatívként felsorolható.
"elődeim" , akinek nem célom a pályáját utánozni, csak a szemléletét, merészségét, határozottságát példaként helyezni magam elé, nem ezzel a sárgult, törött, bornírt szemüveggel néznek a városra és az építészetre. az, hogy más is foglalkozott már a területtel, az nem teszi számomra kötelezővé, viszont igazolja a helyszín érdekességét. persze csak szerintem.
az árvízhez való viszonyulás végiggondolt, az 50 éves átlag legmagasabb szintje fölött van a terv 0,00, és a hajós megközelítés szerintem nem hülyeség. az, hogy én szépnek látom, ha árvízben egy zöld szigeten lebeg a ház, az annyira szubjektív, hogy inkább pszichológiai, mint építészeti kérdésnek mondanám. előfordulhat, hogy nem áll minden így meg, szerencse, hogy nem kiviteli tervekről beszélgetünk. az átgondoltság jelen esetben nem tudom, hogy hol a leginkább kifogásolható, kérlek ha van rá mód, ezt is oszd meg velem.
szerintem janáky mester a javamat akarta, ha jónak látja, akkor azzal, ha nem látja jónak, akkor a hangos koppanás élményével, minden esetre szerintem a nem-komolyság ilyen egyértelmű deklarálása se nem célszerű, se nem túl széleslátókörű. lehet, hogy igaz, én itt a másik oldalon vagyok, de szoktam tévedni. a klisék és egyebek amiket itt mentőövnek érzel a gyenge kis konceptem mellé, nem részei az indoklásnak, hogy miért ezt terveztem. azt, hogy ki mit építene meg, azt meg nem mi döntsük talán el, mint ahogy nem is tehetjük.
sajnálom, hogy a vérnyomásodtól nem tudunk a tervről beszélni. ezért a személyeskedéseidre nem reagálok úgy, ahogy kedvem lenne és a helyzet kívánná, de eléggé sajnálom, hogy ilyen savanyú a szőlő neked. különben is, ellenkezne a sznob, izolált, törtető, pofátlan (sic!) viselkedésemmel. majd egyszer.
bonta
12:15
@Bandido: csomay zsófia ugyan ezt mondta (nagy állóhajó). lehet hogy izgalmasabb lenne és az árvízzel sem lenne sok baj, csak a híd, a sziget, a rakpart mérnöki magasztosságához nekem egy hajó efemer hatást kelt (tett volna).
de azt én sem értem, hogy miért hozza a terv miindenkiből a kötekedő kedvét...
12:19
@Bandido: "egy olyan megoldás, amely ezen a diplomamunkán túlmutathatna, már nem fér bele az építészet kereteibe."
Még akár bele is férhetne, hiszen David Zahle (BIG) is valami ilyen elveken nyugvó úszóműves megoldást javasolt a Royal Danish Theatre pályázaton. Még azzal is eljátszott, hogy így a színház akár a dán szigetek között is ingázhatna kulturális vontatmányként.
12:41
@gaspar_bonta: nem érted? Arról a pontról beszélsz, ami ennek a városnak az egyik, hanem "a" főcsakrája vizuális rálátás és vizuális kilátás szempontjából. Nagyjából ez mindenkiből kihozza az emóciókat (és az egyébként jogos gyakorlati-funkcionális kritikákat). Tudat alatt mindenki valamit még ide akar pakolni. A törésbe. A parlamentre rá. A sodorvonalba.
De szerintem van úgy, hogy a hiányérzet feszültségére néha nagyobb a szükség a város kiemelt helyein. Ahol a tiltott gyümölcsöt éppen nem szakítja le Éva karja, mert megáll a mozdulat. A "megtehetném, de csakazért sem" érzés. Wright erről valami olyasmit írt, hogy a hegy tetejére épített ház a hegyet szünteti meg. Így, amikor lerombolod ezt a szép feszültséget a hely tárgyiasult formába öntésével, akkor mindenki más számára kijózanító az ébredés. Ettől aztán mindenki kötekedni kezd, mert elvetted az álmát.
[Azt már az előző dipterv menetből is levettem, hogy nagyjából meredeken teszel a területre érvényes és többszintű építési szabályrendszerre, a terhelési kérdésekre, város-stratégiai megfontolásokra, hisz mindez az értelmét kérdőjelezi meg annak a sok energiának amit már addig és még azután is a munkába beleöltél. Meg nem is vagy vele egyedül. Ez divat. De üdv a való világban. Az álom egyébként szép volt, jó volt, érzékeny volt, csak nem ért le a földig.]
14:20
@bardóczi: igazad van, teljesen. a védésen Golda János (elnök) első mondata az volt, hogy szerinte ide nem kéne semmit építeni. itt már kezdhettem volna érteni valamit, de még az eufória hatása alatt voltam..tudat alatt valahol egyébként cél volt a kérdéseket felvetés, sokkal inkább mint egy egészséges biztonságos terv - utólag be is láttam, hogy a kísérlet sikerült, a páciens halott :)
az építési szabályokásokra, törvényekra, procedúrákra meg nem teszek, csak miután a napjaim nagyrésze ilyen és ehhez hasonló szabálykövetéssel telik meg és marginális mennyiségű kreatív tervezéssel, ennél a tervnél szándékosan - csak álmodoztam. van ugyanakkor egy kb 40 elemes to-do listám, hogy milyen részeket kéne átnézni és racionalizálni - talán pár év múlva egyszer nekiülök és nagykorúsítom a tervet.
amúgy meg kösz, nekem ilyen az értelmes kritika.
bonta
15:35
@gaspar_bonta: akkor zárójeles rész visszaszív. szép nyári nap üzemmód bekapcs. elvitorlázik. üdv. B.S.
22:07
az a sanda gyanúm, hogy a híd szerkezete jobban hajaz az eiffel toronyra, de mindenképp bóknak vettem ezt.
a fedettség-nyitottság-terasz kérdés nagyon jó, sokáig a terv alapeleme volt, hogy a teteje járható legyen, ám ezt sok, egyástól független ok miatt végül kivettem. maradt az orr-részben található étterem előtt egy zöld teresedés, az oldalsó hajókikötők és a híd másik oldalán egy relatíve nagy kiterjedésű nyitott rész :) továbbá volt egy csomó áttört terasz benne, ám a végén a terv belső logikája nekem azt diktálta, hogy maradjon ez meg egy tömeg osztatlanul, jelként.
komolyra fordítva, egy hónap távlatából nekem is kicsit zömök.
az opponencia nagyon racionális és lényegretörő volt, valamint megmutatta nekem, hogy nem tudtam rendesen átadni ezzel azokat a gondolatokat / érzeteket, amiket szerettem volna. szerettem volna, ha a védés szól kicsit a tervező és a terv viszonyáról, de ezt majd később. nagyon tanulságos vol, utólag is köszönöm.
bonta
07:29
@gaspar_bonta: Kedves bonta, gratulálok a szép tervhez. Nagyon érdekelne egy kicsit bövebben az "eozinmázas pirogránit" burkolat, hogyan nézne ki egy nagyobb felületen (láttam a kiállítást és ott a mintákat de az azért nem adott igazán képet) Nem készült esetleg ilyen látványterv-vázlat?
Sterner Dóra
08:55
@DSterner: kedves dóra
a letölthető melléklet - a prezi anyaga - egyik oldalán vannak homlokzatok és van egy nagyítás belőlük, de ha szeretné, nagyon szívesen lehúzok egy rendert bárhonnan.
élőben persze ez plagizált - a szépséges lechner épületekről.
bonta
13:35
@gaspar_bonta: Köszi, ha nem nagy fáradság, miért ne? Ide lesz föltéve vagy mailcímre? Ez esetben sternerdora kukac gmail pont com
Nagyon érdekelnek a textúrák, olyan kíváncsi lettem, hogy nézne ki egy ilyen felület a "valóságban" Mármint legaläbb a virtuálisban :-)
Sterner Dóra
16:23
Gáspár, utólagos engedelmeddel idemásolom az opponenciát:
OPPONENCIA
BONTA GÁSPÁR DIPLOMATERVÉHEZ
Téma: Kilátó a Margitszigeten
Bírálatom során kénytelen vagyok egy határozott mozdulttal ketté metszeni a diplomatervet alépítményre és felépítményre. Hogy erre miért van szükség, arra a tárgy hosszas kerülgetése után jöttem rá.
AZ ALÉPÍTMÉNY
Az alépítmény kiindulása nem dizájn alapú, mérnöki gondolatok vezették az építész kezét, áramlástani törvényszerűségek, vízépítési alapszabályok, hajózási ismeretek. Egyszerű, magától értetődő mérnöki logika. Az is látszik, hogy ezek az alapdöntések hosszú vizsgálódás után születtek meg, alighanem hosszú idő alatt. A helyszínrajz tiszta szerkesztésű, mérnöki, mégis puha vonalai és a telepítés bizonyára ezért oly kedves a szememnek. A forma tehát egyértelmű. Van még az anyag. Mivel a kettő között mellérendelő a viszony, egyik a másik nélkül nem lehet igaz. Az anyag számomra már korántsem ennyire egyértelmű. Ugyanannyi indoka lehetne egy a hagyományt folytató kőburkolatú partfalnak, mint a terven megjelenített, bizonyára a zöld sziget szellemét folytató zöld dombnak. A döntés persze szimpatikus, főleg érzelmi okból, de a mérnöki oldala kissé bizonytalan. Az erős áramlás, a nyolc méteres vízszint ingadozás beárnyékolja a zöld gondolatot, remélem, hogy nincs igazam, és ha egy pici esély is mutatkozik, akkor hajrá, zöldet rá!
Mielőtt rátérnék a felépítményre, körüljárok két fontos tervezői döntést.
Az egyik kérdés: miért nem egylényegű a ház a parttal? Ha így lenne nem zörögne annyi zavaró gondolat a fejemben:
Mivel kell az épületnek arányosságot keresnie?
Mivel kell az épületnek szorosabb szellemi kapcsolatba kerülnie?
A híddal, a rakparttal, a Dunaparti épületekkel, esetleg a hajókkal, vagy a vízzel?
Mihez kell az épület anyagának illeszkednie?
Mihez viszonyítva igaz a formája?
A másik kérdés, ha a ház nem egylényegű a parttal, akkor hozzá kell-e tapadnia, vagy akár mozoghat is? Ennek kiderítése néhány másik gondolatomat válaszolná meg:
Arányos-e a kilátó gondolat a műszaki megvalósítás nehézségeivel (felúszásra méretezett ellenlemez, árvízvédelmi megoldások, áruszállítás, megközelítés)?
Az épület időbe vetettségének mi a mércéje?
Számonkérhető-e rajta a híd, vagy a rakpart anyagbeli és szellemi tartóssága?
Igaz-e az ilyen összehasonlítás?
A telepítés, a tömeg, és a lépték azt sugallja, hogy az egylényegűség kedvezőbb lett volna, az anyaghasználat, a megközelítés és a megvalósíthatóság egy mobil objektumnál lazábban kezelhető lenne.
A FELÉPÍTMÉNY
A hosszúkásdad épülettömeg szerves folytatása a szigetnek. Ennek ellenére úgy látom, a felépítmény vezérelve dizájn alapú. Emiatt sebezhető. Nehezemre esik megállni a nyilvánvaló formai áthallások felsorolását. A test látszólagos önmagáért valóságát egy egyszerű dolog igazolhatná: ha pontosan beilleszkedne a szárnyhíd íve alá. Ha ez teljesülne, nem lennék kénytelen a saját arányérzékemre hagyatkozni, mely szerint ez a ház túlméretezett. Ezt a megállapítást erősíti a benne elhelyezett funkció területigénye (kicsit lötyögős), nem győz meg arról, hogy szükség van itt ekkora tömegre.
A belső funkcionális tagolás szépen megoldott, a közlekedés rendszere jól kitalált, a térbeli mozgások szépek, élményszerűek, mindez szoros összefüggést mutat a homlokzatokkal. Nem meggyőző a főzőkonyha alaprajzi megoldása és kár hogy az épület csak részlegesen akadálymentes, a szabad alaprajzi kezelés simán megengedte volna a teljes akadálymentesítést. Ugyanígy sajnálom, hogy a terv nem foglalkozik az energiahatékonysággal. A hatalmas árnyékolatlan fix üvegfelületek és a nagy légtér ez ellen hat. A feldolgozottság léptéke ezeket talán nem követeli meg, de azért félve leírom, hogy kidolgozatlannak érzem a műszaki részleteket (vízszigetelés, hőszigetelés, üvegfelületek megtámasztása, stb.). Az alapozási mód megválasztása hibás.
Az épület megközelítése, a dunai kishajó forgalom élénkítése érzékeny gondolat.
Az építészeti karakter és az anyaghasználat bátor, de öntörvényű, a környezetével nem törekszik bensőséges viszonyra, emiatt kissé idegenül hat, a város egy építészetileg kevésbé sűrű helyén szívesebben látnám.
Ha a terv a zsűriben is annyi építészeti alapkérdést vet fel, mint az opponensben, akkor sikeres diplomatervnek tetszik.
2009. május 25.
Kalmár Lászlóépítész
15:09
Mostanában szokás nagyon neki esni diplomamunkának. Ez részben jó, részben meg nem. Ezért én megpróbálok nagyon finoman fogalmazni. Nem láttam a terven arra utaló nyomot, vagy jelet, hogy lenne valamilyen formában fedett/nyitott, nyitott, terasz. Ha lenne, akor előre is bocs, de...
Nyilván egy terasz nem lehet diplomafeladat, de itt én személy szerint nagyon hiányolok valamilyen niytott, szilárdburkolatú kilátóteret. Pedig a Duna ilyen közelségében még Budapest szívében is inkább a friss dunai levegő dominál. Kellmes szellő lengedez a folyó felett szinte mindig. Bár tudom, hogy a míves formát megtörte volna kissé, de feléttelezek rólad olyan érzékenységet, hogy megoldottad volna. Miért nem lett tehát végül semmi ilyesmi ott? Nem értem. nekem hiányzik.
Igaz nincs ilyen, hogy a területtől függetlenül, de maga az épület formája, architetkúrája tetszik. Nekem nem annyira a kilátó, mint inkább a régi szárnyas hajók jutnak róla az eszembe.
14:50
Nagyon szép a sziget formája és pozíciója. Kár a "felépítményért".
12:15
nekem először ez ugrott be: http://epiteszforum.hu/node/7089
egyébként valamit tényleg kellene kezdeni ezzel a hellyel...
12:10
Mindenkinek béke és üdvözlet!
Én kíváncsi lennék az opponenciára.
Elérhető az valahol?
üdv by . . g a
11:11
Hát ha hasonlíthatom valamihez, akkor az az Eiffel-torony.
Benne lenni a legtutibb, az már biztos.
Kívülről nézve viszont tutira vitákat gerjeszt a dolog.