Nézőpontok/Kritika

Strike magazin lapbemutató

1/5

Strike borító

Strike

Strike hátlap

Strike szerzők

Strike

?>
Strike borító
?>
Strike
?>
Strike hátlap
?>
Strike  szerzők
?>
Strike
1/5

Strike borító

Strike

Strike hátlap

Strike szerzők

Strike

Strike magazin lapbemutató
Nézőpontok/Kritika

Strike magazin lapbemutató

2013.05.16. 10:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Smiló Dávid

Dosszié:

2013. május 15-én bemutatták a Müsziben a Strike magazin első lapszámát. Smiló Dávid megnyitó beszéde.

Szeretettel köszöntök mindenkit a Strike magazin első számának és magának a lapnak a bemutatóján. Smiló Dávid vagyok a lap egyik alapítója, sokakkal együtt, illetve az első szám szerkesztője. Aki ismer engem annak valószínűleg nem meglepetés az, hogy amikor mi az Építész Szakkollégiumban immáron két éve belevágtunk egy nyomtatott építészeti lap létrehozásába, – és amikor még egy sor nem volt a szövegekből, és egy vonal nem volt a grafikából – akkor én már arra készültem, hogy mit fogok mondani ennek a lapnak a bemutatóján. Ez egy meglehetősen visszás tulajdonságom, hogy szeretem magamat bizonyos pozíciókban elképzelni a távoli jövőben és ez sokat elárulhat az én pszichémről is. Viszont ami talán ennél fontosabb, hogy az amit én két éve terveztem, hogy egy frissen létrejött építészeti lappal kapcsolatban el kell mondani, azt ma már nem tudnám, vagy ha elmondanám akkor hülyének néznétek. Nem értenétek, hogy mi a fenéről beszélek akkor, ha azt mondom, hogy a Strike magazin az valami egetverő újdonság, ami át fogja formálni az épített környezetről való gondolkodásotokat. Azért néznétek rám hülyén, mert ez az állításom már nem lenne igaz. És ez nagyon jó!

Strike
2/5
Strike

Gyakorlatilag az elmúlt két évben kezdett tetőzni az a folyamat, amit az elmúlt tíz évben különböző szervezetek, kezdeményezések és egyének munkája készített elő. Azoknak a munkája, akik irányítottan kezdtek el foglalkozni, a városi és az épített környezetben való létezéssel, és annak minden emberi és építészeti aspektusával. Azokat a pillanatokat éljük most át, ami a rendszerváltás után gyakorlatilag az első komolyabb változása az építészettel kapcsolatos közgondolkodásnak. Nyilván az elmúlt húsz évben is megannyi vita zajlott, de ezek vagy azért maradtak marginálisak, mert bezáródtak a szakmába, vagy azért mert pont hogy a szakmán kívül rekedtek. Az a kulturális pezsgés, ami példának okáért a 2013 Budapestjét, annak tereit és a tereiről való gondolkodást és vitákat jellemzi, az valami nagyon újnak a kezdete.

Strike
5/5
Strike

Így ha ma ebben a környezetben körül kell határolnom, hogy mi a Strike magazin, akkor már nem azt mondom, hogy ez egy pionír magányos vállalkozás, amely hivatott a változás elhozásában, hanem sokkal nyugodtabban azt tudom állítani, hogy a Strike magazin az része ennek a bagázsnak, ennek a közösségnek, akik ezzel az átalakulással foglalkoznak. Egy olyan lap, amely egyszerre kíván részese és dokumentációs, prezentációs felülete is lenni ennek az átalakulásnak. Annak az átalakulásnak amúgy, amelynek köszönhetően ma egy önmagát építészeti lapként definiáló magazin az nem arról számol már be, hogy az egyik ötvenvalahány éves nagytiszteletben álló Ybl díjas építészünk milyen új fürdőközpontot tervezett és ez milyen jól mutat az ő portfóliójában. Hanem például arról, hogy milyen lehetőségei voltak zeneszerzőknek és dj-knek az elmúlt 100 évben arra, hogy felhasználják a városi zajokat zenekomponálásra. Vagy arról hogy mi a helyzet Ulánbátor jurtanegyedével, ami egy komoly városépítészeti probléma jelenleg Mongóliában. Vagy éppen arról, hogy miként felejtettük el a rendszerváltás előtti világhírű modern építészetünk kulturális és történeti feldolgozását.

Így ha egy nagyon kacifántos definíciót kéne mondanom erről a lapról, akkor azt mondanám, hogy a Strike magazin az az ív, amely a strike(sztrájk) szó magyar és angol elsődleges jelentése között feszül, amely egyszerre jelenti azt, hogy önkéntesen feladjuk azokat a magatartás és gondolkodásformáinkat, amelyekkel eddig hozzáálltunk épített környezetünkhöz és egyszerre azt, hogy elmozdulunk egy sokkal proaktívabb, offenzívabb, akár csapásjellegű magatartásforma felé, amelynek köszönhetően aktív formálóivá válunk a környezetünknek.

Strike hátlap
3/5
Strike hátlap

Ha erre az általam grandiózusnak bemutatott folyamatra pedig egy példát szeretnénk találni, akkor az a helyszín ahol most vagyunk – a Művelődési Szint – az remek lenne. Itt vagyunk egy valaha volt jelenleg haldokló bevásárló áruházban, ahol alattunk talán bugyit még lehet kapni, de felettünk már este nyolc után le lehet részegedni különböző koncerteken és mindeközben mi itt ülünk, egy lapbemutatón, egy kulturális eseményen. Ez a kavarodás, ez a különböző szinteknek a különböző birtokba vétele, azt hiszem nagyon jól prezentálja azt amiről beszéltem eddig. És azt gondolom, hogy aki szerint ez a szituáció izgalmas, az izgalmasnak fogja találni a Strike magazint is.

Smiló Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.