építészet : környezet : innováció

Sylvester Ádám laudációja

Dr. Magyar Péter a MÉSZ által a külföldön élő építészek elismerésére alapított Magyar Építészetért Emlékérem első díjazottja. A díjátadón Sylvester Ádám mondott laudációt, ami itt meghallgatható és el is olvasható.

Államtitkár Úr! Elnök Urak! Tisztelt Ünneplők! Szeretett és ünnepelt Péterem!

Kitüntető öröm az ünnepen lenni, mint mindig, külön megtiszteltetés Dr. Magyar Péterrel együtt lenni, hát még munkáságát méltatni! Mindaz, amiről itt szólok, hivatkozik Magyar Péter magyar építész ez alkalomhoz kapcsolódó soraira.

 

Sylvester Ádám
Sylvester Ádám
 

 

Péter, aki az építészet mindhárom ágának művelésében, a tervezésben, a kutatásban és a tanításban maradandót alkotott, 1975-ben hagyta el Magyarországot. Magyarországon kívül élt Afrikában, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Dániában és eddig több, mint harminc évet az Amerikai Egyesült Államokban. Egyetemi oktató az Ahmadu Bello Egyetemen, Zaria, Nigéria, meghívott vendégelőadó az Auburn Egyetemen, professzor a Cincinnati Egyetemen, Mexikóban a Monterray Egyetemen, vendégprofesszor Koppenhágában a Királyi Művészeti Akadémián, egy évtizede minden évben a Bauhaus örököseként működő Dessau Institute of Architecture programján meghívott előadó, huszonkét éven keresztül 3 egyetemen töltött be az igazgatói pozíciót. Mindhárom esetben az akadémiai tartalom meghatározása is rá hárult. Ezek a Pennsylvaniai Állami Egyetem, és a floridai Fort Lauderdale-ben az Atlantic Egyetem Építész Kara. Vendégprofesszor a Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetemen. Jelenleg a Kansasi Egyetem Építész Karának igazgatója. A Spaceprint, Inc nevű tanácsadó cégének elnöke.

 

A Magyar Építészetért Emlékérem díjátadó ünnepsége 2011
A Magyar Építészetért Emlékérem díjátadó ünnepsége 2011
Sylvester Ádám
 

 

Világszerte több száz terv készítője, tervet készített a világ valamennyi jelentős tervpályázatára, otthonosan mozog Yokohamától Alabamáig, Alexandriától Stockholmig, Párizstól Honkongig, legyen szó operaházról, tengeri kikötőről, könyvtárról, templomról, vagy akár családi házról. A 2008 nyarán nyílt, N&N galéria-béli kiállítás erről a tágas horizontról adott átfogó képet.

Munkásságát két kiváló könyv bemutatja be:

  • „GONDOLT PALOTÁK” (THOUGHT PALACES) című könyvet az Architectura & Natura amsterdami kiadó 1999 februárjában tette közzé.
  • a GONDOLKOZÁS TINTÁVAL (Think Ink) című könyvet a Kendall Hunt Dubuque-i (Iowa USA) kiadó 2010-ben jelentette meg.

Hitvallás

A következő bekezdés, mintegy mottó vagy előszó, a Florida Atlantic Egyetem Építész Karának “Tanulmányi Látomás” –ából, melyet oda érkezése utáni napon kellett megírjon:

Az építészet szeretetet, adást, szolgálatot és felelősséget közvetít. A közösségi és magán tartományok különböző fokú ritualizációjával foglalkozik, kutatja, felfedezi, alkalmazza és celebrálja a program, a helyszín, a kultúra és technológia ideális és esetleges körülményeit.

„..Az idézett verzió kicsit romantikus, de remélem igaz…”

Módszer

John Updike írta egyik műve mottójául: „A szenvedély kiindulópontja a pontosság.

Sokféle fordítása és értelmezése lehet e mondatnak, legyen hát itt az, ami Péter munkásságát és mindenekelőtt módszerét jellemezheti:

Az alkotás létrejöttekor kizárólag a tudatosság legmagasabb fokán születhet olyan kiemelkedő pszichológiai teljesítményállapot, ami sugároz a mű befogadása során is, beragyogva azt.

De lehet úgy is, hogy a módszer aszkézise teremti az alkotás hedonizmusát.

Vagy: biztosra megy az, aki a cél megközelítése – minden határon túli – pontosságának módját ismeri,

Igen Péter biztosra megy,

Birtokában van a módszer.

A4-es ecru Crane papírra rajzol MONT BLANC tollal, FAHRNEY’S ANTIQUE SEPIA tintával. Így tervez. Rajzban tervez. Hogy a dolog a kristályos konzisztenciájú félreérthetetlenségnek megfeleljen, tehát pontos legyen, vonalas rajzokat készít, a térbeliség érzékeltetésére ritkán önárnyékol, vagy fényélez, de ezt mindig vonalkázással teszi. Elvétve vetett árnyék is előfordul, de igen kicsiny felületeken, tömör kitöltéssel, a grafikai egység sérelme nélkül. Lemondva a grafit dinamikájáról mindezt szabadkézzel, hibátlanul. Elképesztően szikár és csodálatosan homogén világ ez, mely magától értetődően felel meg a tiszta, világosan artikulált gondolatok megjelenítésére. A világot az építészeti rajz eszközeivel láttatja, a mindnyájunk által használt és értelmezett keretek között. Vonallal mindent képes ábrázolni, a kozmosztól az 1:1-es részletig. A vonal szimbolikus jelentéstartalma az A4-es mezőn a zoom-olás mértékéhez tökéletesen igazodik, a vonallal jellemzett valóságdarab karaktere és a sűrítés okozta komplexitás morfológiai és artikulációs tisztasága lenyűgöző. Az alaktani- és geometriai rend tartalmi kivetülése.

 

Sylvester Ádám
Sylvester Ádám, Magyar Péter
Magyar Péter, Kálmán Ernő
 

 

Az építészeti rajzok, még a vázlatok is, általában utólagos ellenőrzésre, vagy prezentációra valók, de leginkább reprezentációs célokat szolgálnak. A rajz és a gondolat, a kéz és az agy kapcsolata munka közben a rajz késedelmével jön létre. A gondolatot jól tükröző rajz a jól elvégzett munka dicsérete, lehet szeretni.

A rajz Péter számára a mű létrehozásának aktív eszköze, munkaeszköz, a mű egészének megértéséhez és kifejtéséhez szolgál. A végső szintézis elérését szolgáló analízis része. A legizgalmasabb jelenség Péter módszerében ezzel szemben épen az, hogy a rajzok mindegyike, megjelenésében és tartalmában egyaránt, külön-külön is önálló művek. Nem porábrák, befejezett egészek. Nála a gondolatot a rajz indukálja, úgy, hogy mindegyikük egy új moduláris változatát készíti elő, ennek elkészítése késedelem nélkül be is következik, majd jön sorozatban a többi, mint ahogy az a mozgóképpé vált fotók ismert esetében történik. Péter nem dobja el rajzait, gyűjti azokat, pedig érzelemmentesen lépi túl, érvényteleníti egyiket a másik után. Ugyan szereti azokat, de igazi szenvedélyes örömet számára maga a rajzolás jelenti, a tiszteletet parancsoló, istenadta képesség –különleges ceremóniával formázott – szeretetreméltó ünnepe. Péter is tudja, hogy a tudománnyal szemben, ahol az idea próbája az, ha azonos eljárás sorozata azonos eredményt produkál, a mi szakmánkban bizton számíthatunk arra, hogy azonos vizsgálati módszerrel akár teljesen eltérő eredményekhez juthatunk. Szakmai aktivitásunk célja és szándéka érzelmi, tudati és akarati tőről fakad. Péter szándéka, hogy az emóciót és rációt akarata által egyesítse. Ez az akarat rajzaiban manifesztálódik.

Hallgassuk meg, erről Ő maga hogyan ír!

Rajzaimmal a szellem anyaggá válásának folyamatát szeretném illusztrálni. Módszerem egy látványvezérelt rendszerfejlesztés, mely az elkerülhetetlen és változtathatatlan adottságok felől a szabad választások irányába halad, egy nem-ember alkotta struktúra felfedezésének és közzétételének tünékeny, de felemelő lehetőségében bízva. Minimális gondolati éberséggel visszaállítható és visszaállítandó az építészet és épített környezetünk kozmikus léptéke, jelentése és jelentősége. Minden épület és minden terepelem a végtelen szélét képezi, a végtelent értelmezheti, és azt módosíthatja! Ezt a megértést kívánom rajzaimmal és épületeimmel másokban is felébreszteni. Ezt a célt szolgálják az úgynevezett “Kozmikus Térlenyomatok”, melyek az épületről, terepről, növényzetről stb., gondolatban lefejtett tér/anyag találkozási felületek grafikus ábrázolásai. Ezek egyidejűleg írják le, teszik mérhetővé és osztályozhatóvá a teret (kozmoszt) és az anyagi, “tömör” dolgokat, legalábbis egy nagyon limitált, de az építészet céljainak megfelelő szempontból.

”Úgy gondolom, hogy helyes anyag- és szerkezethasználat a végtelen egyes pontjainak különös fontosságot kölcsönöz, például egy fa-, vagy kőburkolat mintha a végtelent marasztalná, bonyolult térhurokként befogadná az épület térstruktúrájába. Jean Piaget és Rene Thom elveinek alkalmazhatóságára bukkantam, amikor a “térhéjak”-at a Topológia (gumihártya - geometria) szabályai szerint transzformáltam. Így a “topológiailag egyenértékű modelleket” nyertem, melyek az épületek térstruktúrájának osztályozására, tipologizálására szolgálhatnak, a topológiai bonyolultságot (genus-számot) használva mértékegységül.

 

A Magyar Építészetért Emlékérem díjátadó ünnepsége 2011
A Magyar Építészetért Emlékérem díjátadó ünnepsége 2011
A Magyar Építészetért Emlékérem díjátadó ünnepsége 2011
 

 

Maurice Merleau-Ponty könyve (The Primacy of Perception) Az Érzékelés Elsőbbsége megajándékozott egy másik felismeréssel.” Könyvében a következőket olvashatjuk:”…ha gondolatilag vagy esszenciálisan meg akarunk érteni egy térbeli alakzatot, először el kell képzelnünk azt, majd gondolatban minden formai aspektusától meg kell fosztanunk. Az a forma, amely csak a tárgy formai szétrombolása árán változtatható meg, az az esszencia.” Ez a leírás a már előbb említett topológiailag egyenértékű modellek pontos definiálása. Megfigyeléseim alapján feltételezem, hogy ha egy építészeti forma-struktúra és annak topológiai modellje erősen hasonlóak – mint például azt a Stonehenge-i megalith együttes esetében láthatjuk –, akkor megvalósítottuk az esszenciális építészet fogalmát. Ebben a reményben szolgálják rajzaim az intuíció, a belső sugallatok felszínre hozását, felszínné változtatását. Talán így képesek lesznek egy univerzálisan szép, nem-ember- alkotta struktúra közvetítésére, melyen keresztül a végtelen felfoghatatlanságát még jobban megérthetjük.

A fenti elvek, vagy inkább megérzések, vezérelnek az építészet mindhárom ágának művelésében, a tervezésben, a kutatásban és a tanításban.

Lássuk, hogyan vélekedik az építészetről, mint diszciplínáról:

Dr Tomas Kuhn a “Tudományos Forradalmak Szerkezete” című könyvében a “paradigma” fogalmat egy tényleges tudományos gyakorlat elfogadott példáiként határozza meg. Magukban foglaljak annak törvényeit, elméletet, alkalmazásait és szabályait. Újszerűnek és elégségesen nyitottnak kell lenniük. Az építészet mint akadémiai szakágazat, úgy tűnik, hogy rendelkezik e két tulajdonsággal, hiszen minden építészeti alkotásnak elégségesen újszerűnek kell lennie és az építészeti tervezés egy nyitott folyamat. Dr.Kuhn természetesen nem említi az építészetet a tudományok között, ha említené, bizonyara a korai pszichológiához hasonlóan a“pre-paradigma” kategóriába sorolta volna, amikor Dr. Sigmund Freud és Dr. Karl Jung megalapították elméleteiket, önmegfigyeléseik részletes elemzése alapján. Ennek megfelelően elemzéseik leíróak és interpretálóak voltak, de nem voltak normatívak, mennyiségileg meghatározhatóak. A mi szakmánkban remélhetőleg ez a mennyiségi meghatározhatatlanság megőrizhető, hiszen ez az eredete költőiségének!

Ezért ilyen nehéz, de ezért ilyen szép!

 

Magyar Péter
 

 

Legyen ez a rá, az életművére oly jellemző felkiáltás a laudáció visszacsengő zárómondata.

Köszönet a díjat alapítóknak!

Köszönet Neked, Péter az adakozónak!

Hogy az első kitüntetett Te lettél, jobb kezekbe a díj nem is kerülhetett.

Köszönöm a figyelmet.

Sylvester Ádám DLA 

 

A MÉSZ által alapított Magyar Építészetért Emlékérem
Kapcsolódó oldal:
Egók és alteregók - Magyar Péter előadása

 

 

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »