Szakemberhiány van. Lesz is?

Az építőipar gyártói és szervezetei igyekeznek különböző képzési programokkal leküzdeni a jelen legnagyobb kihívását, a szakemberhiányt. Hozzáértőkre persze akkor is szükség lesz, ha az ágazat teljesítményének jelenlegi intenzitása csökkenni fog. De vajon marad-e a probléma a növekedési ütem várható lassulásakor?

Az építőipari termelés továbbra is fellendülőben van Magyarországon, 2019-re is 10 százalék körüli bővülést vetítenek előre. Egy friss elemzés szerint történelmi rekordot ért el az építőipar 2018-ban: az építőipari teljesítmény értéke még sosem haladta meg a 3000 milliárd forintot. A legnagyobb ingatlanfejlesztői vásáron, a Cannesban, március közepén megrendezendő MIPIM-en sosemvolt számú hazai projekttel vonul fel Magyarország. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a több mint 22 százalékos növekedés mögött a gazdaság jó teljesítménye áll, amelynek köszönhetően nagyobb beruházások is történtek, például irodaházak, ipari ingatlanok építése. Másrészt sok volt az állami és az uniós forrásból indított beruházás, valamint a lakásépítések is fellendültek.

„2020-ra viszont az Euroconstruct és a GKI becslései szerint egyaránt jelentősen lassuló (1% körüli) növekedés vetíthető előre, amely egyrészről a korábbi támogató jellegű kormányzati döntések (lakás ÁFA) kifutásának, másrészt az EU-s pénzügyi ciklus végének köszönhető” – közölte sajtótájékoztatón Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.

Az építőipari bővülés legfontosabb korlátjának a GKI által megkérdezett iparági szereplők 61 százaléka a munkaerőhiányt, 36 százaléka pedig a válság utáni konjunktúra-időszakra jellemző kapacitáshiányt tartja. „Kongatni kell a vészharangot – figyelmeztetett Szalai Levente, az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetségének (ÉMSZ) ügyvezető igazgatója - országos szinten 23 tetőfedő diák végzett nappali képzésben 2018-ban. A többi iparági szövetséggel és a piaci szereplőkkel közösen igyekszünk oktatási programokkal és népszerűsítő kampányokkal támogatni a szakemberhiány csökkentését elősegítő programokat.”

A kereslet jelenlegi növekedése mellett, hosszútávon a piaci szereplők is a növekedési ütem lassulására készülnek. Gyors változások hívták életre az itthon harmincöt éves múlttal és három gyáregységgel rendelkező, tetőrendszereiről ismert Bramac és a szigetelőanyag-gyártó Villas anyavállalatainak nemzetközi egyesülését, a BMI Group-ot. Miheller Gábor, a BMI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: a munkaerőpiaci kihívások enyhítésére az ÉMSZ és a BMI Magyarország közös képzést és helyi szintű akciókat indít, valamint cégcsoport a terméktervezés során is előtérbe helyezi a szakemberek igényeire tervezett megoldásokat. „Különösen fontos ez egy olyan környezetben, ahol ugyan a jelenlegi konjunktúra lassul, talán rövidtávon még stagnál is, de a kivitelezők átlagéletkora 50 körül van, és az elmúlt években, évtizedben nem volt szakkivitelezői képzés, amely a minőségi munkavégzést akár már rövid távon is biztosítaná” – tette hozzá.

2017-ben a teljes GDP-termeléshez viszonyított építőipari részesedés Magyarországon nem érte el az öt százalékot (4,8%), némileg elmaradt ezzel az uniós átlagtól (5,4%) és a hagyományosan hasonló gazdasági szerkezettel rendelkező régiós versenytársakétól is, mint Románia (6,4%), Szlovákia (7,7%) vagy Lengyelország (7,3%). A GKI adataiból az is kiderül, hogy a lakosság körében egyre többen terveznek építkezést vagy felújítást. Az idei év elején több, mint félmillió ember volt érintett a kérdésben, miközben a kiadott építési engedélyek száma több, mint tizenötezerrel meghaladta a használatba vett lakások számát 2018-ban, tehát a hazai piacon adott a tér a további növekedésre.