Épületek/Középület

Szállásépület Koroncón, 22 fő értelmi fogyatékos részére

1/6

?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/6

Szállásépület Koroncón, 22 fő értelmi fogyatékos részére
Épületek/Középület

Szállásépület Koroncón, 22 fő értelmi fogyatékos részére

2003.04.24. 09:18

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt, Csillag Katalin

építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt (3h építésziroda)

Koroncó-Zöldmajor egy karcsú fenyőkből álló liget közepén található. A múltszázadi, leromlott állapotú kastélyban értelmi fogyatékosok laknak, dolgoznak. A környezet nyugalmat sugároz. Hosszú távú fejlesztési program keretében pavilonszerűen több épület épülne meg, melynek első eleme a szállásépület. Az épület egyszerűségével a környezet homogenitására reagál. És ebben a környezetben a vizuális élményeken túl a fenyőfák illata, a lehullott tűlevelek puhasága, a fenyőfák suhogása, egyszóval a természeti környezet a meghatározó. Az értelmi fogyatékos emberek sokkal emocionálisabbak, mint mi vagyunk, sokkal érzékenyebbek a külvilág ingereire. Ezért ez a ház nemcsak funkciót tölt be, hanem anyagaival, tereivel hatni próbál az itt élőkre. Erősíteni próbálja a fenyőliget meglévő értékeit.





A belső és a külső kapcsolata - a tornác.
A magyar éghajlati viszonyok között nagyon jól használhatóak az átmeneti évszakokban a fedett-nyitott terek. Jó példa erre a parasztház tornáca. Modern szóval a parasztház interfésze. A tornác sajátossága, hogy nem fogad be, a teret nem határolja le, inkább kijelöli. A fenyőliget alulhatározott, végtelen terével szemben egy téglalap alakú tér sarokpontjai jelölődnek ki. Hagyományokkal rendelkezünk az alig-terek, alig-épületek területén, melyek szintúgy tereket jelölnek ki, menedéket jelentenek az időjárási elemekkel szemben, azonban nem befogadóak. Nem zárnak körbe falakkal. Az ösztönös népi építészetben elegendő a sík pusztán egy szál dörgölődző fa, a gulya delelő és éjszakázó helyén. Ennél alig több a szárnyék, mely már falszerű síkokkal rendelkezik. Azonban ez az építmény - nevezhetjük ennek? - már bontja a teret.

Ezek az alig-terek átmeneti terek, a külső és a belső határán mozognak. Védelmet nyújtanak, de nem keltik a bezártság érzését. Megszoktuk őket, úgymond a vérünkben vannak. Ez a tornác is ilyen. Kicsit szokatlan a változó magassága. A hagyományostól eltérő anyaghasználat ellenére hívogató. A fémoszlopokon falécezés, közötte rés ritmikusan, a sík szűri a szelet. Nem idézi a hagyományos tornác képét, de a lényeg ugyanaz marad. Egy-egy hűsítő nyári záporban és a tikkasztó hőségben egyaránt oltalmat ad.

A tető és az épülettest - egy átfogalmazott kapcsolat.
A tető védően borul a szállásépület hasábja és a tornác fölé. A hagyományos parasztház sziluett és az elvont, geometrikus forma dialektikája. A tető folytatja a tornác logikáját. Nem befogadó, hanem helykijelölő. Ismét felbukkannak az alig-épületek emlékei. A két ferde sík nem lezárt a bütünél, kívülről is érzékelhető. Belső, látszó síkjaival többletet ad a térben. Az épített hagyomány átértelmezése.

építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt (3h építésziroda)
munkatárs: Sallai Krisztián, Glavanovics Orsolya, Kiss András
tartószerkezet: ifj. Szép János
gépészet: Szűcs Péter
villamosság: Perger Ágoston
közmű: Horváth István

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk