Helyek

Szálloda a toronyórában - Tatzu Nishi nagyvárosi térinstallációi

1/27

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Obdach - photo © tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi
Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi
Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi
Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
Berlin - fotó: carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
Guatemala - fotó: tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi
Guatemala - fotó: tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
Obdach - photo © tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi
Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi
Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi
Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
Berlin - fotó: carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
Guatemala - fotó: tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi
Guatemala - fotó: tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi
1/27

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Szálloda a toronyórában - Tatzu Nishi nagyvárosi térinstallációi
Helyek

Szálloda a toronyórában - Tatzu Nishi nagyvárosi térinstallációi

2012.07.13. 14:49

Cikkinfó

Szerzők:
Nemes András

Földrajzi hely:
Berlin, Liverpool, Bázel, Németország, Hamburg, Gent, Egyesült Királyság, Svájc

Építészek, alkotók:
Tatzu Nishi

Vélemények:
33

Épülésük idején a köztéri szobroknak központi figyelmet szántak, ám manapság az emberek nap mint nap úgy mennek el mellettük, hogy észre se veszik őket. A nagy turisztikai látványosságokon kívül rengeteg olyan emlékmű van, amely eltűnik, feloldódik a mindennapokban. Ez ellen a kollektív fásultság ellen dolgozik Tatzu Nishi, aki az újra-felfedezés exkluzív örömét kínálja. Nemes András írása.

Biztosan sokan emlékeznek gyerekkorunk rajzfilmsorozatára, a Pom-pom meséire. Az egyik epizódban Gombóc Artúr, a kék színű dagadt madár lakást keres magának, és beköltözik  a templomtoronyba, ahol viszont a folyamatos harangzúgás miatt összetűzésbe keveredik az óraszerkezet működtetőjével, az Órarugógerincű Felpattanóval. Hasonló toronyóra-élményei lehetnek azoknak, akiknek sikerült kibérelni a Hotel Gent szobáját, amely az idei genti TRACK művészeti fesztivál legfőbb látványossága. Tatzu Nishi Berlinben élő japán képzőművész a Sint-Pieters vasútállomás toronyórája köré tervezett épületet. A 1912 óta forgalmas közlekedési ponton ezzel a ráépítéssel ideiglenes pihenőpont jött létre, ahol kapcsolatba lehet kerülni egy eddig megközelíthetetlen struktúrával. A 23 magas kilátóra fémvázas lépcsőzet visz fel, déltől este hatig a fesztivál nyilvános jegyárusító- és tárgyalóterme ez, este kétágyas privát hotel, napi 105 euróért. Szeptember 16-ig látogatható, utána lebontják, de már réges-rég  minden estéjét lefoglaltak.

 

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
1/27
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
2/27
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
3/27
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
4/27
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
5/27
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
6/27
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
7/27
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
8/27
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
9/27
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
10/27
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi
11/27
Hotel Gent - fotó: © TRACK, installáció: Tatzu Nishi

 

 

Tatzu Nishi lassan húsz éve alkot hasonló installációkat. Elsősorban európai városokban, a városvezetőkkel együttműködve, köztéri szobrokat hoz tapintható közelségbe. Első ilyen műve 1997-ben készült Berlinben, ahol Obdach néven Nikolas Friedrich köztéri szobrát „csomagolta be". 2002-ben Engel (Angyal) néven a baseli katedrális egyik kis tornyának tetején álló, angyal alakú szélkakas köré épített szobát. Ezt is építkezési állványokon közelíthették meg a látogatók, ha nem volt tériszonyuk. Benn a szobában az angyal a dohányzóasztalra került. Ez ironikusan értelmezi át a szobán belüli tárgyak hierarchiáját, a magasban lebegő látszattérben a látogató menet közben jön rá, hogy nem a szobrot tették az asztalra, hanem az egész szobát építették falastul és bútorostul köréje.

 

Obdach - photo © tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi
12/27
Obdach - photo © tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi

Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
13/27
Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi

Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
14/27
Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi

Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
15/27
Hamburg - photo © carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi

Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi
16/27
Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi

Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi
17/27
Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi

Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi
18/27
Engel (Angyal) - fotó: erge hasenböhler, installáció: Tatzu Nishi

 

 

A városban fellelhető emlékművek - installációk alapanyagává váltak. Felmerül a kérdés, hogy ezek a viszonylag nagy felhajtással készülő ideiglenes művek használnak-e a városképnek. Tatzu Nishi a performance és a manapság divatos parazita építészet elemeit alkalmazza. Újabban ideiglenes luxushotel-szobákat létesít ily módon, és szállás-szolgáltatásként értékesíti műveit. A luxust itt nem az anyaghasználat, a szolgáltatás minősége, hanem az exkluzivitás nyújtja. Az alkotás befogadója itt az a szerencsés egyén, aki bejut egy ilyen  térbe.

2002-ben a Liverpooli Biennáléra a város Viktória királynőt ábrázoló köztéri szobrát alakította át Villa Viktoria néven luxushotel-szobává. A Villa Viktoriából reggel hétkor kijelentkeztek a vendégek, jött a takarítás, majd este tízig bárki ingyenesen látogathatta. Este aztán ismét szállodaszobává vált, ami napi több ezer fontba került, mégis mindig foglalt volt. Pedig azelőtt a galambürülékkel telepotyogtatott szobor köré inkább csak a hajléktalanok és a drogosok telepedtek.

 

Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
19/27
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi

Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
20/27
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi

Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
21/27
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi

Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
22/27
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi

Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi
23/27
Villa Viktoria - fotó: nick hunt, alistair overbruck, installáció: Tatzu Nishi

Berlin - fotó: carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi
24/27
Berlin - fotó: carsten gliese, installáció: Tatzu Nishi

Guatemala - fotó: tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi
25/27
Guatemala - fotó: tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi

Guatemala - fotó: tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi
26/27
Guatemala - fotó: tatzu nishi, installáció: Tatzu Nishi

 

 

A japán művész friss szemmel tekint európai nagyvárosok történelmi tereire. Épülésük idején ezeknek a köztéri szobroknak központi figyelmet szántak, ám manapság az emberek úgy mennek el nap mint nap mellettük, hogy észre se veszik őket. A nagy turisztikai látványosságokon kívül rengeteg olyan emlékmű van, amely eltűnik, feloldódik a mindennapokban. Ez ellen a kollektív fásultság ellen dolgozik Tatzu Nishi, aki az újra-felfedezés exkluzív örömét kínálja. Az installációk új élményeket, erőteljes érzelmi reakciókat váltanak ki, és a képzőművészet így a múzeumokból, galériákból visszakerül eredeti helyére, a városi utcára.

Nemes András

Vélemények (33)
RM
2012.07.15.
20:01

Vannak még "pihentagyuak"!

FenyvesiHK
2012.07.15.
20:34

@RM: Elgondolkodtató az is, hogy vajon Tatzu Nishi miért éppen Európát mentesíti a fásultságtól? Vajon mit szólnának honfitársai,ha odamenne kigyomlálni néhány Tsukiyama-t, esetleg beültetni parlagfűvel egy zen kolostorkertet avagy túrabakkancsal belegyalogolni az ezoterikus gereblyevonalakba(Kare Sansui) egy szép tavaszi hajnalon meg ilyenek, csak mert fásultság ellen, meg újra felfedezés okán.

zapata
2012.07.16.
05:52

@FenyvesiHK: Na persze, Pei sem egy koreai palota udvarának a kellős közepébe sikerített egy üvegpiramist, ami ugyan lehet, hogy egy ázsiai turistának hasbavágós, csak éppen semmi keresni valója nincs ott...

másik
2012.07.16.
06:09

@FenyvesiHK: ...kérdés, hogy kik a "honfitársai" - Nishi ugyanis a münsteri művészeti egyetemen végzett, s azóta berlinben él... ettől függetlenül nekem sem túl édes tőle a szájíz, sőt, csak viccesnek tartom hogy a kérdés itt elég hamar nemzetiségi-hovatartozási kanyart vesz. szóval miért kell a kérdésbe nagy piros krétával belerajzolni egy európa-ázsia törésvonalat? nem lehet valaki saját jogán [mondjuk] érzéketlen, vad, stb?... csak kérdezem. (hogy pei-nek mi köze egy koreai palotához, azt pláne nem értem.)

FenyvesiHK
2012.07.16.
06:53

@másik: Szerintem nincs itt semmi törésvonal, csupán kultúrák (elvileg kölcsönösen tisztelt kultúrák) különbözősége. Attól,hogy valaki Münsterben elvégez egy iskolát és Berlinbe költözik, nem vedli le, mint kígyó a bőrét a saját, történetesen ázsiai kultúráját, amiben eszmélt. Ebben az ázsiai kultúrában teljesen mások a hangsúlyok és az elképzelések pl. szobrok,toronyórák és görög-római-zsidó-keresztény kultszimbólumok ügyében.Csak ennyiben érdekes a jóember honnanjövése. Persze zsigerből is lehet baromkodni.

Pákozdi Imre
2012.07.17.
05:53

@FenyvesiHK: Ez a toronyórásdi csak geg, semmi más. A japán kolléga gesztusait a hajdani Reichstag-csomagoló bolgáréhoz érzem közelállónak, azzal együtt, hogy arról még eszembe jutott valami (hogy mi, azt elfelejtettem), ám erről a japán állványozóművészről már semmi. Ami persze múlhat az én húszéves jellemfejlődésemen is :-)

bardóczi
2012.07.17.
07:09

@zapata: A "semmi keresnivalója ott" megállapítást azért picit árnyalja szerintem a Louvre - nagy francia forradalom - függetlenségi háború - egy dolláros a  piramis szimbólummal - szabadkőművesség - Mitterrand gondolatmenet...

No és persze Napóleon Louvre-ban megtekinthető egyiptomi műkincs harácsolása se kutya. Pei üvegpiramisa és a Fordpiramis közé azért nem rakható az egyenlőségjel :-)

Pákozdi Imre
2012.07.17.
08:52

@másik: Fenyvesinek és többeknek: megfricskázni nyilván csak a veretes, közkincs-szerű dolgokat éri meg. Nishi, valamint a bulgár csomagolástechnikus és a többi hivatásos megbotránkoztató ezért nem a többség számára eleve ezotériát jelentő alkotásokat világítja meg új nézőpontból, hanem a bevetteket. Ezekben a gesztusokban szerintem nincs semmi kultúrák közötti harc, vagy nemzeti jellegű "beszólás". Amúgy - tetszik vagy sem - ma minden kultúra a nyugati típusú civilizáció emésztőgödrében leledzik és ott attól függően fejlődik vagy nem, hogy képes-e a nyugati típusú civilizációhoz egyenes vonalú gyorsuló mozgással közelítő emberiség bármely szeletének bármit is mondani. Vannak bátorító példák a nem-nyugati "kultúrtermékek" worldwide terjeszkedésére és továbbélésére: például a buddhizmus világszerte megfigyelhető térhódítása ilyennek mondható. Hervasztó ugyanakkor, hogy a lokális kultúrák némelyike csak mint egy adott nemzeti/emberfajtabéli identitás őrzője virágzik (pl. az iszlám), anélkül, hogy érdemleges kulturális hatást gyakorolna más népcsoportokra.

FenyvesiHK
2012.07.17.
12:10

@Pákozdi Imre: Ha én egyszer elvetődök Hamburgba vagy Gentbe, akkor szeretném megnézni a'la natur a városháza vagy óratorony homlokzatát és egyáltalán nem szórakoztat az elébarkácsolt állványzat, geg ide vagy oda, mert azt látok eleget hazai lakókörnyezetemben is. Ha esetleg felmászhatok (20 EUR/mászás) megcsiklandozni Viktória felséges orrát, hát az sem hoz lázba, bár az már inkább. Korántsem kultúrharcra gondoltam csak különböző érzékenységű gondolkodásra. Számomra sokkal szimpatikusabb, ha már geg, ha az elárul valamit arról,(a kultúrájáról,népéről,különbözőségéről stb. )aki csinálta, pl. Wei-Wei porcelánszotyolái a Tate-ben 2010-ben. De erről már volt szó itt az ÉF-en.

Pákozdi Imre
2012.07.17.
12:40

@FenyvesiHK: Teljesen egyetértek. Remélem, hogy az előzőekben egy szó erejéig sem pártoltam a japán scaffolding artist munkásságát.

Pákozdi Imre
2012.07.15.
13:11

A genti toronyóra köré font ocsmány "szállodai" állványzat alig csúnyább, mint az előző századfordulón épült állomásépület előtti, korántsem gegként megépített kortársi acél-üveg tetőszerkezet... (ld. 2-3. kép)

FenyvesiHK
2012.07.15.
20:03

@Pákozdi Imre: Ha kicsiny világunkban rendben mennének a dolgok, de bankbedőlések, munkanélküliség és hitelzsarolások árnyékában ez a pimaszság apoteózisának is beillene. Jó kis szórakozás gazdag polgároknak Európában. Ámde ki ne akart volna sasmadárrá változni és fölrepülni az óratorony gombjára, hogy megnézze úgy istenigazában közelről, meg Viktória dús keblére hajtani a fejét... Ez tényleg egy ősi gyerekkori álom. Lehet, hogy a velünk élő szobrokat, építményeket nem vizsgáljuk meg naponta tüzetesen, de mindenképpen beleépülnek a vizualitásunk tudatalattijába és igen, a harmóniatudatunknak is része, pozitív és negatív értelemben egyaránt. Én például minden esetben, ha arra járok, bocsánatot kérek Beethoven Lajostól a Városmajori parkban, amiért Horvay János egy slafrokját igazító atléta testére illesztette a Mester sohasemilyenvolt fejét. Na ezt mondjuk bátran be lehetne dobozolni. Az állványzat viszont sajnos frusztráló. Egy európai város ideges lüktetésében minden ideiglenes dolog idegesítő. A túristák is elragadtatva fogják a tiszteletreméltó uralkodó, generális, hadvezér lovasszobrának farkavégét vagy nagy költők könyökét fotózni,ami éppen kilátszik a gipszkartonból.

Pákozdi Imre
2012.07.15.
20:14

@FenyvesiHK: Igen, szóval nagyon remélem, hogy mind a genti, mind a hamburgi Big Ben negyedóránként jó hangosan elüti az időt, ráadásul az egész órákat a 24 órás skálán :-). Amúgy a csúcs a hamburgi enteriőr: az asszony pont úgy unja a férfit, mintha nem is kapott volna éppen egy toronyórát, lánccal.

bardóczi
2012.07.17.
07:53

@FenyvesiHK: Szerintem ez a projekt pont az ideiglenes jellege és a más perspektíva miatt érdekes. Lehet ugyan, hogy egy nagyváros lüktetésében minden ideiglenes dolog idegesítő, de az egyben a nagyváros sajátja, hogy mindig tele van ideiglenes dolgokkal. Ez van. Aki nyugalomra vágyik, picit elmegy vidékre. De most komolyan! Kit zavar, hogy ideiglenesen egy extrém nappali része lesz egy köztéri szobor, ha így a galambokon kívül mást is vonz, és még fizetnek is érte, valamint a folyamat nem irreverzibilis? Nem kéne egy picivel több nyitottsággal, a homo ludens nyitottságával állni ehhez? Ez azért nem egy 'Zeppelin'! Az a kérdés is bátran feltehető, hogy egy-egy ilyen projekt után az ott élők nem néznek-e majd más szemmel az adott épületre, szoborra. Vagy: ragadott volna bárki billentyűzetet, hogy ama Viktória szobor dús keblének védelmében írjon pár sort, ha ez a projekt nem építi körbe hangsúlyozottan csak ideiglenesen?

mB
2012.07.17.
14:38

@bardóczi: Ebben Sándor véleményéhez húzok: és nagyon fontos szóként emelném ki az ideiglenességet. Ezek az alkotók nem gondolnám hogy tönkretesznek, hanem (a tér, a város életében egy másodpercnyi időre) felvetnek egy más nézőpontot, egy más olvasatot. Szó szerint veszik hogy az adott helyek (szobrok, műalkotások, közterek, épületek) a KÖZ tulajdonában vannak, és – a dolgot némileg dramatizálva – ezt meg is mutatják. Nem lesz-e gazdagabb egy köztéri szobor, ha pár hétig szokatlan szituációba kerül, ami miatt viszonyulnunk kell hozzá, ami miatt muszáj hogy átértékeljük (kialakítsuk?) a hozzá kapcsolódó viszonyunkat? Nagyon szép példák Christo némely munkái, avagy konkrétan a Reichstag-installációja: a város egy emberként, egy hatalmas (két hétig tartó) ünnepként élte meg. ...mindeközben ne feledjük, hogy a hétköznapokban simán elviseljük (lenyeljük) szobraink téli becsomagolását, épületeink hulló vakolatok miatti „ideiglenes” felállványozását, ottfelejtődését. Nyilván lehet kritizálni a fenti munkákat, de ha valamiről szólnak, akkor PONT nem az elfelejtésről, a szürkeségről, a jelentés-nélküliségről. Sőt: ezek az új installációk sem új jelentést kívánnak az eredetibe belelapátolni: annak eredeti milyenségét próbálják felmutatni, egy szokatlan nézőpont drámaiságával felerősítve. És sosem az alkotónak, az "egyénnek": a KÖZnek, a mindenkori városlakónak - akihez a közéri alkotások eredetileg is szólnak.

Pákozdi Imre
2012.07.17.
16:10

@mB: Ezzel egyetértek. Az ideiglenesség amúgy nem zavar és belátom: a szokatlan szituációba hozott műalkotás valóban "ficánkolni" kezd. Ami zavar, az a megvalósítás esztétikai tökéletlensége. Christo, a bolgár csomagolástechnikus - köszönöm a nevet! - bármit csinált, szép is volt. A becsomagolt Reichstag helyre kis ajándékcsomag lett; a csillogó anyag villámcsapás-szerűen domesztikálta ezt a baljós múltú épületet. Akárhogy is, a becsomagolás gesztusa kultúr- és politikatörténeti gesztussá vált. Ez a japán egyén viszont hihetetlenül ronda és elemi módon erőltetett installációkat készít. A belterek még jópofák is; ám az állványok hátborzongatóak. Az állványzatok kitekert természetellenessége főmotívum; és ahogy ezek a max. 10 éves időtartamra tervezett fémpálcikák sebeket ejtve megtámaszkodnak az örökkévalóság igényével megépített tetőszerkezeteken, hát mintha egy pók próbálna meg erotikusan boldogítani egy elefántot. A berlini japán tehát százezrek szeme láttára megvalósított, többszörösen ronda struktúrák gátlástalan alkalmazásával teremt egy jól fényképezhető, porszemnyi, kétes szenzációt. Na ez a bajom vele.

FenyvesiHK
2012.07.17.
17:17

@mB: Hát nem tudom, talán éppen valami igazán ludens hiánya miatt fanyar ez az egész. Talán másképpen jelenne meg, ha az amúgy is tisztításra, felújításra munkába vett köztéri építmények , szobrok állványozása közben jutna eszébe valakinek, hogy ezzel játszani is lehet, akkor ezzel a gesztussal jobban viselnénk egy szükséges kellemetlen látványt és tényleg örülnénk, hogy valakiben robotoláskor is lakik egy kis homo ludens. De ezt játszásiból direkt teremteni?... De ha mégis, akkor meg legyen benne valami, amitől nem kell percekig álldigálnom, hogy megfejtsem, ez most vicc vagy tényleg állványoznak, elkerítenek, kivonnak valamit a KÖZ-ből(ideiglenesen!), meg persze egy kis pénzecskét is csinálnak vele valakik ideiglenesen, bár ez zavar a legkevésbé. Viktória lábainál homleszként is leülhetek meginni a tablettás boromat. A szoborszállóba be sem tehetem a lábam, mert nincs a bukszámban annyi. Most akkor hová lett a köz.

bardóczi
2012.07.17.
18:16

@FenyvesiHK: Van úgy szerintem a Viktóriával is, hogy észre se veszed, ha ott van a köznek, de ha ideiglenesen kisajátítják valakik, akkor elkezded becsülni. (különben a szövegben azt olvastam, hogy a szobából ki és becsekkolás közötti takarítási szünetben a köz szabadon látogathatja egy más perspektívából).

Pákozdi Imre
2012.07.17.
18:24

@FenyvesiHK: "Az igazán ludens hiánya...". Hányszor keseríti meg ez a hiány a jópofának szánt "művészi" gesztusok élvezetét! Tegnap láttam a Johnny Depp és Michelle Pfeiffer nevével fémjelzett "Éjsötét árnyék" c. filmet az akali kertmoziban. Vámpíros és állítólag ironikus. Biztos az, na de milyen áron! Borzalom, unalom, gyalázat: vér, hányás, gagyi fordulatok egy csepp, piciny kis irónikus szálért... Kb. ilyen ennek a toronyórás japán gegnek az élvezet/kártétel aránya.

FenyvesiHK
2012.07.17.
18:45

@bardóczi: Na igen, de hol a vicchatár? Nyugdíjas nénikék összeadják a "Hadirokkant Ovónő" köztéri szobrára valót. Egyszercsak megjelenik Mr.Geg, körbekeríti vörös posztóval és kiírja rá, hogy Love Hotel( Réservez une chambre dans notre hôtel d'amour. Chambres pour amoureux, thématiques, avec décorations attractives. Love Hôtel discret ...) takarítási szünetben a használt óvszerek szedegetésekor, két pásztoróra között a nénikék besurranhatnak a hátsó ajtón megtekinteni a szobrukat, megvan-e még... Abban viszont biztos vagyok, hogy egészen más perspektívából fogják látni.

mB
2012.07.17.
18:55

@FenyvesiHK: „A szoborszállóba be sem tehetem a lábam, mert nincs a bukszámban annyi”. - nem: BÁRKI szabadon látogathatja, ingyen (reggel 7 és este 10 között). [el kellett volna olvasni a szöveget is.. ;-)] „kivonnak valamit a KÖZ-ből (…) meg persze egy kis pénzecskét is csinálnak vele valakik” - nem: hozzáadnak a KÖZhöz (ideiglenesen, a város tudtával, engedélyével) egy új megközelítési lehetőséget, kalandot, megismerést, a múlttal való élményszerű találkozást - ingyen, a hotelból befolyó pénz pedig (javarészt) a KÖZ-é lesz, hiszen a bérbeadó a város. Azaz: az akció eredményeként „gazdaságilag” és vizuálisan is, megtapasztalhatóan is életre kel néhány köztéri szobor. „ronda és elemi módon erőltetett installációkat készít” – ha én nem Japán Egyén lennék hanem (mondjuk) Ferencvárosi Lakos (F. L.), s mint ilyen, európai, így is gondolkozhatnék, akár: „Beh izgalmas lenne közelről is megmutatni ezeket a szeretett, sokszor viszont valóban elfeledettnek és messzinek tűnő remek szobrokat. Közel kéne lépnünk hozzájuk – ez bizony csak valamilyen építménnyel valósítható meg. Ha ez az építmény viszont egy erőteljes épített gesztus, egy határozott ÉPÍTMÉNY (legyen bármily szép is), mindenképpen konkurálni fog a szoborral (toronyal, stb.), erős lesz, hangsúlyos, amit nem szeretnék. Nem szeretném semmiképpen a véglegesség érzetét sem sugallni, ezért olyasmit alkalmazok, ami önmagában is jelzi, hogy ami idekerül, az 1.) könnyed, 2.) ideiglenes, 3.) látványában viszont megszokott, és főleg „kiszolgáló” jellegű, amit a berlini szem – de mondjuk a ferencvárosi is – nem véli majd az épület részének, hanem azt (logikusan) valami ideiglenes, átmeneti, nota bene jobbító szándékot takaró provizórikumnak tekinti. Megvan: legyen ÁLLVÁNY! Sőt: könnyűállvány! Igen, azt hiszem ez lesz a jó – és a fentiek alapján – itt Európában – jól dekódolható, világos üzenet; aminek révén lám, kicsit intenzívebbé lesz a tér, és MINDENKI együtt él a szobor pillanatnyi árnyalatváltozásával. Bárha! Valahogy így - és persze ezt bármiféle Japán Egyén valószínűleg nem tudná ilyen fifikásan kigondolni - meg hát más is a kultúrája, ugye.. :-) „ezek a max. 10 éves időtartamra tervezett fémpálcikák sebeket ejtve megtámaszkodnak”… – természetesen nem ejtenek sebeket, jól láthatóak a kiváltások és az eredeti épületek és szobrok maximális megőrzése, tiszteletben tartása (mint bármely más épületfelújításnál, toronysisak-cserénél, satöbbi).

FenyvesiHK
2012.07.17.
19:25

@bardóczi: Csak két apró kérdés: "Lehet ugyan, hogy egy nagyváros lüktetésében minden ideiglenes dolog idegesítő, de az egyben a nagyváros sajátja, hogy mindig tele van ideiglenes dolgokkal. Ez van." De akkor minek ezt fokozni DIREKT ? "hangsúlyozottan csak ideiglenesen?" De ugye az ideiglenesség fogalmát nem a szovjet felszabadító csapatok elvi állásfoglalása szerint értelmezzük?

másik
2012.07.17.
20:14

@FenyvesiHK: --- "minek ezt fokozni DIREKT ?" - vannak ilyenek a világban akik direkt ilyeneket fokoznak, és építenek ideiglenességeket összevissza a városokba: szabadtéri színpadot, zenepavilont, borfesztivált, könyvfesztivált... ezek ilyenek, na. rontó pál mindegyik! --- "az ideiglenesség fogalmát nem a szovjet felszabadító csapatok"... - de de, tuti hogy ott fog maradni minden* ilyen alkotás, év-ti-ze-de-kig. ahogy mindig ott marad az összes szabadtéri színpad, könyv-pavilon, stb. ott hagyják. ezek ilyenek. *a cikkben bemutatott munkák már jelenleg sincsenek meg, kivéve a genti, azt szeptember 15-én bontják. ;-)

FenyvesiHK
2012.07.17.
20:20

@mB: „A szoborszállóba be sem tehetem a lábam, mert nincs a bukszámban annyi”. - nem: BÁRKI szabadon látogathatja, ingyen (reggel 7 és este 10 között). [el kellett volna olvasni a szöveget is.. ;-)]" Elolvastam volt, ám a szoborszállóba való lábbetételt úgy értettem, hogy én (és még sokan) nem engedhetem meg magamnak, hogy lakjak benne(105 EUR/éj), merthogy a szálloda arra való... persze nézegetni is lehet ingyen "a hotelból befolyó pénz pedig (javarészt) a KÖZ-é lesz, hiszen a bérbeadó a város." A szövegből: "Újabban ideiglenes luxushotel-szobákat létesít ily módon, és szállás-szolgáltatásként értékesíti műveit." Sőt mégújabban: "Viktória királynőt ábrázoló köztéri szobrát alakította át Villa Viktoria néven luxushotel-szobává. ..... ami napi több ezer fontba kerül" de Tatzu úr a befolyó pénzt bizonyára (javarészt)felajánlja, befizeti a városnak ámbár említettem, hogy ez nem érdekel Mi itten szelíden ironizálva gondolkodunk egy "művészi" pimaszságról avagy lelkesültségről , ami íme gazdasági tevékenységgé fejlődött, kedves mB nem kell azért indulatba jönni és megvédeni tőlünk a NAGY ötletet virágozzék minden virág legalább egyszer az életben megnézhetjük milyen Viktória füle háromszoros életnagyságban INGYEN! Azt csak remélni merem BÁRHA! hogy nem kell az állványrengetegben ÁRNYALATVÁLTOZOTT szobrok tövében MINDENKINEK intenzíven örvendeni dekódolás közben?

Pákozdi Imre
2012.07.17.
21:04

@mB: Csak az éntőlem idézettekre, tehát az utolsó két passzusra reagálok. Nem vitatom Nishi úr(hölgy?) jóindulatát. Én az egész, általa feltalált buli művészet voltát tagadom, és azt állítom, hogy amit tesz, az elemi illeszkedési normákat sért. Felhívom továbbá a figyelmet az egész roppant sekélyes mivoltára: gegről van szó, nem pátoszról, amire az Ön Ferencvárosi Lakosa - úgy tűnik - hajlamos.

Pákozdi Imre
2012.07.17.
21:05

@mB: A Ferencvárosban egyébként fordított a módi. Ott a magasban trónoló építészeti hangsúlyok szoknak alászállni és ez nem tartozik az Önnel folytatott hosszas évődés keretébe, mB. Az Iparművészeti Múzeum kupolájának büszke díszére, lámpására gondolok, amelyet - reméljük ideiglenesen - lebontottak, hogy megújulva, majdan ismét díszíthesse a talán legszebb budapesti épületet... Nocsak, ez a Ferencváros. Még a végén én is elérzékenyülök.

FenyvesiHK
2012.07.17.
21:13

@másik: Ez az ideiglenesség nem az az ideiglenesség amit a felsoroltak jelentenek. A szovjet csapatok emlegetése csak a félelem hangja, hogy ha egyszer a tőke megtalál egy ilyen ötletet... Viszont elmesélek egy jó ideiglenest: Egy évtizede is megvan, hogy Rovinjban szegény szent(sviat) Eufémiának kilukadt a feje teteje ott fönn a toronyban. Egyre bánatosabban nyikorgott, még így lukasan is szorgalmasan mutatva az irányt a hajósoknak. Le is szedték a derék rovinjiak és egyszer csak ott állt előttünk a város főterén, szegecselt rézvalójában Eufémiácska 4,7 m magasan, pedig 15 se volt, mikor kerékbetörték a gaz rómaiak. A nép meg csak gyűlt köré, óvatos kezek tapogatták, csodálták méreteit, a hatalmas szemét, óriás, finom ívű kezeit, meg a homlokába vert új rézszegecseket.Így tartott ez hetekig. Valóságos nagy ünnepség kerekedett körülötte esténként, gyertyákat raktak elé, valaki gitározott, padokat hoztak ki,az emberek iszogattak és csak nézték, nézték az ő földreszállt Eufémiájukat. Egy délelőtt meg valaki létrát kerített és a gyerekek hatalmas virágkoszorút raktak a szent leányzó reparált fejére. Szerelmespárok fényképezkedtek vele, a fiú épp a térdéig ért a képeken és nagypapák vizsgálták köpenyének oxidzöldjeit. Még ma is bizserget az öröm, milyen jó volt így együtt lenni vele, akit olyan sokszor néztünk kimerevített nyakkal ott fönn a magasban és hallgattuk szelíd csikorgását,mikor megfordult a szél. Nem voltak művészek a közelben, csak mi, meg a melósok, akik időnként meglátogatták és igazítottak rajta ezt-azt. Aztán egy hajnalon elindult vissza a girbegurba köves utcákon felfelé a torony tetejére, hogy tovább szolgáljon és védjen. Ez bizony jó happening volt, spontán, sok ludációval, nevetéssel, örömmel, amit mindenki hazavitt. Még állvány se kellett hozzá, meg luxusszobát se kerített köré senki, csak az Adria szele borzolta ott köztünk Eufémiánknak azt a szép új, csillógó rézhaját.

Pákozdi Imre
2012.07.18.
04:24

@FenyvesiHK: :-))))

bardóczi
2012.07.18.
05:43

@másik: Mondjuk ha egy ilyen Budapesten történne, akkor az ideiglenességnek télleg lenne esélye a szovjet csapatokat mímelni. Ongjerth Ricsi elhíresült bon motja szerint ebben a városban csak az ideiglenes dolgok tekinthetők véglegesnek :-)

bardóczi
2012.07.18.
05:52

@FenyvesiHK: Gyanítom, feltételezem (azokról a városokról lehet ilyet), hogy a luxusszálloda bevételei fedezik az állványozás költségeit és mondjuk az épületszobor restaurálását, tisztítását. Így ez egy olyan installáció, ami lehet nullszaldós, vagy alig veszteséges, miközben felkínálja a városlakónak a lehetőséget, hogy szemezzen egyet kedvenc védőszentjével - nem tíz évig, de pár hónapig. Ez így annyira rosszul hangzik?

FenyvesiHK
2012.07.18.
06:27

@bardóczi: Erre már eleink is szolgáltak példával,egy millenniumi "ideiglenes" ma is ott áll a Városligetben Palme Ház néven mintegy 117 éve...

FenyvesiHK
2012.07.18.
06:45

@bardóczi: hát éppen ezt bátorkodtam hattal feljebb gondolni...

Pákozdi Imre
2012.07.18.
07:33

@FenyvesiHK: Igen, az ideiglenes megoldásoknak megvan a maguk bája. Elsősorban persze az, hogy megvalósulnak, ellentétben a gondosan suvickolt, örök tervekkel. Idős gépészmérnök barátom kedvenc szavajárása volt "a provizória jegyében". Leginkább éppen egy épített struktúra kapcsán emlegette: gyömrői szőlőjének kótere (értsd: hétvégi háza) fedélszékében ugyanis negyven éven át egy hántolatlan akáctörzs szolgált, mestergerendai szerepkörben.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk