Számos beruházás mentesülhet a kormányzati zárolás alól

A Világgazdaság információi szerint azoknál az állami fejlesztéseknél, amelyeknél "időben", még májusban megnyitották az építési naplót, ott elkezdődhet a kivitelezés a következő hónapokban.

Korábban mi is írtunk arról a június 4-én megjelent kormányhatározatról, amelyben a Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva a központi költségvetés kiadási oldalát érintő intézkedésekről döntöttek, így arról is, hogy felfüggesztik a kivitelezés alatt még nem álló állami beruházásokat felülvizsgálat céljából, ennek költségvetési hatásaként idén és jövőre összesen 1150 milliárd forintnyi megtakarítást érve el. Lázár János építési és beruházási miniszter néhány nappal később arról posztolt közösségi oldalán, hogy csapatával megkezdték annak a több ezer állami beruházásnak az áttekintését, amelyek a következő években készülhetnek el.

Egyelőre nem ismert pontosan azon beruházások listája, amelyeket hátrányosan érint a kormányzati zárolás, az "időben" elindított projektek még zöld utat kaphattak a kivitelezés megkezdésére, írja a Világgazdaság. A lap információi szerint ahol májusban megnyitották az építési naplót, ott még elkezdődhet a kivitelezés a következő hónapokban.

A cikkben többnyire infrastrukturális fejlesztéseket említenek példaként, így azt, hogy lefújják a Kecskemét és Dunaföldvár közötti 52-es főút felújítását, az M100 autóút esztergomi bekötését az M1-esbe, az M4 autóút hiányzó szakaszainak és több elkerülőút megépítését. A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítása (amelynek alapkövét tavaly októberben tették le) ugyanakkor napirenden van és folytatódik is, ennek 2025-re kell elkészülnie. 

A gyorsforgalmi és közúthálózatok fejlesztése is folytatódik, azoké biztosan, amelyek tavaly vagy korábban elindultak. A Magyar falu és a Modern városok program az eddigi megszólalások szerint védettnek számít, tehát elvileg nem érinti ezeket területeket az elvonás, ám nagyon úgy tűnik, hogy a Magyar Közút nem ússza meg a kormányzati zárolást. Az Európa kulturális fővárosa (EKF) 2023 projektjei maradéktalanul megvalósulhatnak, a beruházási stop továbbá nem érinti a vállalati kapacitásnövelő fejlesztéseket sem. 

A közelmúltban több nagy projekt leállításáról is lehetett olvasni, ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy a rengeteg tiltakozást kiváltó Fertő-tavi beruházást felfüggesztik részben pénzhiány, részben újratervezés miatt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusfejlesztésének egy része sem valósul meg mostanában, ahogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői campusfejlesztése és az Országos Onkológiai Intézet bővítése sem. A Liget Budapest projekttel kapcsolatos kiadásokat is csökkentik több mint 14 milliárd forinttal. 

Frissítés: a Telex kora délután kiszúrta, hogy Lázár János - Vadai Ágnes országgyűlési képviselő korábbi kérdésére válaszul - közzétett 117 kiemelt állami beruházást, amit felülvizsgál a kormány. Mint a parlament.hu felületén megjelent levélben hangsúlyozta a miniszter: a beruházások felülvizsgálatával kapcsolatos munka jelenleg is zajlik. "A polgármesterekkel, országgyűlési képviselőkkel és az érintettekkel való egyeztetés folyamatos. Biztosíthatom róla, hogy a fővárosi beruházások felülvizsgálata is el fog érkezni abba a stádiumba, hogy Főpolgármester úrral is érdemben tudunk majd egyeztetni", írta. 

A kiemeltté nyilvánított beruházások listáján szerepel többek között a Miniszterelnökség budavári elhelyezését biztosító Karmelita kolostor felújítása és átépítése, a XI. kerületi Dél-Budai Centrumkórház létrehozását célzó beruházás, a Szent Margit Rendelőintézet, a Budai Palotanegyeddel kapcsolatos fejlesztések, az egykori Külügyminisztérium, a József Főhercegi Palota, Palotakert és Istálló épületének újjáépítése, tervezése, kivitelezése, a Honvéd Főparancsnokság ideiglenes fejlesztése, majd teljes rekonstrukciójának tervezése, kivitelezése, a Kelenföld vasútállomás volt felvételi épületének bővítését, átalakítását és felújítását célzó beruházás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovációs és Fejlesztési Központjának megvalósítása, a Károli Gáspár Református Egyetem campusbővítése, a Citadella erőd és sétány fejlesztése, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum építése és a Törekvés Művelődési Központ épülete felújítása, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházás, a Magyar Tudományos Akadémia Székház és Könyvtár épületegyüttese felújítását és bővítését célzó beruházás, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ végleges elhelyezésére szolgáló beruházás, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ létesítményei elhelyezését Budapest VI. kerület célzó beruházás és a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítása, átalakítása és bővítése is.