Százéves Klimt-mű a százéves Szecesszióban

Bécs egyik nevezetes épülete a Szecesszió: a növényi indákból szőtt arany kupolával díszített bemutatóterem egy évszázada épült a Szecesszió - vagyis kivonulás, elszakadás - elnevezésű művészcsoport műveinek.

Bécs egyik nevezetes épülete a Szecesszió: a növényi indákból szőtt arany kupolával díszített bemutatóterem egy évszázada épült a Szecesszió - vagyis kivonulás, elszakadás - elnevezésű művészcsoport műveinek, s bár ma a kortárs képzőművészetet szolgálja, fő attrakciója Gustav Klimt úgynevezett Beethoven-fríze, amelyet itt első ízben 1902-ben állítottak ki. A szinte ablaktalan épület kívül a múlt századelő vezető művészeti irányzatának fő vonásait szinte megtestesítő áttört arany kupolájával vonzza az arrajáró tekintetét, belül pedig nagyvonalú, egyszerű és célszerű építészetével nyűgöz le, önmagában is érdemes megnézni. Fő attrakciója az úgynevezett Beethoven-fríz, amely Gustav Klimtnek, a szecesszió művészeti irányzat talán legjelesebb képviselőjének alkotása.

 

 

Idén a világ Ludwig van Beethoven halálnak 175. évfordulójára, a Szecesszió a Beethoven-fríz termeiben való, éppen száz évvel ezelőtti első bemutatására emlékezett. Klimt e művét az "Ausztria Képzőművészei Szecesszió Egyesülete" 1902 áprilisától júniusáig rendezett XIV. kiállítására festette: ezen a művészcsoport talán legérettebb, legkiválóbb kvalitásban mutatta be eredményeit: 21 művész tisztelgett alkotásaival Beethoven előtt a zeneszerző halálának 75. évfordulója alkalmából. Az akkori katalógus szerint a boldogság utáni vágyakozást ábrázoló, Beethoven IX. szimfóniájának wagneri interpretációjára utaló fríz a kiállítás első termében volt látható. A művet eredetileg csak dekorációnak szánták és a kiállítás után le akarták szedni. Karl Reininghaus gyűjtő és mecénás azonban megvette, és úgy rendelkezett, hogy az 1903-ban tartott Klimt-retrospektíva (a csoport XVIII. kiállítása) után bontsák 8 darabra, és a nádból és lécekből készült alapozással együtt szedjék le.

Később Reininghaus Egon Schielének, a csoport másik kimagasló alakjának közvetítésével eladta egy zsidó családnak, amely 1938-ban emigrálni kényszerült, de a frízt nem vihette magával. A család a háború után nem kapta vissza a művet, amelyet nem is tettek közszemlére. Végül az alkotást 1973-ben vásárolta meg újra az Osztrák Köztársaság, s tíz évig tartó restaurálási munkálatok után 1986-ban vitték jelenlegi helyére, a Szecesszió e célra kialakított termébe, ahol ma is megcsodálható. Klimt Beethoven-frízéről létezik egy másolat is, amelyet nagy, tematikus kiállítások alkalmával már külföldön is sok helyen bemutattak. Ludwig van Beethoven, a zeneművészet óriása pedig máig változatlanul népszerű: az EMI kölni zeneművészeti konszern adatai szerint folyamatosan a klasszikus zenei toplista első öt helyezettje között van, többek között Mozart és Bach mellett. (Horváth Júlia, MTI-Panoráma)