Épületek/Lakóépület

Százlakásos passzívház

1/9

fotó: Batár Zsolt

?>
fotó: Batár Zsolt
?>
fotó: Batár Zsolt
?>
fotó: Batár Zsolt
?>
fotó: Batár Zsolt
?>
fotó: Batár Zsolt
?>
fotó: Batár Zsolt
?>
fotó: Batár Zsolt
?>
fotó: Batár Zsolt
?>
fotó: Batár Zsolt
1/9

fotó: Batár Zsolt

Százlakásos passzívház
Épületek/Lakóépület

Százlakásos passzívház

2014.09.12. 14:08

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Nagy Csaba, Pólus Károly, Archikon

100 lakásos passzív társasház

URL:
Archikon

Tervezés éve:
2010

Építés éve:
2014

Bruttó szintterület:
9963 m2

Stáblista

Építész munkatársak: Déri Dániel, Várhidi Bence, Kiss Tamás
Tartószerkezet: Pintér Tibor (ÉKI TERV Mérnökiroda Kft.)
Épületvillamosság: Dorgai Károly (Dorterv Mérnökiroda Kft.)
Passzívház szakértő: Miskolczy Imre (Miskolczy Energia Terv Kft.)
Tűzvédelem: Báder György (BNN Biztonságtechnikai Kft.)
Közlekedés: Kriskáné Boda Ilona
Épületszerkezetek: Dudinszky Orsolya (Farsangterv)
Kert: Barna Eszter (Barna Irodaház Kft.)Generálkivitelező: Magyar Építő Zrt.
Építtető: Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat

Elkészült az első magyar 100 lakásos minősített passzívház, a XIII. kerületben a Zsinór és Jász utca sarkán. A kerületi Önkormányzat bérházként fogja üzemeltetni, a léptékében nem csak a magyar, de a közép-kelet európai piacon is úttörő lakóépületet. Pólus Károly, Nagy Csaba és munkatársaik munkája.

Mi a passzívház?

a bérlőknek: lakásonként 15-20 ezer forintos fűtési költség – évente

a mérnököknek: A „Darmstadt Passivhaus Institut" általi minősítés megszerzéséhez általános kritérium, hogy a fajlagos éves összes primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh/(m2év), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h, a túlmelegedés gyakorisága maximum 10%, a fajlagos fűtési energiaigény nem nagyobb 15 kWh/(m2év)-nél, vagy a fűtési hőszükséglet nem lépi túl a 10 W/m2 értéket.

a tervezőknek: kompakt tömegformálás - egy adott épülettérfogathoz minél kisebb lehűlő felület társul. A homlokzati üvegfelületek aránya nem haladja meg a 40 %-ot. A telek és a beépítési szabályok által lehetővé tett optimális tájolás - az üvegfelületek többsége dél-kelet – dél-nyugati irányba tájolt, kisebb részük lehet keleti vagy nyugati tájolású, az északi tájolású üvegfelület nem haladja meg az 5 %-ot. A nyári túlmelegedés ellen külső lamellás árnyékolót használunk, az éjszakai időszakban a nyári túlmelegedés megelőzésére fontos, hogy a lakások átszellőztetése biztosítható legyen. Hőhídmentes kialakítás, termikus burok - a passzívházban alapvető fontosságú a hőveszteségek minimalizálása. Hővisszanyerős szellőzés: folyamatos légcserével az eltávolított használt levegő hőenergiájának 70-90%-os visszanyerésével lehet a „passzívház" minősítés elnyeréséhez szükséges energetikai paramétereket biztosítani. A tiszta levegő (por és pollenmentes szűrt) befúvás hálószoba, nappali, az elszívás a szennyezett levegőjű helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) történik.
Tervezési program

100 lakásos passzívház lakóépület együttes, átlagosan 50 m2-es lakásokkal, gépjármű és kerékpártárolókkal. A három épülettömbben három különböző, lakóegység-típus kapott helyet. A kisebb 40 m2-es lakások garzon, míg a nagyobbak másfél- (50m2), illetve egy plusz két félszoba (60m2) kialakításúak. A lakószobák kifelé, a szabad homlokzatok felé tájoltak, a közlekedők irányába csak alárendelt helyiségek néznek.

fotó: Batár Zsolt
6/9
fotó: Batár Zsolt

Beépítési koncepció

Az épületegyüttest a lakásszámból adódó viszonylag nagy volumen és a legkedvezőbb tájolás kialakítása miatt három tömegre bontottuk. Az épületrészek egy belső udvart ölelnek körül, ahol zöldterületet alakítunk ki. A földszint fölé helyezett udvar alatt létesítjük a parkolókat, nagyrészt a pincei mélygarázsban, kisebb részben a földszinten.

Miért függőfolyosó?

Passzívházat bármilyen rendszerben (fogatolt, középfolyosós, oldalfolyosós stb.) lehet tervezni, mi a hagyományos függőfolyosós rendszert értelmeztünk újra. A három épületből álló épületegyüttes mind a Jász utca, mind pedig a Zsinór utca felől rendelkezik személybejárattal. Az épület vízszintes közlekedő rendszere az épületek által körbefogott belső udvar köré szervezett pillérekkel, hidakkal tagolt nyitott oldalfolyosó, amely a termikus burkon kívül helyezkedik el. A rendszer egyedisége, hogy a szeparációt biztosítandó a függőfolyosó a lakások ablakaitól eltávolodik. A kétszobás lakás lakószobájánál a legtávolabb, a másfélszobás konyhájánál már kisebb, míg a garzonlakásnál a legkisebb a távolság. A két vertikális közlekedőmag az épülettömbök között, önálló elemként kapott helyet. A függőfolyosó előnye, hogy a lakások helyiségei átszellőztethetők, természetes módon bevilágítottak.

fotó: Batár Zsolt
5/9
fotó: Batár Zsolt

Építészeti koncepció

A termikus burkon belül a lakások szigorú racionalitása a meghatározó, melyet a külső folyosók, lépcsők szabad vonalvezetése ellenpontoz. A belső udvar felé az épület, a közösségi, nyüzsgő, színes oldalát, míg a kertek felé a nyugodt szeparált arcát mutatja. Anyaghasználata is a fentieket támasztja alá. A termikus burok a lakásokkal egy hőszigetelt fehér vékonyvakolatos rendszer előregyártott vb. erkélyekkel. A belső udvar látszóbeton keretes szerkezete mögött a folyosó és híd csatlakozásoknál színes fémburkolat tapad a falra, és fut végig álmennyezetként.

Tapasztalatok

Az európai bérlakás építészet kortárs formanyelve és a passzív épület tervezési irányelvei nem állnak távol egymástól, így leküzdendő kihívást elsősorban az anyagi és építéstechnikai és jogszabályi korlátok jelentettek. A tervezési folyamat az átlagosnál hosszabb ideig tartott, sok ellenőrzési-visszacsatolási folyamattal. A pilotprojekt használati adatait monitoring rendszer is rögzíti, így a későbbi tervezésekhez hasznos tapasztalatokkal szolgálhat.

Pólus Károly, Nagy Csaba

fotó: Batár Zsolt
8/9
fotó: Batár Zsolt

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk