Szentendre új köztemető kialakítása

Rangsorolás nélkül megvételben részesült a 15. bírálati sorszámú pályamű
Lévai Tamás, Harnos László építészek
Kuhn András tájépítész

A javaslat a terepadottságokból és a tájból vezeti le a beépítési megoldást és az épületet is.

A kiérlelt építészeti elgondolás eredménye a támfalas rendszerhez alkalmazkodó telepítés és az időtálló, formailag korsemleges építészeti megfogalmazás. Maga a teraszos táj és a mellette lévő nyílt mező harmóniáját a két kiemelt építészeti motívum, a ravatalozó és a belső tengely végén álló kápolna hangsúlyozza. A terület-felhasználási javaslat nagy értéke a hegytetőig végigfutó összefüggő nyílt gyepes mező, amely a későbbi ütemek elkészültéig is az előfásításokkal együtt jó használhatóságot biztosít. A szintvonalak mentén tervezett változatos vonalvezetésű támfalak mögötti feltöltés lehetővé teszi a kézi sírásást.Az önmagában is egységet képező I. ütem kertépítészeti kialakítása összhangban van a teljes koncepció vonalvezetésével. Jó megoldásnak tartjuk a talajba süllyesztett fényforrások elhelyezését, amely kihangsúlyozza a növények díszítőértékét. Betelepítésre honos növényeket ajánl, azonban konkrét fajokat nem nevesít. A vadrózsa használata illeszkedik a természetközeli kialakításhoz, különös tekintettel későbbi ütemek átmeneti hasznosítására.

A bejárati épület a kerítésfalhoz ragasztva – szinte mellékesen -, a kiszolgáló épület a támfal mellé, föld alá süllyesztve van elhelyezve. A két épületet -ravatalozót és kiszolgáló épületet- messze helyezi el egymástól, mely működésbeli gondokat vethet fel, de alapvetően mégis jól illeszkedik a koncepcióba. Az egész temető fogadótere arányos és jó léptékű, de a ravatalozó épület kicsit túlformált. Tagadhatatlan viszont egyedi belső hangulata, mely szűkülő-eltűnő terével az elmúlás allegóriájaként is értelmezhető.