/ AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024
Nézőpontok/Vélemény

Szép lesz-e újra az Andrássy út?

1/3

?>
?>
?>
1/3

Szép lesz-e újra az Andrássy út?
Nézőpontok/Vélemény

Szép lesz-e újra az Andrássy út?

2000.10.12. 22:00

Konferencia a Sugárút sorsáról.

Ez volt a fő kérdés az október 13-án a Postamúzeumban megrendezett konferencián. A Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési Programirodája számos, a témában valamiképp érintett előadót hívott meg az eredetileg kerekasztal- beszélgetésnek tervezett találkozóra, mely - ahogy Tétényi Éva, Terézváros főépítésze elmondta - egy tervezett rendezvénysorozat nyitórendezvénye volt, s a fő cél: felhívni a figyelmet az Andrássy út sorsára, az építészettörténeti emlékekre, felkelteni az emberek érdeklődését és tettekre sarkallni őket.

Az összegyűlteket Farkas György polgármester köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy a sugárút mentén elhelyezkedő 100-120 éves épületek rendbetétele napjainkra halaszthatatlan feladattá lett, azonban az önkormányzat és a tulajdonosok anyagi lehetőségeit meghaladja. Így kettős indíttatásból javasolják a Duna-parti belvárosi világörökség területét az Andrássy út építészeti együttesével a Hősök terének Milleniumi emlékművével bezárólag a Világörökség részévé nyilvánítani.

 

3/3

 

E törekvés legitimitását dr. Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára megerősítette: az ország főútjának is nevezett Andrássy út "vitte be a Puszták népét a művelt Európába", egész Magyarországot, XIX. századi kibontakozását, Európához való felzárkózását jelképezi. S bár a sugárút épületei nem világcsodák, számunkra fontosak, a történelemről beszélnek, művészeti, tradicionális, szellemi töltetük van. A műemlékvédelmi kötelezettség tehát megkérdőjelezhetetlen. A világörökségi nevezések, egyeztetések jelenleg is folynak. Az ausztráliai bizottság állásfoglalása alapján meghatározandóak az érdemesen nevezhető helyszínek, s nagyon is valószínű Budapest műemléki területének kiterjesztése.

A Világörökség részévé való nyilvánítás pedig több felelősséget is von maga után, együtt jár az út felújításával, rendbehozatalával, aminek anyagi kötelezettségei megoszlanak. Többek között Jelen János nagykövet is felhívta a figyelmet a közös szerepvállalás szükségességére. A kormányok, önkormányzatok számára fontos az egyensúly megtalálása. Nem lehet egész országrészeket, országokat a Világörökség részévé nyilvánítani, hiszen már így is felmerül a kérdés, hogy nem túlreprezentált-e Európa. A beruházók, köztük az egyik legsúlyosabb, a Világbank is komoly szerepet vállal amellett , hogy az örökségvédelmet persze saját arculatának javítására is felhasználhatja. A városvédők, műemlékvédők egyre nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi charták által, a helyi érdekek összegződnek. Végül pedig a nem eléggé tőkeerős helyi lakók csoportja teljesíti ki az integrált városvédelem négyesét. Nemzetközi szinten elvárt ezen felek egyetértése, hiszen a megfoghatón kívül egyre kevésbé mellőzhető a megfoghatatlan, a szellemi háttér.

A jelenlegi Világörökség listáján 630 helyszín szerepel, s a képviselt 117 város polgármestere kormányoktól független civil szervezetet hozott létre Kanadában. Nemzetközi megfigyelések alapján a felvett helyeken általában 15-szörösére növekszik a turizmus, néhol azonban százszorosra is.

 

1/3

 

Az év eleje óta fennáló Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága titkárságának vezetője, Németh Ferenc hangsúlyozta Magyarország mint régiónk egyedüli képviselőjének kiemelt felelősségét, és a 2003-ig fennálló Világörökség bizottsági tagság jegyében hazánk meghatározó szerepét.

Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke beszámolt az Andrássy út szebbé tételéért folytatott tevékenységükről (nincs reklámplakát, kandelábersor létesítése, telefonfülkék üzembe helyezése, a Hajós utca gyalogosutcává tétele, stb.), valamint dr. Fejérdi Tamással (OMVH elnökhelyettese, ICOMOS Nemzeti Bizottság elnöke) és Bor Ferenccel (Hild Ybl Alapítvány munkatársa) összhangban felvázolta az Andrássy út történetét, s mindannyian kiemelték ezen városképet alakító urbanisztikai egység megfelelő színvonalú felújításának szükségességét (meg kell akadályozni a lakások irodává alakítását, el kell gondolkodni egy esetleges sortatarozás kivitelezhetőségén).

Mindenekelőtt az ezúttal napirendre került rendezési terv további alakulását és majdani kivitelezését kell elősegíteni, Tétényi Éva elképzelése alapján a különböző módon érintett csoportoknak szervezett fórumok s eredményeik egyeztetése révén - útvonalakra, társasházakra lebontva. A megvalósítás feltételének teljesüléséig, a szükséges pénzösszeg összegyűjtéséig azonban egyelőre még kérdés marad, hogy szép lesz-e újra az Andrássy út.

 

2/3

 

Az Andrássy út története

Kossuth már 1848-ban felvetette, hogy meg kell építeni a belvárost a Városligettel összekötő sugárutat, fasorral szegélyezve. 1868-ban meghozták a rendezést segítő kisajátítási törvényt (ennek alapján később 219 ingatlant sajátítottak ki), és biztosították az új építkezések adómentességét (ez a későbbiekben többeket késztetett spekulációs célzatú házépítésre). 1870-ben jött létre a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT), melynek elnöke sokáig a miniszterelnök, Andrássy Gyula volt.

A tervek az új sugárutakat a régiekkel párhuzamosan vezető párizsi mintát követték, a megvalósítást először magánvállalkozásra bízták, 1876-ban azonban a Közmunkatanács vette kezelésébe az utat, mivel a vállalkozók tönkrementek. Az építés 1872-ben kezdődött, s 1876-ban megnyitották az útvonalat. A beépítésre váró telkeken gyors építkezés folyt a hároméves házépítési határidő miatt. Az épületek stiláris egységet mutatnak, bár a neoreneszánsz mellett historizáló, későreneszánsz, barokk és szecessziós nyomok is felfedezhetők. Házépítéskor két követelményt kellett teljesíteni: az építési tőke gyors megtérülését és a reprezentativitást.

A második világháborút, majd az államosításokat megsínylett lakások építészeti értéke a hatvanas évektől kezdett felértékelődni. A legértékesebb épületek egyedi védettséget kaptak, 1977-től az útvonal egészét városképi védettség óvja, 1990-ben pedig a Nemzeti Örökség részévé nyilvánították az Andrássy utat, ez azonban nem akadályozhatja meg a nem kívánt mértékű átalakítást.

Csordás Izabella

A Budapesti Negyed összeállítása az Andrássy útról
(I. évf. 1. szám, 1993 Nyár)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.