Épületek/Középület
Szigetvári új hullám – a Zrínyi Miklós Gimnázium bővítése
2011.11.15. 14:44
A szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium értékes szecessziós épületéhez többször hozzáépítettek, ahogy éppen szükség volt rá. A feladat - hogy legyen egy normális aula – első pillanatra nem tűnik nagy kihívásnak, de az iskolatömb építészeti mischung-jában egyáltalán nem volt könnyű rendet teremteni. A ház ezentúl minden nap Koller József és a pécsi Koller Stúdió tervezői, Bánfalvi Zoltán, Hoffecker Ákos, Lőke Ferenc álló szinuszhullámainak fény-árnyék játékával fogadja a középiskolásokat.
A középiskola Szigetvár ősi magjában, a városközpontban helyezkedik el. A meglévő épület szecessziós stílusú, egyemeletes, „U" alakú beépítéssel indult az 1900-as évek elején Baumgarten Sándor tervei alapján. Később több ütemben bővítették, minden kor a rá jellemző módon és stílusban tette hozzá saját épületrészét.
A Koller Stúdió tervezési feladata az egymástól elkülönülő épületek összekapcsolása és bővítése volt egy zsibongó- és aula térrel, illetve új főbejárattal. Az aulát alkalmassá kellett tennünk időszakos kiállításokkal egybekötött, környezet- és természetvédelmi, kulturális, műszaki-tudományos, stb. előadások, illetve közösségformáló események megrendezésére is. A bővítés során a mai igényeket kielégítve, a később épült ragadványépületeket a tömb sarkára helyezett építészeti kiemeléssel optikailag is egységbe kovácsolva akartunk igazodni a nagyrészt eredeti állapotában fennmaradt, jelentős szecessziós építészeti értékkel bíró műemlékhez.
1/29
Meglévő szecessziós épület - fotó: Koller József
Meglévő szecessziós épület - fotó: Koller József
Eredeti elképzelésünk szerint az épület meszelt tégla homlokzati díszítést kapott volna, amit a későbbiekben – tekintettel a város rosszabbra forduló anyagi helyzetére – olcsóbb, egyöntetű fehér vakolatra cseréltünk. Az Európai Uniós támogatással megvalósuló felújítások és bővítések nyolc oktatási épületet érintettek Szigetváron, a keretösszeg szűkössége az utolsó pillanatokig „megindító kegyetlenséggel" inspirálta a tervezési munkát.
A belső terek esetében törekedtünk a maximális flexibilitásra, a terek sokféle használata érdekében. S bár az aula a hétköznapi használatban elsősorban zsibongótér, ide felső bevilágítókat helyeztünk el, hogy az ideiglenes kiállítások és egyéb iskolai rendezvények számára jobb fényviszonyokat tudjunk biztosítani. Természetesen, a mai elvárásoknak megfelelően, mindenhol akadálymenetes közlekedést terveztünk.
15/29
Zrínyi Gimnázium bővítése - Koller József, Bánfalvi Zoltán, Hoffecker Ákos, Lőke Ferenc
Zrínyi Gimnázium bővítése - Koller József, Bánfalvi Zoltán, Hoffecker Ákos, Lőke Ferenc
A bővítmény térbeli formálása során egy olyan egyszerű tömegből indultunk ki, ami a korábbi hozzáépítések térfalát viszi tovább, mert úgy gondoltuk, hogy az új tömeg térbeli kimozdításával a ragadványépületek hangsúlyosabbá váltak volna. Az épületen megjelenő hullám motívum kiemeli az új főbejáratot. A motívumot a sarokház másik homlokzatára is átfordítottuk, ami a keleti irányból való megközelítés során hangsúlyos megjelenést biztosít a háznak.
A szecessziós inda motívum síkban maradó hullámként az épület illeszkedését szolgálja, az egyébként szigorúan szerkesztett ház egyetlen díszítéseként a műemlék épületen megjelenő szecessziós motívumokat idézi fel, s egyben kijelöli az új épület bejáratait is. A hullámok által létrejövő fény-árnyék játék a bejáratoknál különleges hangulatot teremt a megérkezők számára, történeti korok építészetének ornamensekkel kiemelt kapuzatait megidézve korunk egyszerűsített, minimalista építészeti világában is.
28/29
Zrínyi Gimnázium bővítése - Koller József, Bánfalvi Zoltán, Hoffecker Ákos, Lőke Ferenc
Zrínyi Gimnázium bővítése - Koller József, Bánfalvi Zoltán, Hoffecker Ákos, Lőke Ferenc
A belső udvaron egy nagyméretű fedett-nyitott teret hoztunk létre, ami lehetőséget teremt rossz idő esetén is a testmozgásra, kisebb rendezvények illetve évzárók lebonyolítására. A hullám motívum itt is visszaköszön. Ez a fedett-nyitott tér enyhe szöget zár be az előcsarnokkal, hogy az eredeti épület bővítéseként az udvaron hangsúlyos elemként korábban elkészült tornacsarnok meghosszabbított vonalát követhesse. Ezzel a megoldással egyben le is zártuk a tömböt.
Összességében nem csak egy attraktív, új épületrésszel és új funkciókkal igyekeztünk gazdagítani a gimnáziumot, hanem a tömb korábbi bővítéseit is megpróbáltuk összefogni, tiszteletben tartva a műemléki környezetet. A ragadványépületek kakofóniáját ellensúlyozva – a lehetőségekhez és a szigorú anyagi korlátokhoz képest - egy építészetileg egységesebb, jobban és sokrétűbben használható középiskolát kívántunk létrehozni a lehető legkevesebb, de alaposan átgondolt építészeti beavatkozással.
Lőke Ferenc
20:52
Ami beruházás címén itt folyt, azt egyesek lakonikus egyszerűséggel tervezői dilettantizmusnak és kivitelezői igénytelenségnek nevezik. Talán érdemes lenne megkérdezni az iskola használóit is, ők hogy látják. A cikk olvasása során megint bebizonyosodott, hogy a papír és az arcbőr mindent elbír.
08:10
Uraim, lehet megsértődni, hozzánemértőzni, ez akkor is egy hatalmas nagy nulla. A lehető legfantáziátlanabb megoldások, csúnyán érdektelen formák és arányok, a végén nyakon öntve a funkcióját tekintve erősen kétes kigyókkal. S mindez megfejelve avval a nyálas, öntömjénező és az ötlettelenséget nagyképűséggel leplező beszámolói stílussal, amitől az embernek csak a gyomra forog.
17:35
semmi gond szerintem azzal, hogy még egy ház ára hullámzik a homlokzat előtt... ugyanis ha a nyilvános építészeti tervpályázaton a helyi közösség és a szakma ezt tartotta a legszimpatikusabbnak, úgy igazolt, akkor már nem öncélú, hanem közösségi érdek.
15:18
Sajnos az előttem szólók stílusára nincs mentség, valószínűleg meg sem akarták érteni a koncepció lényegét. Süt róluk a hozzá nem értés. Én viszont kifejezetten gratulálni szeretnék a tervezőcsapatnak!!! Véleményem szerint a korábbi munkáik és publikált épületeik sorába illeszkedő, a bemutatott képek alapján az adottságok negatívumait maximálisan erénnyé kovácsoló bővítés született. Az udvar felé néző félig nyitott-fedett tér kialakítását példamutatónak érzem. Valóban a tervben szereplő téglaburkolatos játékkal még jobban illeszkedett volna a szecessziós épülethez, de ezzel a minimalista fehérséggel is elég jól sikerült. A hullámvonalak valóban vasbeton szerkezetűek? Gratulálok az arányérzékhez, a szakmai "érzékenységhez", az összekovácsoló erőhöz! Még sok ilyet!
20:10
@Szi: Nem értem azokat a hozzászólókat, akik nem az épületet véleményezik első sorban, hanem - mint egy grállovag -, segítségére sietnek a tervezőnek, mintha Őket érte volna a kritika és nem az épületet, egyébként pedig Ők nem tudnának válaszolni a felvetett kérdésekre. Nem a korábbi munkákról és az életműről írtam kritikát, hanem a látott házról...és ha nem dicsérem a látottakat, akkor: "süt róluk a hozzá nem értés". A korlátoltság süt itt inkább. Egyébként csak, hogy én ne essek abba a hibába, mint az engem kioktató és lebecsmérlő tévedhetetlen professzor, inkább véleményezek, amiért van ez a fórum: nulla érzékenység a meglévőhöz, a fedett-nyitott tér közösségi térnek kicsi, előtérnek aránytalan, az eső ellen nem véd, a téglaburkolat kontra "minimalista fehérség" :) nem oszt nem szoroz, a hullámvonal erőltetett...ilyet ne többet!
12:57
Az meg már milyen kifejezés hogy "Archicad által szült..." ja, egy gombnyomás és már kész is van... Nekem például kifejezetten tetszik az egész épület-bővítés.
12:32
Bár az előttem szóló stílusa vitatható, de sajnos teljesen igaza van. A tömeg, a homlokzat semmitmondó, érthetetlenül zárt, a meglévő szecessziós épülethez, és bővítéseihez pedig egyáltalán nem igazodik, ahogy azt írja a szerző. Minden oldalról zártság fogad, a "főbejárat" eldugva, aza nyílászárók aprók, nem illeszkednek semmihez, eldugva egy Archicad által szült áttört valami mögé, ami egy szorceál művházat idéz, nem szecessziós indákat és karbantartása tényleg nagy kérdés... Bár személyesen nem jártam a helyszínen, de a meglévő házak tömegéből nekem semmiképp egy ilyen lapos tetős adná magát, ami "megmutatja, mi az új és mi a régi" jeligére készített típus középszer. A közlekedők területe hatalmas az összhöz, mégis cikk-cakk és átláthatatlanság jellemzi, azt meg nem tudom jól látom-e az alaprajzon, hogy tényleg a liften keresztül kell menni, hogy a másik szárnyba érjek. Tehát sajnálatos, hogy a korábbi korok értékéhez ilyen született ma, valóban össze kellett volna fogni, ehelyett harsog a kakofónia...és nem hiszem, hogy minden a költségkereten múlik. Elnézést, ha nyers voltam, csak ilyenkor mindig sajnálom az elszalasztott lehetőséget.
21:02
@majmunka: A szecesszió burjánzó, fantáziadús homlokzati képleteinek kései utánérzéseként ezt az egytónusú, egymotívumú, egyfázisú, egy frekvenciájú hullámvonalat prezentálni, hát...
07:37
gratulálok, az abszolút nullához konvergáló sz@r fehér kockát idétlenül megtörő, rossz arányú ablakoktól rogyadozó homlokzatot eldugták egy tekergőző vasbeton izé mögé, ami télen-nyáron kellően sötéten tartja az egész kócerájt, plusz megvan még az a nagy előnye, hogy az első piszkos esővíz lefolydogálása után reménytelenül és takaríthatatlanul koszos lesz és az is marad mindörökké. bónuszként még rothadó tartalmú uzsonnás papírokat fognak ráhajigálni a másodikosok, lesz majd belőle nagy cirkusz és szülők becitálása az igazgató színe elé. ja, és majd mindenféle madarak és kis szőrös állatok fognak fészkelni rajta-benne, az állatvédők kontra építészek meccsre már előre benevezek, az is nagy élmény lesz. i-di-ó-ták!