Egyéb cikkek

Szombathelyi színházpályázat

1/6

Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda

?>
Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda
?>
Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda
?>
Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda
?>
Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda
?>
Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda
?>
1/6

Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda

Szombathelyi színházpályázat
Egyéb cikkek

Szombathelyi színházpályázat

2009.12.03. 06:52

A 16. számú, díjazásban nem részesült pályamű szerzője: Schüller és Tsa Építésziroda Kft.; építészek: Jarmaczki Barbara, Kovács Balázs, Schüller Ferenc

Díjazásban nem részesült 16. számú pályamű
szerzője: Schüller és Tsa Építésziroda Kft.
építészek: Jarmaczki Barbara, Kovács Balázs, Schüller Ferenc
színháztechnika: Kövesy Károly
akusztika: dr. Szanka Károly
statika: Méry Zsolt
gépészet: Lucz Attila
elektromosság: Kósa László
világítástechnika: Horváth Gábor
kert- és tájtervezés: Salgó Borbála, Kontra Dániel
közlekedés: Rhorer Ádám
látványtervezés: Kaiser Péter

 

 

Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda
1/6
Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda

Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda
2/6
Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda

Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda
3/6
Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda

Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda
4/6
Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda

Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda
5/6
Szombathelyi színházpályázat - Schüller és Tsa Építésziroda

 


Részletes bírálat
A pályamű a színházépületet a kijelölt tervezési határon belül, annak észak-keleti és dél-keleti határa mentén, e határokra kifeszítve helyezi el. A 18-as honvéd utca és a Szelestei utca közötti lakóépület dél-nyugati térfalának vonalát követve jelöli ki a Március 15. tér felőli új térfalat, mely döntésének okán az épület jelentős mértékben hátra kerül. A városközpont irányából, a Király utca felől a színházépület hosszú ideig takarásban, rejtve marad. A 18-as honvéd utca felől a négysávos úttest mellett szűk járdát határolva több szint magas nyílás nélküli hosszú falat alakít ki az utca térfalaként. A környezetbe illesztést ez utca mentén a terv nem tudja megoldani, nem tudja kezelni azt, hogy a belső alaprajzi szerkesztés, a Március 15. tér Pelikán park színpadsorának, a sportház színház kapcsolatának koncepciója a színház hátsó részének elhelyezését eredményezi az utca mentén.

A Markusovszky és Király utcák tengelyében kialakított sétány és a színház épületének homlokzati felülete között jelentős méretű tér alakul ki, amely távolságtartóvá teszi az épületet. A pályamű túlreprezentálja az oldalszínpad térre történő megnyitásának lehetőségét, ugyanakkor a távolságtartást erősíti az épület főbejáratának hangsúlytalan kialakítása, a legfontosabb érkezési irányból, a városközpont felöli érkezéstől távoli elhelyezése. A Március 15. tér környező városszövethez képest túlzott méretét a tervezett épület-elhelyezés nem csökkenti, hanem növeli, monumentalitást eredményez. Nem tud városias teret teremteni, mely természetesen nem csak e pályamű hibája. Az adottságok, a körforgalomi csomópont hatalmas mérete, a közlekedési területekkel megosztott Március 15. tér léptéke nehezen kezelhető. A tervező érzi ezeket a problémákat és ezért létrehoz egy intim teret interaktív tér elnevezéssel a sportház és a színház között. Ez a belső tér a városi szerkezetben rejtve marad, a Karinthy utca tengelyét, irányát túlértékeli. Ugyancsak túlértékeli a park és a tervezett „interaktív tér" gyalogos kapcsolatának léptékét, a tervezett híd és sétány méreteit.

Erőltetettnek tűnik a színház multifunkcionalitásának, mobilitásának túlhangsúlyozása, a patak túloldalán a színház földszintjéhez képest jelentősebben mélyebben lévő, fákkal borított területen vízi színpad kialakítása.  Az új épület elhelyezésével egyidejűleg a sportház kiszolgáló funkcióit tartalmazó keleti, patak melletti szárnyat elbontja, a Karinthy utca Pelikán park tengely erőltetett kialakítása érdekében a pályázatban meghatározott tervezési területből kilép. A sportház kiszolgáló funkcióinak ráépítéssel tervezett visszapótlása a kiíró számára nem elfogadható.

Az épület építészeti minőségét erősen befolyásolják annak koncepcionális funkciókapcsolatai, a tervezett sokirányú mobilitás szándéka. Az egymásra merőleges keresztirányú funkciótengelyek mentén szerkesztett közel szimmetrikus alaprajz feszes merev rendszert eredményez. Ez a merevség hatja át a közönségforgalmi tereit, az előcsarnokot, amelyből egyébként keveset mutat meg a terv, belső terekről modellkép kevés készült. A sportház irányába mutató szimmetriatengely rejtett, kényszeredett, irányának a sportház kapcsolaton kívül nincs egyéb célja. Az épület főbejáratának, elhelyezése a szimmetrikus térben nem szerencsés, a főbejárat melletti előcsarnok-rész rejtett másodlagos térré alakul. A közönségforgalmi terek az épület földszintjén csak közlekedő, várakozó tereket tartalmaznak. A személyes kapcsolatok tereit, a vendéglátás funkcióját az előcsarnoktól távol a második emeleten helyezi el, melyekkel egyébként lenne lehetősége oldani a kialakított merev rendet.

A belső terekben megjelenő feszesség, merevség jellemzi az építészeti tömegalakítást is.  Próbálja oldani a feszes épületet a Március 15. tér felől a negyedik emeleti szinten, a tetőn kialakított sportpályához vezető lépcsők, rámpák ferde tömegével. Az épület zárt, rejtőzködő marad, a város irányába nem nyitja meg önmagát. Távolságtartó, nem teremtődik meg a színház funkciónál kívánatos befogadás érzete. E távolságtartás érzetét erősíti a homlokzat nagytáblás kőfelülete, melynek a különböző magasságban tervezett eltérő felületkialakítása a bemutatott tervekből nem értelmezhető, nem ítélhető meg. Nem tudja megoldani a főszínpad magas tömegének és a többi épületrésznek a harmonikus kapcsolatát. A lépcsőzéssel kialakított épülettömeg, a toronyba vetető lépcsősor patetikus gesztus, mely nem hogy oldja, inkább még távolságtartóbbá teszi az épületet.

A pályázó különösen jó, biztonságos, és a külső utak forgalmát kevésbé zavaró megoldást adott a külső közlekedési kapcsolatokra. Kedvező a mélygarázs irányonként szétválasztott fel- és lehajtó rámpájának kialakítása, az autóbusz parkoló főbejárathoz közeli elhelyezése, a gazdasági bejárat elhelyezése és forgalmi rendje, valamint a mélygarázs belső forgalmi rendje. Bizonyára pusztán szerkesztési hiba, hogy a mélygarázs kijáratánál a fordulási sugár nem biztosított.

A díszletbeszállítás a színpadszinten megoldott. A színpadrendszer kialakítása megfelelő. A stúdiószínházat a jobb oldalszínpad helyére tervezi, összenyitható a főszínpaddal és a parkkal. A stúdiószínház TV stúdióként való használatára is gondol. A nézőtér földszintje mélyen benyúlik az erkély alá, emelkedése csekély, melynek módosítása kívánatos A földszinti lépcsőzés vízszintesre állítható és ekkor a színpaddal, a kifelé megnyitott oldalszínpaddal hatalmas, azonos padlószintű térsor hozható létre, mely még az MSH-val való kapcsolatot is biztosítani tudja. Ez a méretű flexibilitás elvben sok egyéb funkciót tud kiszolgálni, azonban a repertoár színház működéséhez nehezen illeszthető. Az átrendezések a költséges technikán túl időigényesek és jelentős munkaráfordítással járnak.

A harmadik emeleten elhelyezett öltözők és a színpad közötti távolság nagyobb a kívánatosnál. A színész büfé területe kicsi, jelmeztár és fodrászat mögötti elhelyezése alulértékelt még akkor is, ha az kilátással a pelikán park felé néz.

Közönségforgalmi területek szimmetriatengelyre felfűzve racionálisan szervezettek, ugyanakkor e terek szimmetriája azokat feszessé teszi. Hiányossága a pályaműnek, hogy a közönségforgalmi terekhez a második emeleten kapcsolódik az étterem és kávéház. Ezek kifelé, a város irányába történő működése a harmadik szinten még a teraszához vezető külső lépcső ellenére sem megoldott. Megkérdőjelezhető az ötödik szinten, az épület tetején tervezett sportpálya szükségessége.

A felsorolt hiányosságok és néhány megoldás vitatottsága mellett a pályamű racionális rendet hoz létre a funkciók elhelyezésében. Általában megoldja a színház-technológia, a közönségforgalmi, épületgépészeti és közlekedési terek igényeit, kapcsolódásait. 

A pályázó az épület gondolatiságát a színház névadójának, Weöres Sándornak Bútorok, holmik című verséből indítja el. Az álomvilág végtelenségét keresi szimbólumokkal a terv a megvilágított torony, a tetőre majd az elefántcsont toronyba vezető lépcsősorok, a nagy kődoboz, a zikkurat forma, a költő aláírásával díszített bronz kapu, a sportpálya hálójánál az aktuális darabhoz illesztett szövegidézet alkalmazásával. Pontosan megfogalmazottak a gondolatok, az utalások az épület kulturális tartalmára, szimbolikájára vonatkozóan, mint ahogy határozottan megfogalmazott koncepció mentén tervezett a funkcionális rend és az alaprajz. Ez a szimbolika egy gondolatra, Weöres Sándor költőiségére fűződik fel határozottan és kizárólagosan, mítosszá alakítva azt. A romantika eszmeiségével rokon ez a mítoszteremtés és építészeti szimbolika, melynek sajátja a kizárólagosság és a patetikusság. A kizárólagosan meghatározott eszmeiség, annak eszközrendszere nem hagy teret más értelmezéseknek, ebből következően nem tud megújulni, elfárad, elveszti frissességét. Ez a pályamű sajnos nem mentes ettől.

Rossz asszociációt hordoz az épület zártsága, kirekesztő volta és a zikkuratot formáló tömege. Nem kívánt monumentalitás érződik tömegalakításán, mely inkább hordozza egy emlékmű képét, mint egy színházét. Nem lehet cél a költő emlékművének létrehozása, ennek az épületnek, színháznak élőnek kell lennie. 

A pályázó a tervezési területen található valamennyi épület elbontása mellett 13.170 m²-es alapterületű épületre tesz javaslatot. A kötelezően előírtak túl egy gyermekszínházat és a tetőre egy sportpályát tervez. További előny, hogy egy pinceszintet tervez, a mélygarázs pedig a Március 15. tér alatt helyezkedik el. A nézőtér, az előcsarnok, a fő, oldal és a stúdiószínpad terv szerinti mobilitásának technikai biztosítása – bel és kültéri mobil falak mozgathatósága, hő és hangszigetelése, mozgatható színpadfelületek és nézőtéri lépcsőzések, mobil nézőtéri bútorozás – rendkívül magas műszaki követelmény, melyek megvalósítási költségei nem arányosak azok szükségességével és eredményességével. A felvázolt mobilitás, átrendezés eszközei rendelkezésre állnak, ugyanakkor ez a tervezett mobilitás a gazdaságosság szempontjait tekintve utópia.

Az épület szerkezete végiggondolt, racionálisan megvalósítható.

A műszaki leírásban ütemezésre nem tesz javaslatot, a mélygarázs és színházépület külön-külön, önállóan is kivitelezhető.

Környezetkímélő és gazdaságos hő- és hűtési energia ellátást céloz meg a terv, geotermikus és szolár megoldásokkal. Hővisszanyerő szellőzőrendszerekkel csökkenti az energiaveszteséget. A színház épületgépészeti energetikai programja végiggondolt, környezetkímélő és takarékos kialakítás. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk