Tabán Közösségi Ház, Szolnok - Csontos Gyula komplex terve

A szolnoki Tabán eredeti településszövetet mutató, de mára nagyon átalakulóban lévő területe a főforgalmi úttal elzárva még ma is erős karaktert mutat. Csontos Gyula hallgatói terve a kontextus vizsgálatával és kortárs továbbépítésével egy közösségi házban rögzíti e különleges hely kódolt identitását. (Vukoszávlyev Zorán)

Helyszín
Szolnok alföldi város, a Tisza partján, a Zagyva torkolatánál található. Fekvése miatt mindig komoly kereskedőváros volt, illetve stratégiailag kiemelt fekvése miatt háborús események gyakori helyszíne is. A szolnoki vár közvetlenül a két folyó találkozásánál épült fel, amelyet a Zagyva mesterséges mederbe terelésével miden oldalról víz vett körül. A zsoldos várvédők árulásának következtében az erődítmény mégis török kézre került, így a hódoltság kora erőteljes lenyomatot hagyott a településen.

A Zagyva mesterséges ága feletti kanyarulatban lévő városrész is ekkor kapta a Tabán elnevezést. Itt főként halászok, tímárok laktak, illetve a katonavárost kiszolgáló lakosság. A huszadik század elején még állottak a régi - utcavonalra merőleges, hosszanti elrendezésű - lakóépületek, mára már csak néhány maradt meg belőlük. A Tabán telek-, és utcaszerkezetét viszont közel az eredetinek megfelelően megőrizték. A jelenleg ott álló lakóépületek nagyrészt az 1980-as és 1990-es években épültek, ám szigorúan nyeregtetősek és földszintesek, maximum tetőtérbeépítéssel ellátottak. Építészeti minőségük viszont erőteljesen változó, általában nem magas színvonalú.

A hetvenes évek elején a Tisza-hídtól indulva a városszövetet megbontották az Ispán-körút számára, így a Tabán Zagyva-hídig tartó nyúlványa teljesen eltűnt, az üresen álló két parcella helyén ma parkoló van kialakítva. Ennek a parkolónak a területét választottam tervezési helyszínül. Keleti oldalról a Zagyva gátja és a rajta húzódó sétány, nyugatról a városba érkező forgalmat bonyolító kétszer kétsávos út, északról pedig a Tabán határolja. A telek déli sarka a Zagyva-hídra és a két folyó találkozására tekint. A tervezési helyszínem kiemelt jelentőségű helynek számít különleges helyzete miatt. Nem pusztán a folyópart és a történelmi Tabán miatt, hanem egyrészt városkapu-jellegű szituációt teremt a Tisza-hídról Szolnokra érkezőknek; másrészt pedig a belvárosi zártsorú, századeleji épületek és egy családi-házas övezet közé ékelődik be. A telken építendő háznak jelentősége van a városkép alakulásban is, hiszen jól látható a Zagyva túlpartjáról, a régi vár területén működő Művésztelepről, a sétányról és a hídról is, valamint az egyik első szolnoki épület lesz, amivel a Tiszán átkelők találkoznak.

A koncepciót befolyásoló adottságok

A területre nagy zajterhelést jelent a Tisza- és Zagyva-hidakról a városba áramló forgalom, a Zagyva folyó felől viszont semmilyen zaj nem keletkezik. A sétányt főként biciklizők, kocogók, kutyát sétáltatók használják, a turisták és a sétára vágyók elsősorban a Tisza-parkot részesítik előnyben, ahol fagyizó és kávézó is található. A sétány forgalmának élénkítése céljából hasonló funkció telepítése a telekre szintén indokolt lehet. Mindezek miatt elsősorban az út felé zártan, a sétány felé pedig nyitottan viselkedő beépítés javasolt.

Szolnok a szocializmus idején jelentős iparvárossá változott, ennek kapcsán jelentős méretű lakótelepek alakultak ki, a város elvesztette régi körzetekből álló struktúráját, helyette erősen centralizált lett a szolgáltatások és a kultúra területén is. Alapkoncepcióm meghatározó eleme, hogy egy város akkor működik megfelelően, ha nem központosított az élet minden területén, hanem megfelelő módon tagolt, hogy szorosabb közösségeket generálhasson. Ezen elv mentén haladva kézenfekvőnek tűnik számomra, hogy minden városrésznek jusson például élelmiszerbolt, bankfiók, napközi, stb.

A Tabán és a mellette lévő két utca társasházai egy egységet alkotnak, dél-nyugatól a műemléki környezetű városrész határolja, ahol elsősorban szolgáltatások és hivatalok vannak. Északra panelházakkal beépített terület és Zagyva-menti zöldfelület határolja, nyugatról pedig maga a folyó és ártere, valamint a sétány húzódik. Mint jól elkülöníthető városrész, véleményem szerint szüksége van a közösséget erősítő intézményekre, a lokális szolgáltatásokra. Ezen gondolatmenet alapján jutottam el a tervezendő épület funkciójához, a közösségi házhoz.

Funkció

A szükséges funkciókat két épületben valósítom meg, így sikerül a környezetbe illeszkedő tömegeket létrehoznom. A Tabánnal közvetlenül határos kisebbik épületben a közösségi házat üzemeltető iroda, kiállítótér és folyóirat-olvasó, valamint recepció kerül elhelyezésre, természetesen a szükséges vizesblokkal. az Ispán körút és a sétány közé ékelődő nagyobb épületrész földszintjén klubhelyiség, rendezvényterem, kávézó, pult, raktárak, vizesblokk kapott helyet, az emeleten a helyi fiatalok számára egy afféle lounge kerül kialakításra, amelyben csocsó, biliárd, ping-pong, és egyéb játékok találhatók, illetve egy innen nyíló terasz; a felső szinten a különböző gépészeti helyiségek kapnak helyet.

Szerkezet

Az épületek monolit vasbeton falas szerkezetűek, a födémek és a tetőfödémek szintén monolit vasbeton szerkezetűek. A nagyobb épületben egy belső vasbeton merevítő mag kialakítása is szükséges a kiszolgáló funkciók körül, ez belül falemez borítást kap. A födémek kialakítása alulbordás módon történik a helyenkénti nagy fesztávok és az átforduló betonhomlokzat terhelése végett, ez a belső terek esztétikáját is jelentősen meghatározó elem. A falakban és a tetőfödémekben maghőszigetelés gondoskodik a hővédelemről. A homlokzat vasbeton, a betonban fehér cementet alkalmazva. A tetők kialakításánál építészetileg indokolt megoldásnak gondoltam az átforduló vasbeton külső héjat, hiszen a tetőkre a területet megközelítve több pontról is rálátni, így megőrződik a házak monolitikus jellege. A tető vízszigetelése kent szigeteléssel megoldható, a vízelvezetésről rejtett ereszcsatornák és külső vasbeton falkéregbe süllyesztett ejtőcsövek gondoskodnak, amelyek tovább erősítik a házak a homogén jellegét.

Tabán Közösségi Ház, Szolnok

építész tervező: Csontos Gyula - BME, Építészmérnöki Kar, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

konzulensek:
építészet: Vukoszávlyev Zorán PhD
épületszerkezetek: Páricsy Zoltán
tartószerkezetek: Sipos András Árpád, L. Nagy Zsuzsa
épületgépészet: Szikra Csaba PhD
épületvillamosság: Némethné Vidovszky Ágnes dr.
építéskivitelezés: Vidovszky István PhD

Kapcsolódó oldal
A szolnoki Tabán 10 megmentése