Találkozás a természettel - Szögliget, Szalamandra Ház Erdei Iskola
Varázslatos helyszínen, Szögliget falutól 1,5 km-re, a Ménes-patak határolta, erdő övezte területre tervezte Tóth Péter és dr. Szűcs Endre építész Szűcs Gábor tájépítésszel és munkatársaikkal közösen a Szalamandra Ház Erdei Iskolát. A három fő elemből álló együttes nem csak interaktív funkciójával, hanem anyaghasználatával, formanyelvével is a természet szeretetére, a történelmi múlt ismeretére kívánja a gyerekeket tanítani.
ÉPÍTÉSZETI MŰLEÍRÁS
A tervezési terület leírása:
A Szalamandra Ház egykor határőr őrsként működött. A Szögliget falutól 1,5 km-re elhelyezkedő épületegyüttes udvarával a Ménes-völgyben, az azonos nevű patak mellett található. Erre az udvarra terveztünk több olyan építményt, ahol a gyerekek együttesen és kisebb csoportokban is tudnának dolgozni/játszani. A terület festői szépségű, minden irányból erdő övezi, egy ideiglenes vízfolyás is keresztezi, a déli oldalon pedig maga a Ménes-patak határolja. Ehhez a patakhoz lejt enyhén az egész terület. Egyetlen szépséghibája a teleknek a meglévő elektromos légvezeték, viszont ezt a közeljövőben földkábelre szeretnék cserélni.
Építészeti kialakítás
Általánosságban minden építményre jellemző, hogy a kívánt funkciók teljesítésén túl gondolkodásra késztetik használóikat. Anyaghasználatuk, formanyelvük mind-mind tanítani szeretné az ide látogató gyermekeket a természet szeretetére, magyar múltjuk megismerésére, hogy a jövőben helyes önismerettel és sziklaszilárd jelemmel rendelkező felnőtteké válhassanak.
I. Központi foglalkoztató (engedélyköteles)
Téglalap alaprajzú, hagyományos faszerkezetű, nyeregtetős épület. Feladata, hogy akár 50 gyermek számára biztosítson megfelelő teret sütéshez, főzéshez, előadások meghallgatásához, kézműves foglalkozásokhoz. Építészeti előképe a vidékre jellemző északi háztípus, melynek arányrendszerét és anyaghasználatát ez a ház is követi. A faragott tornácoszlopok azonban felveszik a tető teljes terhét, így osztatlan belső tér alakulhat ki, mely kényelmes marad teljes létszám esetén is. (A régi alaprajzi rendet a téglaburkolat rajzolja ki a rakásmód megfelelő váltásaival.) A gyerekek mozgatható padokkal és asztalokkal folyamatosan átrendezhetik a teret, mindig az időszerű előadásnak megfelelően. A foglalkoztató legfontosabb „bútorzata" a kemence-tűzhely, mely puszta jelenlétével is emlékeztet, hogy a mindennapi kenyér nem is olyan magától értetődő adomány, mint ahogy azt a mai világ sugallja.
II. Játszóvár, kő háza (csak a kő háza engedélyköteles)
Szögliget története elválaszthatatlan Szádvár történetétől, hiszen a falu sokáig a vár hűbérbirtoka volt. Szádvár 1264 előtt épült királyi vár volt. A török időben jelentősége megnő, egészen Szendrő várának kiépítéséig. Az 1680-as években Thököly kezére kerül. Bécsben 1686. április 25-én döntés születik „elrontásáról", ezzel sorsa megpecsételődik. Története Magyarországon sajnos egyáltalán nem nevezhető egyedinek. Az ismert történelmi okok miatt a magyarországi várak javarésze romokban áll, újraépítésükre nagyon kicsi esély mutatkozik. A gyönyörű fekvésű Szádvár is jelenleg az enyészeté, bár jó előjel, hogy megmentésére külön egyesület alakult.
Ehhez a biztató előjelhez újabb adalék lehet a játszóvár és kő házának együttese. Kialakításuk egy kísérlet arra, hogy az eredeti alaprajzokat felhasználva / újraértelmezve olyan gyerekbirodalom szülessen, mely egyszerre biztonságos játszótér és figyelmeztető jel arra, hogy a környéken milyen különleges építmény rejtezik.
A játszóvár faszerkezetű, tornyokkal tagolt palánkvár. A felvonóhídon bejutva egy gyilokjáróra érkezünk, ahonnan birtokba vehetők a különböző játékok a belső udvaron. A kő háza a „várbörtön". Határhelyzet az építmény és a természetes barlang között, így izgalmas helyszín a környék kővel kapcsolatos épített és természetes képződményeit bemutató előadások számára.
III. Erdő háza (csak bejelentési kötelezettsége van)
Az Aggteleki-karszt felszínének 77%-át erdő borítja, ezért mind az élővilágot, mind az évezredek óta itt élő emberek életét alapvetően az erdő határozza meg. A fenti faszerkezetű foglalkoztatóban ismerhetik meg a gyerekek ezt a világot. Nyolc darab hántolt fatörzs tartja a szintén fa szerkezetű, fűrészelt deszkákból átlapolt kupolaszerkezetet, mely opeionban végződik. A tér közepén állva a szemmagasság megközelítheti az építménybe írható belső gömb középpontját, így az itt álló szemlélődő a stilizált erdő közepén érezheti magát.
Szalamadra Erdei Iskola
vezető tervezők
építészet: Tóth Péter, dr. Szűcs Endre
tájépítészet: Szűcs Gábor
építész munkatársak: Bicski Magó Vámossy Zsuzsanna, Dénes Albert, Fűzes András, Rüll Tamás, Török Ádám
tájépítész munkatárs: László Viktor
statika: Bach Gabriella
generáltervező: Mermű87 Kft., Pagony Tájépítész Iroda
fotók: Újváry Antal, Tóth Péter, Szűcs Gábor
tervezés éve: 2008-10
kivitelezés éve: 2010-11
bruttó szintterület: cca. 150-200 m2
bruttó beruházási költség: elnyert támogatás: 73.319.974,- Ft
megbízó: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, projektmanager: Tóth Erika
generálkivitelező: Csodavár Konzorcium - Szabó Miklós
10:27
Gratulálok, nagyon szép lett. Remélem eljutok én is ide a gyerekekkel! Imre, szerintem örülni kell, hogy nem csak egyen játszóterek épülnek, hanem egyedi, a játékba gondolatokat is belevivő, játszva tanító helyek is, ahol a helyszínt, az adottságokat figyelve alakítják ki programokat, és nem ugyanazokat a csúszda elemeket potyogtatják szerte-szana az országban! Csóka Balázs
12:20
@csoszka: Nem az eredményt akartam leszólni (pedig most olvasva látom, hogy némileg azt tettem), hanem a pénzt sokallom, amit rá költöttek. Amibe került.
10:01
@Pákozdi Imre: Kedves Imre! Én voltam a projektfelelős ebben a fejlesztésben. Az építési jellegű beruházás csak egy része volt a projektnek, ami mellett bútorokat, oktatástechnikai eszközöket vásároltunk és környezeti nevelési segédanyagot fejlesztettünk. Az építési rész pontosan 51 562 730 Ft volt, ebből egy fedett kültéri oktatóépület (60 fő), és 5 úgynevezett tematikus oktató egység, valamint számos kertépítészeti elem (hidak, kerítés, vízikerék, komposztáló, stb.) készült el. Úgy gondolom, bár biológus diplomával ilyen téren nem vagyok tájékozott, hogy ez nem egy szemet (erkölcsi érzéket) bántó összeg. Főleg, ha belegondolunk abba, hogy e fejlesztés lehetőséget ad városi gyerekeknek arra, hogy olyan környezetben töltsenek pár napot, ami végre igényes és "emberi" (nem beton, nem műanyag)! Szívesen látjuk a helyszínen! Tóth Erika
14:01
@totherika: Köszönöm a pontosságra törekvő választ és remélem, visz arra az utam :-). Azt továbbra is tartom, hogy 73,3 vagy éppen 51,6 millió forint, mint kivitelezési összeg, vidéken (pláne ott, ahol ez a játszópark épült) az ismertetésben látott építmények megalkotására hatalmas összegnek tűnik. Amúgy elvonatkoztatva az Önök konkrét projektjétől, nagyon sok helyen tapasztalom, hogy a támogatások összegét feltüntető büszke, EU-s vagy a Norvég Alaptól származó pénzekre hivatkozó táblák, a józan ésszel becsülhető bekerülési összegeknek a két- két és félszeresét tartalmazzák.
06:54
@Pákozdi Imre: Elgondolkodtam azon, hogy miért bánt az Ön megközelítése! Talán azért mert Ön csak a játszóvárat és a "semmirevaló" pavilont látja, én pedig a hajdani határőr laktanya udvaráról eltűnő beton vermeket, az erdei iskola programunkat alátámasztó, az Aggteleki-karszt öt "témáját" megjelenítő játszva tanító foglalkoztatókat (Erdő Háza, Víz Háza, Mező Háza, Kő Háza, Szádvár foglalkoztató), egy igazán igényes környezet kialakulását. Emellett végigkísérve az építkezést láttam, milyen nehéz minőségi anyagokat beszerezni az "Isten háta mögött", láttam a helyi embereket egy éven keresztül dolgozni (bejelentve) és tudtam, hogy a gyerekeik, akik az enyémek iskolatársai, örülnek, hogy apának van munkája. Talán csak azért bánt az egész, mert rengeteget dolgoztam ezzel az egész projekttel! Talán azért bánt, mert a felnőttek nem látják, hogy gyerekek ezrei nőnek fel mesterséges környezetben, plázákba tett hétvégi családi "kirándulásokkal" és sorolhatnám a szép új "plastic-cyber" világ kellékeit!(Nagy bajban vagyunk!!!!!) És miért fáj az, hogy van egy 51 milliós beruházás, ami ezt ellensúlyozza és ami 40-ed része 1 km autópálya megépítésének????? Egyébként igaza van, sok felé és sok hiábavaló dologra folyik el a pénzünk! De amikor sötétedéskor még alig tudjuk betrombitálni a gyerekeket az udvarról, úgy gondolom a 73 millió se lett volna sok! Tóth Erika
09:44
@totherika: Kedves Erika, 73,3 millió forint orbitálisan sok pályázati pénz. A szomszédos, balatonfelvidéki borászat 225 milliós támogatással megsegített bekerülési ára is az, amint a sümegi püspöki palota szégyenletesen félig se kész felújításának forintban milliárdos nagyságrendű norvég adókoronái is igen magas összegek... 73,3 millió forint egy kisebb önkormányzat egész évi költségvetése; de úgy is tekinthetjük, hogy ebből a pénzből ma 200 négyzeméteres, mindennel berendezett lakóház vagy óvoda építhető. Ezeket a pályázati pénzeket ugyan nagyrészt az EU adja, ám Magyarország úniós tagsági díja ennek tekintélyes részét fedezi. Magyarán, nem ingyen zséről beszélünk. Hogy milyen hajdanvolt beton- és egyéb struktúrák elbontása tette oly költségessé ezt az amúgy szívet melengető játszótéri beruházást, nem tudhatjuk. Ami viszont biztos, hogy pl. ezen a nyáron a balatonakali ifjúsági táborok lakói komoly bajban voltak barakkjaikban a fűtés (!) hiánya miatt. Kérdezem: mit ér a méregdrága, falak nélküli közösségi pajta vagy a játszóvár az év azon tíz hónapjában, amikor nem lehet egy egész napot eltölteni a szabadban? És még valami. Mennyi munkadíj és anyagköltség lőn félretéve a faépítmények jövőre, valamint 2013-ban és 2014-ben esedékes, ismétlő lakkozására, vagy beeresztésére? Mert a Gellért téri kő-etwasra hajazó, fafonatos izé, továbbá a falak nélküli pajta is fából készült: az előző kevésbé, az utóbbi valóban igényes mestermunkával. Engedelmével, én négy- vagy öt év múlva tenném tiszteletemet, megszemlélni, vajon ezek a faépítmények is arra a sorsra jutottak-e, mint a hazai, szabadtéri faszerkezetek 96,7 százaléka? Hogy szépségük az utólagos fakezelés teljes hiánya miatt néhány év múltán szertefoszlik, és csak az enyészet lehangoló jeleit szaporítják...
20:51
@Pákozdi Imre: Én az összeget egyáltalán nem találom soknak. Azt viszont nevetségesnek találom, hogy egyesek milyen sértődötten szólják le a másik projektjét/munkáját.
08:21
@Pákozdi Imre: Imre! Sok igazság van abban amit mond, de mégis úgy gondolom Magyarország jelenlegi helyzetét nem egy olyan fejlesztésen kellene leverni, aminek még értelme is van. Nem játszóteret építettünk, hanem egy erdei iskola programhoz (tudja mi ez?) foglalkoztatókat, ahol a tapasztalva tanulást segítjük elő és nem "iskolás" módszerekkel vezetjük vissza a mai gyerekeket a természet felé. Azt pedig, hogy milyen bajban vannak az önkormányzatok, iskolák, és az egészségügy ne egy borsodi faluban élő családanyának magyarázza!!!!!!!! Én már túl vagyok a sértett puffogáson, mások "fikázásán", megpróbálom tenni a dolgom a legjobb tudásom szerint, nevelem a gyerekeimet becsületre és tisztességre és várom a szebb napokat! Minden jót kívánok Önnek, én itt befejezem a polemizálást a világ dolgain! Tóth Erika
12:48
@Pákozdi Imre: -Képzelje Pákozdi úr, minden pénzbe kerül! Vidéken is!Tudja-ha egyáltalán tudja- ott is 250-300 a kenyér, 400 a benzin, 500 az étolaj, nem ad kedvezményt szociális alapon a tüzépes sem. Budán adnak? -Fából márpedig építkezünk, elég régóta. Legyen akácból, vörösfenyőből, bírni fogja. Egy osztrák ,svájci embernek a megfeketedett fa is természetes, nálunk nem annyira, ezért kenegetjük. Sztem nem kéne, de ahogy látom ez a közösség majd megoldja ezt a problémát is. -Vannak dolgok ,amin nem érdemes rugózni. Ilyen ez a kis pavilon (fafonatos izé). Nem magyarázható használhatóság és funkcionalitás viszonyrendszerében. Nevezzük szimbolikusnak, a lelküknek szól, jelent valamit és vszleg ez jó nekik. -Meg kell védenem a projektvezető hölgyet, ennyi az ár (reális), kész, a jó szándék, a gondoskodás kitűnik abból a két kommentből is.Nem tudom, részt vett-e már akár hasonló, iciri-piciri építési projekt létrehozásában is, mert elég sok vele a munka, a gond, sok a szereplő, stressz stb, és utána a támadásokat is állni kell. A további okoskodás helyett, inkább egy halk elnézést javaslok! -A hirtelen jött érzelmi kitöréseit és csípőből odavetett fölényes, nagyképű megjegyzéseit ezért kéretik mellőzni! A korábbi 'beszólásaiból' kivehető vitakészség és intelligencia ismeretében ez teljesen fölösleges és érthetetlen. Ez vonatkozik az ide-sajnos egyre gyakrabban- felkerülő építészeti/műszaki (!) l'art pour l'art projektek, hangzatos, ám irracionális alkotások esetében is, nem ismerhetjük ugyanis a körülményeket! (megfenyegették az építészt, gyógykezelés alatt áll a megrendelő stb.) -Azt meg sajnálom, ha egy évben csak két hónapig tud a szabadban huzamosabb ideig tartózkodni. Októberben még egész jó idő szokott lenni. Télen meg lehet hógolyózni a játszótéren. Csak tudja, SAPKA,SÁL!
15:41
@gg: Nem "rugózom", ellenben képzelem - amit bírok. Gazdag a fantáziám, gazdasági dolgokban különösen. Ezért írtam le a 200 négyzetméteres lakás vagy óvoda példáját. És a tapasztalatom is sok, ezért "vetettem oda" a két-három-négy év múlva esedékes újra beeresztés vs. lakkozás szükségességét és kérdeztem rá annak tervezettségére. A Gellért téren, eredetileg engedély nélkül felépült haszontalanság, a "Forrásház" példáját sem véletlenül hoztam ide. Hozzávetőleges idézet a Wikipédiából: "a tájékoztató szerint nyolc forrás vize folyna ott, a valóságban azonban csak csapvíz csordogál." Nos, hölgyeim, majd ha megmutatják azt az első 10 esőcseppet, amely a gyermekek feje helyett a fafonatos etwast találta el az eljövendő esős ősz során, akkor megindokolták a 73,3 milliót.
04:06
73,3 millió forint? Egy szélfútta, falak nélküli pajtáért, egy játékvárért és a semmire nem való, Gellért téri "Forrásház" semmire nem való, fából készült makettjáért?
01:08
@Pákozdi Imre: Ejnye, no! Valamiből a népiesch építészet jeles képviselőinek is élni kell… Esetleg A MESTER felajánlhatta volna ingyen a makói buszpályaudvar parlagon heverő komplett zsaluzatát, és akkor „ócsóér” lett vón' játszóház a jerekeknek.