építészet : környezet : innováció

Tálos Gyula (1887–1975) belsőépítész, építész, grafikus emlékkiállítása a HAP Galériában

kezdés: 2007. december 11. CET 17:00vége: 2008. január 31. CET 18:00
Megnyitó december 11-én, kedden 18 órakor

2007. december 11-én, kedden 18 órakor nyílik a HAP Galéria tárlata, ahol a két világháború között ismert és számos díjjal jutalmazott, később kissé mellőzött belsőépítész munkái láthatóak. Nemcsak belső terei és bútorai, hanem képei és grafikái is bemutatásra kerülnek.

Tálos Gyula emlékkiállítását Pusztai László művészettörténész nyitja meg.

Az ingyenes kiállítás 2007. december 21-ig és 2008. január 2. – február 1. között tekinthető meg.
Nyitva tartás: hétfő-péntek 14–19 óra.
Cím: Budapest II. ker. Margit krt. 24. földszint

 

OTP-fiók (eredetileg Cseh-Magyar Iparbank) Bp. V. Nádor u. 6.

 

Mint lakberendező 1907-ben fejezte be tanulmányait az Iparművészeti Iskolában. Ezt követően többéves külföldi tanulmányútra utazott (Bécs, München, Berlin, Brüsszel, Párizs). 1911 és 1913 között Lajta Béla és Málnai Béla tervezőirodájában dolgozott, majd a Wiener Werkstätte szellemiségéhez kapcsolódó lap, az Interieur munkatársa lett: címlapokat, fejléceket rajzolt. Az építészeti-művészeti grafika területén engedte szabadjára képzelőerejét, mely mindvégig a szecesszió különböző forrásaiból táplálkozott, beleértve Bakst kosztümterveit, Klinger divatrajzait, Beardsley grafikáit és a bécsi szecesszió figurális tapétáit. A korabeli magyar és az orosz meseillusztrációk is megihlették. Így jöttek létre virágornamensekkel gazdagon átszőtt, egyszerre naiv és ábrándos figurális kompozíciói.


„Tálos Gyula egészen fiatalon, a század elején kitűnt tehetségével, s a Lajta-iroda igen megbecsült tervezője volt Kozma Lajossal együtt. Lajta minden bizonnyal azért alkalmazta a fiatal Tálos Gyulát, mivel az építész elképzelései megegyeztek az iparművész azon gondolataival, amelyek később megvalósult formákban a Lajta által tervezett épületek homlokzatain jelentkeztek. Ugyanez mondható el Tálos későbbi éveire is, amikor Málnai Béla irodájában dolgozott, akivel nagyon szoros barátságban is volt. Ma nehezen dönthető el, hogy a megvalósult épületek tervezésében milyen szerepet játszhatott Tálos, és mi az a plusz, amelyeket hozzáadhatott, de hazai építészetünknek legújabb szakirodalma mint a tervezésben aktívan közreműködő művészegyéniséget méltatja.”
(Dr. Perényi Imre)


Bányászati Szakiskola, Oroszlány



Életrajz
Született: 1887. március 8-án Budapesten
Apja Tálos Pál asztalosmester, aki az Ipartestület alelnöke, az Első Bútorcsarnok Szövetkezet alapítója és igazgatója volt.
1903-1908: Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában Toroczkay Wiegand Ede tanítványa, belsőépítész diplomát szerez.
1905: a Magyar Iparművészeti Társulat Trefort plakettel tünteti ki a kiállított enteriőrje miatt.
1905: Milánóba a világkiállításra állami küldetés keretében tanulmányútra megy.
1908-1911: Az Iparművészeti Iskola befejezése után a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank évi kamatával és állami ösztöndíjjal – Bécs, München, Berlin, Brüsszel, Párizs – tanulmányúton jár. Eközben dolgozott a Deutscher Werkbund műhelyeiben és a Wiener Werkstattenben is.
1911-1912: dekorátor tervező Kármán és Ullmann, illetve Matuschek Ferenc (Wagner-Schule) építésznél.
1913-1914: dekorátor tervező és belsőépítész Lajta Béla építésznél.
1914-1941: dekorátor tervező és belsőépítész Málnai Béla építésznél, délutánonként Reisz Zoltán, Vajda Andor és Janáky István építésznél.
1915-1920: orosz hadifogságban volt, itt végig művészeti munkát végzett (kiadványok dekorálása, grafikák, festmények, díszlet- és jelmeztervek). Ezen munkássága több megjelent könyvben feljegyzésre került.
1917: Vlagyivosztokban a szovjet ünnepségek alkalmával a pályaudvart kb. 50 m2, saját kezűleg kivitelezett kompozícióval díszítette.
1918: japán újságok közlik a grafikáit és rajzait.
1936: az Iparművészeti Társulat Észtországban, Tallinnban 1936-ban rendezett népművészeti és iparművészeti kiállításának tervezője és rendezője.
1937: Párizsba a világkiállításra állami küldetés keretében tanulmányútra megy.
1937: Építő Művészek Szövetsége építészeti díjának nyertese.
1938: Berlini Nemzetközi Kézműves kiállításon tervezőként egy enteriőrrel vesz részt.
1938: Első Iparművészeti Társulat kiállítás teljes installációjának tervezése és a művezetés irányítása.
1938: egyedi bútoraival elnyerte az Iparművészeti Társulat aranyérmét.
Belső berendezéseivel, lakberendezéseivel, egyedi bútoraival, grafikáival, egzotikus színvilágú festményeivel, ex libris-eivel és ötvösmunkáival a két világháború közötti építő-iparművészeti pályázatokon és kiállításokon számos díjat nyert.
1941-1948: Csánk (Rottmann) Elemér építész irodájában irodavezető.
1948-1956: Középülettervező Vállalat magasépítési szakosztályában dolgozott.
1973: anyagát, terveit, egyedi műalkotásait a Magyar Építészeti Múzeumnak adományozta, műveiből a múzeum 1974-ben kiállítást rendezett.
1975. február 16-án Budapesten hunyt el, 89 éves korában.

vélemény írásához jelentkezzen be »