„Táncórák minden szinten” - tánciskola a belvárosban
Horváth Lili diplomaterve - BME Építészmérnöki Kar, Lakóépülettervezési Tanszék 2007.
Budapesten a tánciskolák újra divatba jöttek, lépten-nyomon újabb és újabb központok reklámjait látni városszerte. A tánc sokszor nem csak az esti kikapcsolódás része, hanem hobbi és sport is, mindenki kiválaszthatja a szívéhez legközelebb álló műfajt.
Mivel az épület kialakítása révén korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül fogad látogatókat, úgy gondolom, egyúttal közösségépítő szerepet is betölt: egyfajta találkozópontnak is meg kell felelnie. Ezért a jó megközelíthetőséget, a központ közelségét fontosnak tartottam. Így esett a választásom a Terézvárosra, azon belül is a Király utcára, mert jelenleg is a város egyik legkedveltebb, legnyüzsgőbb központja, a felújítás nyomán pedig a lebontott bérházak helyén új funkciókkal, további kulturális intézményekkel is tovább gazdagodik.
A választott telek alakja nagyon erősen befolyásolta az épületem tömegformálását, hiszen mintegy 67 m-es mélységéhez mindössze 13,70 m-es szélesség párosul. Ezt úgy használtam ki, hogy felnyitottam a telket, gyakorlatilag egy új utcát hoztam létre, mely a tánc világba vezet. A keletkezett „slicc" kíváncsivá teszi az embereket, hisz a belváros belső, gangos udvarai sokszor rejtenek különleges kialakítású, hangulatú tereket. A két utcai, határozottan elkülönített tömeg a tánctermeket, illetve a közlekedő tereket foglalja magában. A telek hátsó, utcától távolabb eső részén a helyi tömbrehabilitáció keretében elbontott tömegek helyén lehetőség nyílik egy belső tér kialakítására, ezért az addig feszes beépítés felhígul, és a kialakított teresedés belső központ érzetét kelti. A funkciók elhelyezése szintén a belvárosi szerepet erősíti, hiszen az épület alakította utcán a tánchoz tartozó speciális cipőket, kellékeket árusító üzletek, kávézó, illetve kisebb kiállítás kaphatnak helyet. A tengely végén recepció várja az érdeklődőket és „megszállottakat" egyaránt.
A termeket rejtő tömeg kialakítása nagy üvegfelületeivel a szintén üvegezett közlekedő tömb felé fordítva, a tánc elengedhetetlen részét képező exhibicionizmus megnyilvánulása, hiszen így az éppen bemelegítő, pihenő, beszélgető látogatók egy „bemutatót" láthatnak, ha áttekintenek a tánctermek irányába. (A közlekedő-tömb fő funkciója mellett úgy van kialakítva, hogy egyéni gyakorlásra, bemelegítésre is alkalmas legyen – tükrök, gyakorlórudak segítségével.)
A szerkezet kiválasztásánál szintén nagy szerepe volt a telek adottságainak. A hosszanti, tánctermeket magában foglaló tömeg belső homlokzatának formája megkövetelte a vasbeton kialakítást, mely egy Vierendel-tartóként működik. Mivel a termek falait szinte teljes felületen tükrök takarják, a belső felületek kialakításánál is megfelelőnek tartottam a látszóbetont – ez vezetett a Thermomass-rendszerű falakhoz. A nagyterem tömege a lekerekített formája miatt szintén monolit vasbetonépítési móddal alakítható könnyen ki. Mindkét tömegre állókorcos fémlemez-burkolat kerül. A lábakon álló kétszintes közlekedő a kivitelezést megkönnyítendően könnyűszerkezetekkel készül – acélszelvények, trapézlemez, pontmegfogásos üvegfal adják a szerkezetet. Lemezalapozás készül az egész telek alá, egyszintes mélygarázs és tárolók kaptak helyet a pinceszinten.
BME Építészmérnöki Kar, Lakóépülettervezési Tanszék 2007.