építészet : környezet : innováció

Terjeszkedő Műegyetem - elkészült a Q épület

Új épülettel gazdagodott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a lágymányosi campuson. Az ELTE-tömbök és az Informatikai épület szomszédságában álló Q épület Lázár Antal DLA tervei alapján készült, amelynek karakteres eleme a szétnyíló szárnyak közé, az aula fölé elhelyezett nagyelőadók elliptikus tömege.

Előzmények

A lágymányosi területen valaha tó volt, ennek feltöltése után sokáig nem tekinthették építkezésre alkalmas területnek a jelenlegi telket. Újbuda eme délkeleti határa azonban mára a Műegyetem campusának természetes részévé vált. Ez a campus folyamatosan épült ki a jelenleg műemléki védettségű, 19-20. sz. fordulóján tervezett (Hauszmann Alajos, Czigler Győző és Petz Samu), valamint az 1950-es, -60-as évektől kezdődően folyamatosan gyarapodó épületek megvalósításával. A terület beépítésére, egyetemi épületekre már korábban is több pályázatot írtak ki, amelyeken a kor olyan emblematikus építészei indultak, mint Gulyás Zoltán és Jánossy György.

 

BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
 

 

A Főváros elnyerte az 1996-es EXPO megrendezési jogát, amelyet ezen a területen kívántak megvalósítani, ezért a terület beépítésére, az egyes létesítményekre tervpályázatok sorozatát írták ki. Az EXPO meghiúsulásával újból előtérbe került a terület oktatási célú hasznosítása. Ennek megfelelően készültek a mai ELTE épületek a Mányi István (KÖZTI), Gerő-Kovács (IPARTERV) tervei alapján, valamint a FINTA Stúdió által tervezett informatikai (I) tömb. A terület úthálózatát, közműrendszerét a világkiállítás igényeinek megfelelően alakították ki, ma ezek már adottságnak tekinthetők.

 

BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
 

 

Helyszín

A helyszín a Magyar Tudósok körútja és a rakpart által határolt, csaknem szabályos félkör alaprajzú, csaknem sík terület, amelyen az ELTE épületei, valamint a BME I épülete valósult meg. A Q jellel elnevezett, új egyetemi épületben meg kellett oldani a Gazdaságtudományi és Társadalomtudományi Kar, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar bizonyos tanszékeinek egy épületbe történő elhelyezését. A megbízás részét képezte egy egységes zöldfelületi koncepció kialakítása is, amely a jelenlegi kaotikus állapotokon fölülemelkedve, egységes, a területhez és az Egyetemhez egyaránt méltó keretet ad az épületeknek.

 

BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
 

 

Telepítés

A Q épület szerkesztésének alapelve az volt, hogy a meglévő beépítés szellemét és léptékét követve biztosítsa a sugaras-gyűrűs elv érvényesülését. A tervezők javaslatot tettek a terület úthálózatára is, igyekeztek egységes keretbe foglalni a beépítés megvalósult és jövőbeni elemeit. Az épületek között kialakuló zöldfelületek a campus funkciónak megfelelően közparkként működnének. A terület fókuszpontjába futó utak kezdete egy lehetséges kilátó pontot ad, amely kijelöli az EXPO-ra tervezett gyalogos tengelyt, és kilátást biztosít az ELTE tömbök között a Dunára.

 

BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
 

 

Funkcionális elrendezés

Az egyszerű geometriájú, téglatest alakú tömböket aula köti össze, amely felett kapott helyet a két, 495 és 365 fős előadó, amelyek íves formája az épület megjelenésében hangsúlyos szerepet játszik. Az aula üvegfelületei átlátást biztosítanak a terület középpontja felé, valamint a Duna irányába. A homlokzattal nem rendelkező területekre a természetes megvilágítást nem igénylő funkciók kerületek: a függőleges közlekedést szolgáló lépcsőházak, liftek, és a szociális helyiségek.

 

BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
 

 

Az épület teljes alapterülete alatt 2 szinten mélygarázs létesült. A garázsszint megközelítése független rámpán keresztül biztosított. A -1. pinceszinten laborok, az azokhoz kapcsolódó kiegészítő helyiségek, hulladék- és veszélyes-hulladék tárolók, valamint az üzemeltetés helyiségei nyertek elhelyezést. A -2. pinceszintre kerültek a szellőző- és hűtőgépházak.

A földszintre a nagy létszámú előadók, szemináriumi termek, valamint a büfé kerültek. Az épületben egy közbeiktatott, magasföldszint is kialakításra került, ahol a fölötte lévő emeleti szintekkel azonos, döntően tanszéki funkciók találhatók. A magasföldszinti közlekedő légterének lehatárolását a földszinti közlekedők légterétől üvegezett mezőkkel közbeiktatott gipszkarton falak biztosítják.

 

BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
 

 

Az 1-3 emeleteken tanszéki irodák, kiszolgáló helyiségek és az ezekhez kapcsolódó belső közlekedők találhatók. A 4. emeletre az oktatók, előadók és üzemeltetés helyiségei kerültek. Az északi oldal tanszéki helyiségeit az alatta lévő szinttel belső lépcsők kötik össze. Az 5. szinten a gépészet kültéri egységei, a kazánházat, és a hűtőgépház kapott helyet.

 

BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
BME Q épület. Vezető tervező Lázár Antal. Fotó: Zsitva Tibor
 

 

Szerkezet-, és anyaghasználat

Az épület teherhordó szerkezetei, lépcsői monolit vasbetonból készültek. A középen elhelyezkedő előadótermek födéme előregyártott nagyfesztávú elemekből épült, az íves tömeg külső héját pedig fémlemez-burkolat alkotja. A téglatest alakú oktatási szárnyak homlokzatburkolata átszellőztetett, téglaburkolatot idéző kerámia anyagú, amely lábazatként is szolgál. Az ablakok méretezett, fém anyagú hő- és hangszigetelő szerkezetek, a függönyfalak a külső nyílászárókkal azonos anyagúak. A déli homlokzaton a túlzott besugárzás ellen rögzített lamellás árnyékolók kerültek beépítésre, a többi oldalon mozgatható árnyékolók készültek. Az épület megjelenésében karakteres elemet alkotó előadótömb külső megvilágítását színkeverésre alkalmas fényforrások biztosítják.


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q Épülete
vezető tervező: Lázár Antal DLA
építész munkatársak: Álmos Csaba, Batta Miklós, Lázár Veronika, Sill László, Sükösd Zoltán, Vavrik Ferenc
statika: Szántó László – EXON 2000 Kft.
épületgépészet: Kordé S. Csaba – CSE-KO Kft.
épületvillamosság: Komm Péter – VA-IQ Kft.
gyengeáram: Miklós József – Meldetechnik Kft.
közlekedés: Várnai Péter – Civil-Plan Kft.
kertészet: Hlatky Katalin, Szakács Barnabás – Lépték-Terv Tájépítész Iroda
geodézia: Somlyai Mihály – Földméter Kft.
tűzvédelem: Takács Lajos Gábor
sprinkler: Kovács Attila – AQUA PLUS
konyhatechnológia: Gauland András – TECO-Gastro Bt.
külső közmű: Erős László, Török János – CBR-Terv Kft.
akusztika: Reis Frigyes – Uniszol Bt.
felvonó: Balogh Gábor – Schindler Hungária
nyílászáró konzulens: Dömötör Álmos
biztonsági- és egészségvédelem: Várkonyi Sándorné – Varsoft Kft.
épületszerkezetek: Bakondi Márta – KMK Parallel Stúdió
generáltervező: A&D Stúdió Kft.
bruttó szintterület: 33400 m2
befogadóképesség: kb. 4000 fő hallgató és 500 fő oktató-kutató
építtető/megbízó: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
generálkivitelező: Hérosz Zrt.
bonyolító: Főber Zrt.

 

 

14 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »