építészet : környezet : innováció

Termálfürdő, Velence

Sárkány Bence díjazott diplomamunkája

A Velencei-tó térsége:
Fejér megye kiemelt fontosságú területe a Velencei-tó térsége. E táj része a Velencei-medence, a Zámolyi-medence és a Sőréd-Lovasberény-hát. Velence: Budapest és Balaton között, mintegy félúton helyezkedik el, a Dunántúl középső részén. A velencei-tavi táj rendkívül gazdag természeti értékekben, a tó északi partján húzódó Velencei-hegység pedig valóságos geológiai múzeum. Felszínén különleges egyedi és csoportos sziklaalakzatok, kőtengerek, gránitkapuk váltják egymást. Egyedi sziklaképződményei közül Európa-hírűek az ingókövek. Közülük a Meleg-hegyi Likas-kő történeti emlék is, már egy 1295-ben kelt okirat is említi, mint határjelet. Ugyanilyen híres a sukorói Gyapjaszsák - gyapjaszsák alakúra csiszolódott gránittömbök együttese - a pákozdi Gomba-képződmény, a sor-hegyi Medve, valamint a pákozdi Oroszlán, Kutya és Szfinx alakzat. Természeti ritkaság a pázmándi Zsidó-hegy kőtengere, a hatalmas sziklákkal, hasadékokkal, kőfülkékkel szabdalt kvarcit-tenger. A Velencei-tó környékének természeti kincsei közé tartoznak továbbá a közelben található különlegesen szép kastélyparkok, arborétumok.
A környéken számos forrás található: az Angelika-forrás, a Csepegő-völgyi forrás, a Csekési-forrás, a lovasberényi erdőben lévő Mária-völgyben fakadó Antónia-forrás és ugyanitt a János-forrás, Pákozdon a Bella-völgyi forrás.

 

 

A termálkút fúrásának előzményei
Érdekes jelenség a tóban az, hogy a Lángi-tisztáson és Velencén a külső tisztáson lassan befagyó helyek vannak. Velencén, a tó felülete a mai nagy Szabad strandtól néhány méterre lévő pár négyzetméteres területén a víz télen egyáltalán nem fagy be. Ezen a be nem fagyott részen telel át sok hattyú pár. Ennek oka vélhetően a melegvíz-fakadás. 1860 körül Meszleny Lajos kutat fúratott velencei parkjában és vasas ízű vízre leltek. Hasonló ízű víz folyik a velencei régi strandon lévő két kőgalamb-foglalatú artézi kútból is. Velencén a plébánia kertjében az 1920-as években kút ásásakor langyos vízre leltek, de a kutat betemették.


E tények ismeretében a geológusok egyértelműen megállapították, hogy a mélyrõl fakadó gyógyvíz is táplálja a tavat. A gyógyvíz forrásának felkutatására számos próbafúrást végeztek, de mivel főleg a be nem fagyott részen keresték, így az erőteljes vízkitörést nem találták meg. Vízmű építésekor az 1960-as évek végén bukkantak rá végül Agárdon a Bikavölgyben a meleg, gyógyvízforrásra, mely fürdőzésre is alkalmasnak bizonyult. Ezért itt épült fel az Agárdi-gyógyfürdő.
Az Agárdi termálfűrdő építésével egyidőben bízta meg Velence Város Önkormányzata a próbafúrások elvégzésére a Vízkutató és Fúró Rt-t, amely eredményeképpen 2002 júliusára nagy mélységű (1072 m) és hőfokú (72 oC) hévízre találtak, és termálkutat létesítettek.

 

 


A Városi Önkormányzat a termálvíz kihasználására nagy beruházás tervezésébe kezdett, amelnek keretében a Velencei-tó partján a HRSZ 1894/6 helyrajziszámú, jelenleg strandfűrdőként szolgáló területen termálfűrdő létesítését célozta meg. A fűrdő mellett, annak funkciójának kiegészítesére, egy későbbi ütemben a szomszédos területen gyógyszállók és kereskedelmi létesítmények is helyet kapnak majd. A Velence Nagyközség Önkormányzata 2007. évi fejlesztési programjában egy kisebb méretű termálfűrdő felépítését célozza meg a talajból környezetkárosítás nélkül kinyerhető termálvízmennyiségre alapozva. A fűrdő főképpen a Velenceitó térség lakosságnak és főképpen nyaralási időszakban kisebb vendég csoportoknak az ellátását biztosítja. A termálkút vízhozamának számításai alapján maximálisan 300 fő egyidejű fűrdőzését képes fedezni a Velence K-43(6-14) jelű termálkút. A kiválasztott területen egy magas igényű, reprezentatív megjelenésű, termálfűrdő megépítése a cél, amelynek a következő feladatokat kell ellátnia:

  • a hévíz gyógyhatásának minél szélesebb körű kihasználása mellett az egészséges élethez nélkülözhetetlen és igényes fürdéskultúra terjesztése és bemutatása
  • a velencei tavi régió igényeinek felmérésére alapuló, a környező állandó lakosság mindennapos fűrdőzésést ugyanakkor az idény jellegű nyaraló és turista forgalomat is figyelembe vevő optimálisan kihasznált fűrdőhely kialakítása
  • a velencei-tó idegenforgalmát növelő, magas igényszintű termál- és gyógyfűrdő komplexum amely a termálvíz kihasználásával egyidejűleg a velencei tavi fűrdőzést is lehetővé teszi és népszerűsíti
  • A project egy későbbi fázisában a termálfűrdőhöz kapcsolódva az idült mozgásszervi problémmákkal szenvedők orvosi ellátását és termálfűrdési szaktanácsadását ellátó gyógyszálló és speciális gyógyfűrdő épület létesül. Az épület a fűrdőzéshez kötődő relaxációs és kisebb orvosi feladatokat ellátni képes funkcióknak is helyt ad: masszázs, gyógymasszázs, szauna, orvosi szaktanácsadás és ambulancia, forró vizű fűrdősi lehetőségek ellátása
  • A vendégforgalom hullámzásához képes legyen igazodni. A kicsi téli ugyanakkor az ugrásszerűen megnövekvő nyári kapacitást egyaránt képes legyen kiszolgálni. Ez egy köztes forgalomra méretezett kisebb beltéri vízfelületet és pihenési területet, valamint a maximális forgalomra méretezett szabadtéri medencéket és azok körüli nagy pihenési területeket biztosítását jelenti
  • A termálfűrdő a régió kulturális életébe is aktívan bekapcsolódik. Az agárdi Bika völgyi termálfűrdővel közösen a fűrdési kultúrát népszerűsítő programok és események szervezése. Például fűrdőzési utak, kirándulások, túrák lehetősége, velencei tavi élővilág, gasztronómia és borkultúra megismertetése, nadapi borút, környező idegenforgalmi látványosságok meglátogatása, velencei tavi történeti előadások, kiállítások szervezése, stb.



Funkcionális leírás
A termálfürdő szintbeli tagolása a következő szempontok alapján történt:

Pinceszint: Öltözők, személyzeti helyiségek, gépészeti szint
A terepszint alá lett lesüllyesztve az öltöző, így annak nagy mérete nem rontja a földszinti átláthatóságát és hasznosíthatóságát. A mozgáskorlátozottak számára is járható öltözőkabinok után elválasztott közlekedési rendszerrel (koszos/tiszta, férfi/női) juthatnak a vendégek a kötelező zuhanyzás után a medencetérbe.

Földszint, terepszint: Megérkezési szint, és fürdési szint
Itt helyezkenek el a meleg termálvizű, 1,40 m mély medencék, összesen 540 m2 vízfelülettel. Ez négy ülőmedencét jelent, amelyek mindegyike 7x13 méteres. Ezek a medencék közvetlen kiúszási lehetőséggel az épületen kívül is folytatódnak így biztosítva a nyári nagyobb vendégforgalmat. A medencék mindegyike más hőmérsékletű, a szükséges orvosi javaslatok alapján 38 oC, 32 oC, 27 oC hőmérsékletűek. A medencék egy közlekedési rendszerre vannak felfűzve, annak érdekében, hogy a fizikai és szellemi felfrissülés minél teljesebb lehessen. Az első 32 oC-os medencék után következik a 38 oC-os melegvizű medence, amelyet a 27 oC-os pihenőmedence követ. Az egyes medencék között, mint szigetek, pihenőterek alakultak ki. Fél szint eltolással egy közlekedő híd teszi lehetővé az egyes medencék kihagyását, amennyiben nem szeretnénk azokat sorban végigjárni. A medencék -1,40-es padlósíkja és a híd +1,25 méteres szintje közötti különbséget három üvegmedencébe rejtett üveglépcső hidalja át. Ez az üvegmedence a felső szint szaunájához kapcsolódik, annak lehülőmedencéjeként. Dimenziói: 50 méter hosszú, 2,2 méter széles és 7 méter mélységű. Teljesen üveg szerkezetű, és úszásra csak a felső 2 méteres sávja szolgál. A lenti 5 méteres rész így kihasználható szintösszekötő lépcsők elrejtésére.

Emelet: Szauna, masszázs, kiszolgáló szint
Az alsó szint medencéinek kipróbálását követően egy rámpán juthatunk fel a felső emeleti szintre, ahol büfé, masszázsterek, orvosi szoba és két szauna található. A szaunákhoz kapcsolódóan két kültéri terasz és a lehülőmedence biztosítja a kényelmes és zavartalan kikapcsolódást.

 

 

Építészeti elvek, eszközök, tömegalakítás
Az épület formálása során törekedtem az egyszerűségre, az építészeti mondanivaló tiszta megfogalmazására. Az épület lényegében egy egyenesre szervezett, azt csak a tó felé kinyúló medencék törik át. A hossztengelyt hangsúlyozza az épület tengelyében elhelyezkedő üveg-falú medence is, mely az épület „lelke”. Ez a medence jelöli ki az épületen belüli haladási irányt és egyben ki is emeli az épület funkcióját.

Az épület zárt tömbjét csak helyenként törik át megnyíló felületek. Az épület oldalirányban csak a pihenőterek vonalában, illetve a tó felé, a medencék előtt nyílik meg. Felülről azonban „nyitott”. Ennek köszönhetően elcsendesedésre alkalmas „intim” terek alakulnak ki, míg az épületet átható vízfalon át az épületbe hatoló fény sajátos atmoszférát teremt.

Beton, kő, üveg és víz felületei váltogatják egymást az épületen belül. A medencék víz-felületére a falak nyersbeton felülete és a mennyezet kőburkolata válaszol. Míg az épület magját jelentő üveg medence anyaga által is kiemelt szerephez jut.

Sárkány Bence: Termálfürdő, Velence
BME Építészmérnöki kara Építéskivitelezési tanszéke 2007


Az épület megnevezése: Velencei Termálfűrdő és szauna
Az építtető : Velence Nagyközség Önkormányzata
Az épület címe : 2481, Velence, Béke utca 2.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »