építészet : környezet : innováció

Természet adta családi házak

Családi nyaraló San Rafael hegyvidékén (tervezők: Carlos González Tausz és Juan Carlos Barrio), Rajnára tekintő ház Seeheimben (tervezők: Heinrich Fritsch és Herr Schlüter), perforált réz-doboz Luganoban (tervezők: Emanuele Saurwein, Dario Locher és Luca Mangione). E lakóházak közös jellemzője az egyszerű, geometrikus formálás és a hely adottságainak megragadása; karakteres megjelenésüket a hosszú életű, természetes anyag, a rézburkolat innovatív használata adja.

San Rafael erdejében
A segoviai San Rafael hegyvidéki környezete Madridtól északnyugatra található, ezért a családi nyaraló tervének alkalmazkodnia kellett a hűvös időjáráshoz. A telek erdős területen helyezkedik el, melyet kevés tisztás tarkít. A ház két négyszögletes tömbje a lépcsőház tengelye mentén tolódik el. Ezen tömegeket két különálló tető fedi, amelyek a helyi szabályozáshoz alkalmazkodva 60%-os lejtésűek. A tervezők a meglévő fákat figyelembe véve helyezték el az épületet a tisztáson.

 
San Rafael erdejében - Carlos González Tausz és Juan Carlos Barrio
San Rafael erdejében - Carlos González Tausz és Juan Carlos Barrio
San Rafael erdejében - Carlos González Tausz és Juan Carlos Barrio

 

Carlos González Tausz és Juan Carlos Barrio építészek a fa, a klasszikus rézlemez és a kő alkalmazása mellett döntöttek, mivel ezen anyagok színe idővel a természetbe olvad: „A corten-acél nem alkalmas széles felületek burkolására, ezért a réz mellett döntöttünk, mert ez az anyag rugalmassága folytán a tágulást jobban viseli, és idővel szintén vörösesbarna színűvé válik. A réz továbbá természetes anyag, tökéletesen beleillik a környezetbe.”

 

San Rafael erdejében - Carlos González Tausz és Juan Carlos Barrio
 
San Rafael erdejében - Carlos González Tausz és Juan Carlos Barrio
San Rafael erdejében - Carlos González Tausz és Juan Carlos Barrio
 

 

Az épületet bioklimatikus tervezési elvek mentén alakították ki, passzív napenergia-hasznosítású üvegházként. Télen a déli homlokzat üvegfelületei összegyűjtik a napsütésből származó hőt, amely azután a ház minden részébe eljut. Nyáron nagy cédrusfa vet árnyékot az épületre. A megfelelő hőszigetelésről a Ballom-keret rendszer (U=0,22) és a kétrétegű, a rétegek között argongázzal töltött üvegezés (U=1,1) gondoskodik. Az alacsony hőmérsékletű, sugárzó padlófűtéshez szükséges energiát 160 méteres vertikális kollektorral rendelkező geotermikus hőszivattyú állítja elő.

 

Kilátás Seeheimben - Fritsch und Schlüter Architekten
Kilátás Seeheimben - Fritsch und Schlüter Architekten
Kilátás Seeheimben - Fritsch und Schlüter Architekten
 

 

Kilátás Seeheimben
A németországi épület kiemelt hegyvidéki környezetben, egy évszázada fejlődő lakóövezetben található. A buja növényzettel övezett telek a Rajnára nyíló kilátással is büszkélkedhet. A nyeregtetős ház jellegzetes formáját a fejlesztési terv határozta meg; Heinrich Fritsch és Herr Schlüter (Fritsch und Schlüter Architekten) építészek ezt ültették át egy monolitikus épülettestbe, amely túlnyúlik és egyensúlyoz a lejtő peremén. A helyszín legnagyobb értékét a kilátás jelenti, ezt a tervezők a lehető legnagyobb, különböző szögekben és irányokban elhelyezett megnyitásokkal igyekeztek megragadni, mindezt egy homogén megjelenésű épülettestbe rendezve.

 
Kilátás Seeheimben - Fritsch und Schlüter Architekten
Kilátás Seeheimben - Fritsch und Schlüter Architekten
Kilátás Seeheimben - Fritsch und Schlüter Architekten
 

 

A tetőt és a határoló falakat nagyméretű előoxidált, rombuszra vágott rézlemezekkel borították. Az antracit színű burkolat szép kontrasztot képez a belső tér fehér felületeivel, ahol különös figyelmet fordítottak a részletek kialakítására is. A „kimetszések” felfedik az alaprajz szerkesztési elvét, továbbá kapcsolatot biztosítanak a külső és a belső tér között.

 

Kilátás Seeheimben - Fritsch und Schlüter Architekten
Kilátás Seeheimben - Fritsch und Schlüter Architekten
Kilátás Seeheimben - Fritsch und Schlüter Architekten
 

 

A réz lehetővé tette a tetőpanelek teljes értékű vízzárását, illetve egy absztrakt, éles kontúrokkal formált, geometrikus tömb létrehozását. A réz a tető és a homlokzatburkolat anyagaként tartósságot és természetességet kölcsönöz a háznak, valamint hozzájárul az épület hosszú távú fenntarthatóságához. Karakteres megjelenésével, különleges színével a ház a zöld növényzettel borított, városias környezet egyik érdekes pontját jelenti.

 

 
Luganói csillámló doboz - Emanuele Saurwein, Dario Locher és Luca Mangione
Luganói csillámló doboz - Emanuele Saurwein, Dario Locher és Luca Mangione
Luganói csillámló doboz - Emanuele Saurwein, Dario Locher és Luca Mangione

 

Luganói csillámló doboz
Az itáliai családi ház munkahely és lakóhely egyben, a gondolkodás tere. A környezet meghatározó elemei a zöld mező, a fák és a hegyek. A tervezők az anyagválasztásnál a réz mellett döntöttek, amely plasztikus, alakítható és időtálló. Az építészet itt nyugtatóan hat a szemlélőre; ritmikus kód, amely kijelöli a héjat. A ház kívülről egyszerű, átlátható, belül a táj megkapó fénye érezhető. A táj a domináns elem, a hang, amely az építészetet inspirálja.

 

Luganói csillámló doboz - Emanuele Saurwein, Dario Locher és Luca Mangione
Luganói csillámló doboz - Emanuele Saurwein, Dario Locher és Luca Mangione
 

 

Az Emanuele Saurwein, Dario Locher és Luca Mangione tervezte kicsi, egyszerű épületkubus elhatárolja magát a táj ráncaitól. Az idő nyomot hagy a rézen és formálja azt. A perforált burkolatba rejtett kód meséli el az objektum létezésének történetét - mindez játék az anyaggal és az érzékekkel. Az építészek egy instant belső és külső teret hoztak létre, amely az évszakok ritmusára nyílik és csukódik. Az „Une Boite Moiree” elnevezésű projekt a 2007-es „Réz az építészetben” pályázaton a legjobb hat között szerepelt.



Kapcsolódó oldalak
Barrio y Tausz Arquitectos

Fritsch und Schlüter Architekten

Lands Architetture

vélemény írásához jelentkezzen be »