| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Tervpályázat? Tervpályázat…

1/0
Hirdetés
1/0
Közélet, hírek

Tervpályázat? Tervpályázat…

2012.04.13. 09:22

Dr. Komjáthy Attila nyílt levele a közelmúlt pályázati kiírásaival kapcsolatban, amely a Kamarához címzett, „A tervpályázati rendszer megtartása érdekében" írt tavalyi levele folytatásaként született.

Mi történt, történik velünk építészekkel?

2011. elején írtam egy nyílt levelet Kamaránk elnökéhez „A tervpályázati rendszer megtartása érdekében", amelyet egy komoly szakmai vita követett. Erre a levélre Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke válaszolt. A kialakult diskurzusban megszólalt a szakma, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, Kálmán Ernő, dr. Rigó Mihály, Eltér István, Pásztor Erika Katalina, „u40", Sári István építész-urbanista. Az „Élettársam" a tervpályázat..." című, Sári István által írt cikk, hozzászólás állt a szívemhez a legközelebb.  

Minden elhangzott, leírt gondolat, vélemény csak megerősít abban, hogy a jelen eseményeinek tükrében folytassam a polémiát.

Érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy szűk értelemben mi a tervpályázat célja? Egyfelől ötletek, gondolatok, megoldások beszerzése úgy, hogy az építész társadalom kreatív erejének lehető legszélesebb köréből merítsen az ország, vagyis mi magunk, azaz a megrendelő. Az országépítés, az önépítés egyik leghatékonyabb eszköze, másfelől a közpénz feletti „szellemi ellenőrzés" leghatékonyabb formája.

A Budai várnegyed 25 évre szóló fejlesztésére irányuló stratégiai terve, valamint a Várkert Bazár helyreállítása úgy került kiírásra, hogy azon lényegében csak egy-két szervezet tudott indulni. Ezzel a mély merítés igénye eleve kizárt lett.

A fentiek alapján:

Tisztelettel kérem a Kormányzatot és az Érdekelteket, hogy ilyen kiírás többé ne születhessen! Törekedjünk arra, hogy az építészek, azaz mi, minél nagyobb számban indulhassunk ilyen vagy hasonló pályázatokon. Ezzel lehet, hogy egy kis időt veszítenek a kiírók, de nagy valószínűség szerint óriási szellemi többletértéket generálhatnánk magunk számára. Itt hadd emlékeztessek Noll Tamás válaszának egy részére, amelyet nyílt levelemre adott:

  • „javítani kell a zsűrizés szakmai munkáját, szakszerűségét
  • a zsűritagoknak határozottan kell képviselni a kamarai tagok védelmét - beadandó munkamennyiség, díjazás, indokolatlan kizárások ügyében
  • javaslatot dolgozunk ki az egyszerűsített tervpályázati eljárás visszaállítására
  • az eddigi pályázatok értékelésével, a jó példák összegyűjtésével segíteni kívánjuk a kiírókat, hogy ne idegenkedjenek a tervpályázatoktól
  • éberen figyeljük a szabálytalanságokat, amikor tudomásunkra jut ilyen ügy, akkor a rendelkezésünkre álló jogi eszközökkel élünk".

Az idézett sorok engem, mint építészt az alábbi kérések megfogalmazására késztetnek:

Tisztelettel kérem, hogy megismerhessük a zsűri tagjainak nevét, illetve azt, hogy ehhez a zsűrihez a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Urbanisztikai Társaság delegálhatott-e szakembert!  

Tisztelettel kérem, hogy megismerhessük a kiírásokat (és itt kell megemlítsem, hogy a Kossuth téri kiírást is!), valamint a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége véleményezéseit!

Tisztelettel kérem azt is, hogy a pályázatokat, a tervi és írásos munkarészeket nyilvános kiállításon mutassák be és azt szakmai vita keretében ismerhessük meg!

Tudom, hogy szólnak érvek – döntően a hatékony ügyintézés terében – a kiírások irányítottsága mellett. Azt is látni és átlátni vélem, hogy lehet a pályázati szűkítések, a pályázatok kiírási korlátjai mellett is jó építészt, tervező csapatokat találni. Jelen esetben is úgy gondolom, hogy Potzner Ferenc, valamint Tima Zoltán kiváló építészek és a Közti egy kiválóan szervezett vállalat.  

Ennek ellenére, a szakmaiság és a szakmai etika tisztaságának megőrzése, a támadhatóság és a sokakban talán joggal feltámadó „rossz érzés" elkerülése érdekében a fentiekben leírtak figyelembevételét javasolom mind az építész társadalmat, a tervezőket képviselő Kamarának, Kamaráknak, mind a döntéshozóknak, illetve kiíróknak. Ez lenne mindnyájunk érdeke!

dr. Komjáthy Attila
építész

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.