| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Boltozatok, csuklók és övrudak világa - Tíz különleges hazai vasúti híd

1/24

Hazánk legrégibb nagyméretű vasúti hídja, a zebegényi hétlyukú viadukt, 1850-re készült el. Az eredetileg egyvágányos hidat kétszer is szélesítették, boltozatait pedig a kilencvenes években belső vasbeton ívekkel tehermentesítették.

A szegedi Fővám közi aluljáró, avagy helyi nevén Kőlyuk, nem sokkal fiatalabb, 1858-ban épült. A nyugati kapuzat tetejére épült, gőzmozdonyok feltöltésére szolgáló víztornyával egyedülálló közlekedéstörténeti emlék.

A sokvágányos vasútállomás miatt a híd inkább alagútnak hat. A magas töltésre az egykori vasúti Tisza-híd közelsége miatt volt szükség, amelyet a második világháború után már nem építettek újjá. Ez a nyílás az utolsó maradéka.

Hasonló nyílású, de jóval keskenyebb hidak a lillafüredi erdei vasút vonalán is épültek. Amíg az 1920-ra átadott vasút nagy részén még a helyben bányászott kő volt a hidak fő építőanyaga, a Palotaszálló kertjébe modernebb vasbeton szerkezetek illettek.

A közelmúltban felújított vasbeton hidak 122 évesen is újszerű állapotban vannak.

Budapest központjában, nagyrészt elfalazva áll egy 498 méter hosszú, különleges híd, amelyet lapossága ellenére viaduktnak neveznek. 1900-ban ennek segítségével sikerült helyet szorítani a rakpart és a Duna-korzó között az új 2-es villamosnak.

A híd öntöttvas korlátját Ybl Miklós terezte. Az alatta sorakozó raktárak, egyéb helyiségek hasznosítása évtizedes kérdés, ami a rakpart közelgő átépítésekor ismét egyre aktuálisabb.

Szintén a főváros, azon belül az Illatos út különlegessége a vasúti híd fölött átívelő vasúti híd. Utóbbi a ferencvárosi rendező pályaudvar gurítódombjának legmagasabb pontja is egyben.

A gurítódombra a tolatómozdony összekapcsolás nélkül tolja fel a különböző helyre szánt teherkocsikat, amelyek aztán a lejtőn egyenként, a távirányítású váltók és a sínekbe épített fékek segítségével érkeznek a megfelelő vágányokon álló kocsicsoportokba.

Az alsó híd a nagyobb vasúti vasbeton hidaknál megszokott szerkezettel épült, amelyben a beton belsejébe nagyon sűrűn fektetett vasrudak helyett I szelvényű acélgerendák sora veszi fel az alsó öv húzóerőit.

A vidéki vasutak jellegzetes formája volt a vegyes forgalmú, közúti és vasúti híd, amelyekből száz éve közel tucatnyi ívelte át a folyókat. Utolsó képviselőjük Kisköre határában áll.

A híd 45,4 + 64,4 + 45,4 méteres medernyílásai 1907-ben készültek a MÁV Gépgyárban. Mindkét világháború végén felrobbantották, de elemeit mindkétszer kiemelték a Tiszából, és a tönkrement rácsrudak cseréje után újra használhatónak bizonyult.

A 20. század elejének jellegzetes megoldásait magán viselő szerkezetet 2020-ban teljeskörűen felújították, így várhatóan még hosszú időn át szolgálja majd a forgalmat.

A bajai Türr István híd eredetileg szintén vegyes forgalomra épült, de pályájának kereszttartóit úgy méretezték, hogy később kétoldalt konzolosan kinyúló útpályát is elbírjon, 3,5 tonna teherbírással. Ezt a lehetőséget végül 1988-ban használták ki.

A konzolokon álló kétoldali útpálya hamar bevált, és felmerült az igény, hogy a nehéz teherautók is itt közlekedhessenek. 1998-ban ezért olyan függesztőrendszer készült a főtartó tetején, amellyel sikerült az út terhelhetőségét bő tizenegyszeresére emelni

1896-ban adták át a Bakonyon átvezető Győr-Veszprém vasútvonalat, melynek mentén négy-négy alagút és völgyhíd épült. Utóbbiak legismertebbike a vasút tervezőjéről elnevezett Gubányi Károly völgyhíd, a Cuha-szurdok népszerű turistaútja fölött.

A vasút két legnagyobb völgyhídja egymás közelében áll Gyulafirátót határában. Húszméteres nyílású, és hasonló magasságú középső nyílásukat itt is takarékboltozatos terméskő hídfők támasztják. 2011 óta műemléki védelem alatt állnak.

A két egyforma völgyhíd középső nyílását 1939-ben húzott alsó ívvel erősítették meg, a meglévő acélszerkezetbe pedig ellenesésű rácsrudakat és másodrendű oszlopokat építettek be, ezekkel nyerte el a mai formáját.

Csongrádnál íveli át a Tiszát Magyarország legnagyobb fesztávolságú vasúti hídja. 120 méteres nyílásával egyben a hazai rácstartós hidak közt is csúcstartó, ami azért is említésre méltó, mert a mértékadó vasúti terhelés több mint duplája a közútinak.

Az 1986-ra elkészült híd nagyobb elemeit nagyszilárdságú feszített csavarok tartják össze. Ezek olyan erővel szorítják egymáshoz a lemezeket, hogy a felületük felveszi a teljes terhelést, a csavarokra nem jut nyíróerő.

A korai betonépítészet egyik legszebb emléke volt a 2007-ben lebontott érdi háromcsuklós ívhíd. A vasalás nélküli(!) betonszerkezet kísérleti jelleggel épült, de sajnos nem vált be: 87 évi használat végére az ív közepe több mint tíz centit süllyedt.

A híd egyedüli vasbeton része a míves korlát volt. Sajnos egyetlen eleme sem élte túl a bontását.

A legújabb nagy vasúti híd a Villány-Mohács vonal átvezetése, az országhatárig hosszabbodó M6 autópálya felett. A ferde keresztezés miatt 72 méter nyílású szerkezet a modern hálós függesztésű ívhidak első hazai vasúti alkalmazása.

A ferdén bekötött függesztőrudak rendszere a függőlegesnél jóval hatékonyabban osztja el az egyenlőtlen terhelést, így kevesebb acélra volt szükség. A hatékony teherviselést segíti a ma szokásos, teljes hosszában ragasztott sínleerősítés is.

?>
Hazánk legrégibb nagyméretű vasúti hídja, a zebegényi hétlyukú viadukt, 1850-re készült el. Az eredetileg egyvágányos hidat kétszer is szélesítették, boltozatait pedig a kilencvenes években belső vasbeton ívekkel tehermentesítették.
?>
A szegedi Fővám közi aluljáró, avagy helyi nevén Kőlyuk, nem sokkal fiatalabb, 1858-ban épült. A nyugati kapuzat tetejére épült, gőzmozdonyok feltöltésére szolgáló víztornyával egyedülálló közlekedéstörténeti emlék.
?>
A sokvágányos vasútállomás miatt a híd inkább alagútnak hat. A magas töltésre az egykori vasúti Tisza-híd közelsége miatt volt szükség, amelyet a második világháború után már nem építettek újjá. Ez a nyílás az utolsó maradéka.
?>
Hasonló nyílású, de jóval keskenyebb hidak a lillafüredi erdei vasút vonalán is épültek. Amíg az 1920-ra átadott vasút nagy részén még a helyben bányászott kő volt a hidak fő építőanyaga, a Palotaszálló kertjébe modernebb vasbeton szerkezetek illettek.
?>
A közelmúltban felújított vasbeton hidak 122 évesen is újszerű állapotban vannak.
?>
Budapest központjában, nagyrészt elfalazva áll egy 498 méter hosszú, különleges híd, amelyet lapossága ellenére viaduktnak neveznek. 1900-ban ennek segítségével sikerült helyet szorítani a rakpart és a Duna-korzó között az új 2-es villamosnak.
?>
A híd öntöttvas korlátját Ybl Miklós terezte. Az alatta sorakozó raktárak, egyéb helyiségek hasznosítása évtizedes kérdés, ami a rakpart közelgő átépítésekor ismét egyre aktuálisabb.
?>
Szintén a főváros, azon belül az Illatos út különlegessége a vasúti híd fölött átívelő vasúti híd. Utóbbi a ferencvárosi rendező pályaudvar gurítódombjának legmagasabb pontja is egyben.
?>
A gurítódombra a tolatómozdony összekapcsolás nélkül tolja fel a különböző helyre szánt teherkocsikat, amelyek aztán a lejtőn egyenként, a távirányítású váltók és a sínekbe épített fékek segítségével érkeznek a megfelelő vágányokon álló kocsicsoportokba.
?>
Az alsó híd a nagyobb vasúti vasbeton hidaknál megszokott szerkezettel épült, amelyben a beton belsejébe nagyon sűrűn fektetett vasrudak helyett I szelvényű acélgerendák sora veszi fel az alsó öv húzóerőit.
?>
A vidéki vasutak jellegzetes formája volt a vegyes forgalmú, közúti és vasúti híd, amelyekből száz éve közel tucatnyi ívelte át a folyókat. Utolsó képviselőjük Kisköre határában áll.
?>
A híd 45,4 + 64,4 + 45,4 méteres medernyílásai 1907-ben készültek a MÁV Gépgyárban. Mindkét világháború végén felrobbantották, de elemeit mindkétszer kiemelték a Tiszából, és a tönkrement rácsrudak cseréje után újra használhatónak bizonyult.
?>
A 20. század elejének jellegzetes megoldásait magán viselő szerkezetet 2020-ban teljeskörűen felújították, így várhatóan még hosszú időn át szolgálja majd a forgalmat.
?>
A bajai Türr István híd eredetileg szintén vegyes forgalomra épült, de pályájának kereszttartóit úgy méretezték, hogy később kétoldalt konzolosan kinyúló útpályát is elbírjon, 3,5 tonna teherbírással. Ezt a lehetőséget végül 1988-ban használták ki.
?>
A konzolokon álló kétoldali útpálya hamar bevált, és felmerült az igény, hogy a nehéz teherautók is itt közlekedhessenek. 1998-ban ezért olyan függesztőrendszer készült a főtartó tetején, amellyel sikerült az út terhelhetőségét bő tizenegyszeresére emelni
?>
1896-ban adták át a Bakonyon átvezető Győr-Veszprém vasútvonalat, melynek mentén négy-négy alagút és völgyhíd épült. Utóbbiak legismertebbike a vasút tervezőjéről elnevezett Gubányi Károly völgyhíd, a Cuha-szurdok népszerű turistaútja fölött.
?>
A vasút két legnagyobb völgyhídja egymás közelében áll Gyulafirátót határában. Húszméteres nyílású, és hasonló magasságú középső nyílásukat itt is takarékboltozatos terméskő hídfők támasztják. 2011 óta műemléki védelem alatt állnak.
?>
A két egyforma völgyhíd középső nyílását 1939-ben húzott alsó ívvel erősítették meg, a meglévő acélszerkezetbe pedig ellenesésű rácsrudakat és másodrendű oszlopokat építettek be, ezekkel nyerte el a mai formáját.
?>
Csongrádnál íveli át a Tiszát Magyarország legnagyobb fesztávolságú vasúti hídja. 120 méteres nyílásával egyben a hazai rácstartós hidak közt is csúcstartó, ami azért is említésre méltó, mert a mértékadó vasúti terhelés több mint duplája a közútinak.
?>
Az 1986-ra elkészült híd nagyobb elemeit nagyszilárdságú feszített csavarok tartják össze. Ezek olyan erővel szorítják egymáshoz a lemezeket, hogy a felületük felveszi a teljes terhelést, a csavarokra nem jut nyíróerő.
?>
A korai betonépítészet egyik legszebb emléke volt a 2007-ben lebontott érdi háromcsuklós ívhíd. A vasalás nélküli(!) betonszerkezet kísérleti jelleggel épült, de sajnos nem vált be: 87 évi használat végére az ív közepe több mint tíz centit süllyedt.
?>
A híd egyedüli vasbeton része a míves korlát volt. Sajnos egyetlen eleme sem élte túl a bontását.
?>
A legújabb nagy vasúti híd a Villány-Mohács vonal átvezetése, az országhatárig hosszabbodó M6 autópálya felett. A ferde keresztezés miatt 72 méter nyílású szerkezet a modern hálós függesztésű ívhidak első hazai vasúti alkalmazása.
?>
A ferdén bekötött függesztőrudak rendszere a függőlegesnél jóval hatékonyabban osztja el az egyenlőtlen terhelést, így kevesebb acélra volt szükség. A hatékony teherviselést segíti a ma szokásos, teljes hosszában ragasztott sínleerősítés is.
1/24

Hazánk legrégibb nagyméretű vasúti hídja, a zebegényi hétlyukú viadukt, 1850-re készült el. Az eredetileg egyvágányos hidat kétszer is szélesítették, boltozatait pedig a kilencvenes években belső vasbeton ívekkel tehermentesítették.

A szegedi Fővám közi aluljáró, avagy helyi nevén Kőlyuk, nem sokkal fiatalabb, 1858-ban épült. A nyugati kapuzat tetejére épült, gőzmozdonyok feltöltésére szolgáló víztornyával egyedülálló közlekedéstörténeti emlék.

A sokvágányos vasútállomás miatt a híd inkább alagútnak hat. A magas töltésre az egykori vasúti Tisza-híd közelsége miatt volt szükség, amelyet a második világháború után már nem építettek újjá. Ez a nyílás az utolsó maradéka.

Hasonló nyílású, de jóval keskenyebb hidak a lillafüredi erdei vasút vonalán is épültek. Amíg az 1920-ra átadott vasút nagy részén még a helyben bányászott kő volt a hidak fő építőanyaga, a Palotaszálló kertjébe modernebb vasbeton szerkezetek illettek.

A közelmúltban felújított vasbeton hidak 122 évesen is újszerű állapotban vannak.

Budapest központjában, nagyrészt elfalazva áll egy 498 méter hosszú, különleges híd, amelyet lapossága ellenére viaduktnak neveznek. 1900-ban ennek segítségével sikerült helyet szorítani a rakpart és a Duna-korzó között az új 2-es villamosnak.

A híd öntöttvas korlátját Ybl Miklós terezte. Az alatta sorakozó raktárak, egyéb helyiségek hasznosítása évtizedes kérdés, ami a rakpart közelgő átépítésekor ismét egyre aktuálisabb.

Szintén a főváros, azon belül az Illatos út különlegessége a vasúti híd fölött átívelő vasúti híd. Utóbbi a ferencvárosi rendező pályaudvar gurítódombjának legmagasabb pontja is egyben.

A gurítódombra a tolatómozdony összekapcsolás nélkül tolja fel a különböző helyre szánt teherkocsikat, amelyek aztán a lejtőn egyenként, a távirányítású váltók és a sínekbe épített fékek segítségével érkeznek a megfelelő vágányokon álló kocsicsoportokba.

Az alsó híd a nagyobb vasúti vasbeton hidaknál megszokott szerkezettel épült, amelyben a beton belsejébe nagyon sűrűn fektetett vasrudak helyett I szelvényű acélgerendák sora veszi fel az alsó öv húzóerőit.

A vidéki vasutak jellegzetes formája volt a vegyes forgalmú, közúti és vasúti híd, amelyekből száz éve közel tucatnyi ívelte át a folyókat. Utolsó képviselőjük Kisköre határában áll.

A híd 45,4 + 64,4 + 45,4 méteres medernyílásai 1907-ben készültek a MÁV Gépgyárban. Mindkét világháború végén felrobbantották, de elemeit mindkétszer kiemelték a Tiszából, és a tönkrement rácsrudak cseréje után újra használhatónak bizonyult.

A 20. század elejének jellegzetes megoldásait magán viselő szerkezetet 2020-ban teljeskörűen felújították, így várhatóan még hosszú időn át szolgálja majd a forgalmat.

A bajai Türr István híd eredetileg szintén vegyes forgalomra épült, de pályájának kereszttartóit úgy méretezték, hogy később kétoldalt konzolosan kinyúló útpályát is elbírjon, 3,5 tonna teherbírással. Ezt a lehetőséget végül 1988-ban használták ki.

A konzolokon álló kétoldali útpálya hamar bevált, és felmerült az igény, hogy a nehéz teherautók is itt közlekedhessenek. 1998-ban ezért olyan függesztőrendszer készült a főtartó tetején, amellyel sikerült az út terhelhetőségét bő tizenegyszeresére emelni

1896-ban adták át a Bakonyon átvezető Győr-Veszprém vasútvonalat, melynek mentén négy-négy alagút és völgyhíd épült. Utóbbiak legismertebbike a vasút tervezőjéről elnevezett Gubányi Károly völgyhíd, a Cuha-szurdok népszerű turistaútja fölött.

A vasút két legnagyobb völgyhídja egymás közelében áll Gyulafirátót határában. Húszméteres nyílású, és hasonló magasságú középső nyílásukat itt is takarékboltozatos terméskő hídfők támasztják. 2011 óta műemléki védelem alatt állnak.

A két egyforma völgyhíd középső nyílását 1939-ben húzott alsó ívvel erősítették meg, a meglévő acélszerkezetbe pedig ellenesésű rácsrudakat és másodrendű oszlopokat építettek be, ezekkel nyerte el a mai formáját.

Csongrádnál íveli át a Tiszát Magyarország legnagyobb fesztávolságú vasúti hídja. 120 méteres nyílásával egyben a hazai rácstartós hidak közt is csúcstartó, ami azért is említésre méltó, mert a mértékadó vasúti terhelés több mint duplája a közútinak.

Az 1986-ra elkészült híd nagyobb elemeit nagyszilárdságú feszített csavarok tartják össze. Ezek olyan erővel szorítják egymáshoz a lemezeket, hogy a felületük felveszi a teljes terhelést, a csavarokra nem jut nyíróerő.

A korai betonépítészet egyik legszebb emléke volt a 2007-ben lebontott érdi háromcsuklós ívhíd. A vasalás nélküli(!) betonszerkezet kísérleti jelleggel épült, de sajnos nem vált be: 87 évi használat végére az ív közepe több mint tíz centit süllyedt.

A híd egyedüli vasbeton része a míves korlát volt. Sajnos egyetlen eleme sem élte túl a bontását.

A legújabb nagy vasúti híd a Villány-Mohács vonal átvezetése, az országhatárig hosszabbodó M6 autópálya felett. A ferde keresztezés miatt 72 méter nyílású szerkezet a modern hálós függesztésű ívhidak első hazai vasúti alkalmazása.

A ferdén bekötött függesztőrudak rendszere a függőlegesnél jóval hatékonyabban osztja el az egyenlőtlen terhelést, így kevesebb acélra volt szükség. A hatékony teherviselést segíti a ma szokásos, teljes hosszában ragasztott sínleerősítés is.

Nézőpontok/Vélemény

Boltozatok, csuklók és övrudak világa - Tíz különleges hazai vasúti híd

2022.11.05. 09:58
1/24

Hazánk legrégibb nagyméretű vasúti hídja, a zebegényi hétlyukú viadukt, 1850-re készült el. Az eredetileg egyvágányos hidat kétszer is szélesítették, boltozatait pedig a kilencvenes években belső vasbeton ívekkel tehermentesítették.

A szegedi Fővám közi aluljáró, avagy helyi nevén Kőlyuk, nem sokkal fiatalabb, 1858-ban épült. A nyugati kapuzat tetejére épült, gőzmozdonyok feltöltésére szolgáló víztornyával egyedülálló közlekedéstörténeti emlék.

A sokvágányos vasútállomás miatt a híd inkább alagútnak hat. A magas töltésre az egykori vasúti Tisza-híd közelsége miatt volt szükség, amelyet a második világháború után már nem építettek újjá. Ez a nyílás az utolsó maradéka.

Hasonló nyílású, de jóval keskenyebb hidak a lillafüredi erdei vasút vonalán is épültek. Amíg az 1920-ra átadott vasút nagy részén még a helyben bányászott kő volt a hidak fő építőanyaga, a Palotaszálló kertjébe modernebb vasbeton szerkezetek illettek.

A közelmúltban felújított vasbeton hidak 122 évesen is újszerű állapotban vannak.

Budapest központjában, nagyrészt elfalazva áll egy 498 méter hosszú, különleges híd, amelyet lapossága ellenére viaduktnak neveznek. 1900-ban ennek segítségével sikerült helyet szorítani a rakpart és a Duna-korzó között az új 2-es villamosnak.

A híd öntöttvas korlátját Ybl Miklós terezte. Az alatta sorakozó raktárak, egyéb helyiségek hasznosítása évtizedes kérdés, ami a rakpart közelgő átépítésekor ismét egyre aktuálisabb.

Szintén a főváros, azon belül az Illatos út különlegessége a vasúti híd fölött átívelő vasúti híd. Utóbbi a ferencvárosi rendező pályaudvar gurítódombjának legmagasabb pontja is egyben.

A gurítódombra a tolatómozdony összekapcsolás nélkül tolja fel a különböző helyre szánt teherkocsikat, amelyek aztán a lejtőn egyenként, a távirányítású váltók és a sínekbe épített fékek segítségével érkeznek a megfelelő vágányokon álló kocsicsoportokba.

Az alsó híd a nagyobb vasúti vasbeton hidaknál megszokott szerkezettel épült, amelyben a beton belsejébe nagyon sűrűn fektetett vasrudak helyett I szelvényű acélgerendák sora veszi fel az alsó öv húzóerőit.

A vidéki vasutak jellegzetes formája volt a vegyes forgalmú, közúti és vasúti híd, amelyekből száz éve közel tucatnyi ívelte át a folyókat. Utolsó képviselőjük Kisköre határában áll.

A híd 45,4 + 64,4 + 45,4 méteres medernyílásai 1907-ben készültek a MÁV Gépgyárban. Mindkét világháború végén felrobbantották, de elemeit mindkétszer kiemelték a Tiszából, és a tönkrement rácsrudak cseréje után újra használhatónak bizonyult.

A 20. század elejének jellegzetes megoldásait magán viselő szerkezetet 2020-ban teljeskörűen felújították, így várhatóan még hosszú időn át szolgálja majd a forgalmat.

A bajai Türr István híd eredetileg szintén vegyes forgalomra épült, de pályájának kereszttartóit úgy méretezték, hogy később kétoldalt konzolosan kinyúló útpályát is elbírjon, 3,5 tonna teherbírással. Ezt a lehetőséget végül 1988-ban használták ki.

A konzolokon álló kétoldali útpálya hamar bevált, és felmerült az igény, hogy a nehéz teherautók is itt közlekedhessenek. 1998-ban ezért olyan függesztőrendszer készült a főtartó tetején, amellyel sikerült az út terhelhetőségét bő tizenegyszeresére emelni

1896-ban adták át a Bakonyon átvezető Győr-Veszprém vasútvonalat, melynek mentén négy-négy alagút és völgyhíd épült. Utóbbiak legismertebbike a vasút tervezőjéről elnevezett Gubányi Károly völgyhíd, a Cuha-szurdok népszerű turistaútja fölött.

A vasút két legnagyobb völgyhídja egymás közelében áll Gyulafirátót határában. Húszméteres nyílású, és hasonló magasságú középső nyílásukat itt is takarékboltozatos terméskő hídfők támasztják. 2011 óta műemléki védelem alatt állnak.

A két egyforma völgyhíd középső nyílását 1939-ben húzott alsó ívvel erősítették meg, a meglévő acélszerkezetbe pedig ellenesésű rácsrudakat és másodrendű oszlopokat építettek be, ezekkel nyerte el a mai formáját.

Csongrádnál íveli át a Tiszát Magyarország legnagyobb fesztávolságú vasúti hídja. 120 méteres nyílásával egyben a hazai rácstartós hidak közt is csúcstartó, ami azért is említésre méltó, mert a mértékadó vasúti terhelés több mint duplája a közútinak.

Az 1986-ra elkészült híd nagyobb elemeit nagyszilárdságú feszített csavarok tartják össze. Ezek olyan erővel szorítják egymáshoz a lemezeket, hogy a felületük felveszi a teljes terhelést, a csavarokra nem jut nyíróerő.

A korai betonépítészet egyik legszebb emléke volt a 2007-ben lebontott érdi háromcsuklós ívhíd. A vasalás nélküli(!) betonszerkezet kísérleti jelleggel épült, de sajnos nem vált be: 87 évi használat végére az ív közepe több mint tíz centit süllyedt.

A híd egyedüli vasbeton része a míves korlát volt. Sajnos egyetlen eleme sem élte túl a bontását.

A legújabb nagy vasúti híd a Villány-Mohács vonal átvezetése, az országhatárig hosszabbodó M6 autópálya felett. A ferde keresztezés miatt 72 méter nyílású szerkezet a modern hálós függesztésű ívhidak első hazai vasúti alkalmazása.

A ferdén bekötött függesztőrudak rendszere a függőlegesnél jóval hatékonyabban osztja el az egyenlőtlen terhelést, így kevesebb acélra volt szükség. A hatékony teherviselést segíti a ma szokásos, teljes hosszában ragasztott sínleerősítés is.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.