Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Több mint jegypénztár - a BKK ügyfélközpontok

1/28

Deák Ferenc tér, fotó: Nyitrai Dávid / BKK

?>
Deák Ferenc tér, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Deák Ferenc tér, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Deák Ferenc tér, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Deák Ferenc tér, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Deák Ferenc tér, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Deák Ferenc tér, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Deák Ferenc tér, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Ferenciek tere, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Kelenföld, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Kelenföld, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Kelenföld, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Kelenföld, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Kelenföld, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Kelenföld, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Keleti pályaudvar, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Keleti pályaudvar, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Keleti pályaudvar, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Keleti pályaudvar, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Kőbánya - Kispest, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Kőbánya - Kispest, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Kőbánya - Kispest, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Kőbánya - Kispest, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Kőbánya - Kispest, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Móricz Zsigmond, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Móricz Zsigmond, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Móricz Zsigmond, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Móricz Zsigmond, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
?>
Móricz Zsigmond, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
1/28

Deák Ferenc tér, fotó: Nyitrai Dávid / BKK

Több mint jegypénztár - a BKK ügyfélközpontok
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Több mint jegypénztár - a BKK ügyfélközpontok

2015.01.22. 15:15

Projektinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

BKK ügyfélközpontok

Építés éve:
2014

Stáblista

Az egyes ügyfélközpontok és tervezőik (a BKK arculatáért felelős munkatársak minden esetben közreműködtek)

Ferihegyi 2-es terminál: BKK
Keleti pályaudvar metróállomás: Palatium Stúdió
Kelenföld metróállomás: Palatium Stúdió
Deák Ferenc tér metróállomás: Palatium Stúdió; Sporaarchitects
Móricz Zsigmond körtér / Gomba: Hetedik Műterem
Ferenciek tere metróállomás: Építész Stúdió Kft. - Cubo Építészcsoport Kft.
Kőbánya-Kispest metróállomás: Építész Stúdió Kft. - Cubo Építészcsoport Kft.

Hetedik Műterem
Építész tervezők: Szabó Levente DLA, Biri Balázs

Építész Stúdió - Cubo Építészcsoport Kft.
Tervezők: Félix Zsolt DLA, Tolnai Zsolt
Szakági tervezők
Gépészet: Csapliczky László
Elektromosság: Szabó Árpád
Gyengeáram: Horváth János
Tartószerkezetek: Pataki Bottyán

A Budapesti Közlekedési Központnál az ügyfelekkel való kapcsolattartás egyre látványosabb szemléletváltása zajlik. Ennek kiemelkedő elemei a folyamatosan megnyíló új ügyfélközpontok. Ezek mind funkciójukban, mind építészeti kialakításukban és arculatukban is a tiszta átláthatóságra törekednek.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) újonnan kiépülő ügyfélszolgálati hálózatának létjogosultságát két fő szempont határozta meg. Egyrészt, a most már tényleg belátható közelségbe kerülő elektronikus jegyrendszer kiépítése, ami a megszokott jegyvásárlási módokhoz képest egy teljesen új szemléletet vezet majd be. Másrészt az egyre nagyobb számban érkező turisták, akik könnyen elvesztek a budapesti tömegközlekedés zavaros információs- és tarifavilágában, nem véletlen, hogy az első ügyfélszolgálati pontok a Ferihegyi Repülőtéren jöttek létre. Ugyanakkor mindezt megelőzte az a most is tartó folyamat, amivel a BKK igyekszik egységes, a világ nagyvárosi közlekedési rendszereiben már megszokott, általánosan elfogadott, átlátható és közérthető arculatot teremteni.

A ferihegyi ügyfélpontok kialakításánál még nem volt nagy lehetőség komolyabb építészeti tervezésre, mivel a BKK két, már kialakított információs pultot kapott meg használatra, így mozgásterük erőteljesen korlátozott volt. Funkciójában sem volt többre igény, mint a repülőtérre érkező, többnyire külföldi utasok alapvető tájékoztatására a fővárosi közösség közlekedés rendszeréről és jegyeladásra. Emellett a BKK épületében, a Király utca és a Rumbach Sebestyén utca sarkán megnyílt ügyfélszolgálati iroda sem tekinthető még építészeti értelemben prototípusnak, de funkcióiban már azt a szolgáltatáscsoportot biztosítja, amire a most kiépülő hálózatot tervezik.

Deák Ferenc tér, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
1/28
Deák Ferenc tér, fotó: Nyitrai Dávid / BKK

Az utazók először a 4-es metró tavaly márciusi megnyitásakor, a Keleti pályaudvaron és a Kelenföldi vasútállomásnál találkozhattak az eddigi egyablakos, rosszul kialakított jegypénztárakat a jövőben kiváltó első „igazi" ügyfélközpontokkal. Ez utóbbit a metró generáltervezője a Palatium Stúdió tervezte a BKK arculatáért felelős munkatársaival karöltve. Közösen hozták létre azt az egységes arculatot, amibe majd a további ügyfélközpontok is beleilleszkednek úgy, hogy közben önálló építészeti identitással is rendelkezhessenek. Ennek szellemében nyílt meg később a Deák Ferenc téri, illetve a Móricz Zsigmond körtéri központ, illetve az év végén a Ferenciek terén és Kőbánya-Kispesten is. A Deák téri iroda terveit a Palatium, a 4-es metró Szent Gellért téri és Fővám téri díjnyertes állomásait tervező Sporaarchitects-szel közösen készítette, a budai csomópontban pedig szintén egy lényegében kész térbe, a Hetedik Műterem által újratervezett Gombába költözhetett be az iroda.

Jelenleg tehát hat olyan, arculatilag egységes, de építészetileg egyedi ügyfélközponttal találkozunk, amik előrevetítik a következő évek várható tendenciáját. A BKK megfogalmazása szerint újra kell értelmezni az ügyfelekkel való kapcsolattartást, túllépni a jegyvásárlás egyszerű műveletén, illetve a kisablakok előtt irányíthatatlanul kígyózó sorok rendszerén. Az ügyfélközpontok a bankokban és más szolgáltatóknál megszokott módon nyitott pultos, ülőhelyekkel ellátott, hívószámos rendszerben, nagyobb ügyféltérrel épülnek ki és a korábbi pénztáraknál lényegesen szélesebb szolgáltatási csomagot nyújtanak: a mindennemű jegy- és bérletkiadás mellett egy helyen intézhetőek a panaszok, illetve a MOL Bubi biciklikkel, a taxikkal és a parkolással kapcsolatos ügyek, de korlátozott mértékben adhatnak turisztikai és a kerületre vonatkozó információkat is. A várhatóan 2-3 éven belül bevezetendő elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos alapvető ügyek intézése, leginkább az ahhoz való digitális igazolványképek készítése és az új chipkártyák kiállítása is itt történik majd. Ezekhez némi átalakításra lesz szükség, hiszen egyelőre hiányoznak a fényképezés helyei, igaz, a jegyrendszer konkrét tervezése még csak most kezdődik. 2016-ra egy 12-15 ügyfélközpontból és további kisebb ügyfélpontokból álló hálózatot szeretne kiépíteni a BKK, ami a terveik szerint a most telepítés alatt álló 300 integrált automatával együtt képes lesz nagy részben vagy egészben átvenni a jelenlegi jegypénztárak szerepét.

Kelenföld, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
10/28
Kelenföld, fotó: Nyitrai Dávid / BKK

Ugyan a BKK ügyfélközpontok sokrétű szolgáltatást nyújtanak, de elhelyezésükben, arculati elemeik tervezésében mégis a közösségi közlekedés szerepe dominál: nagyobb közlekedési csomópontokban jöttek létre és legfeltűnőbb építészeti motívumai a pultok hátterében végigvonuló spagetti hálózati térképrészletek. Minden központ akadálymentesített, a kerekesszékkel érkezőket alacsonyabb pult várja, de a látás- és hallássérültek számára is megfelelő vezető- és tájékoztató rendszer áll rendelkezésre. Az akadálymentesítés a Deák Ferenc téren sajnos véget ér a bejáratnál, hiszen az aluljáróba semmilyen irányból nem vezet lift, a többi központ viszont jól megközelíthető a mozgáskorlátozottak számára is.

A kelenföldi – bár elhelyezkedését és jövőbeni fő orientációját tekintve inkább őrmezői –, illetve a Keleti pályaudvarnál levő iroda jól illeszkedik a 4-es metró, illetve a kapcsolódó aluljárók építészeti arculatába. Mivel azonban az irodák két legdominánsabb eleme, a pultok mögötti – mindig az iroda földrajzi elhelyezkedéséhez bemozgatott – hálózati térkép és a helyiség főhomlokzatául szolgáló üvegfelület adott, így az építészeti mozgástér aránylag kötött volt. Ebből leginkább a világítással történő játék adta a kiugrási lehetőséget, amiben a 4-es metróhoz kapcsolódó irodák esetében jól megjelennek az állomások letisztult formái, illetve színeiben a BKK által általánosan használt lila és a közösségi közlekedés arculati elemeit meghatározó úgynevezett „Budapest kék" bukkan föl. Magukra a pultokra és ülőbútorokra szintén a letisztultság jellemző, finom egyszerűségükben kellemes és elegáns. Az ülőbútorok nem a megállókban megszokott időtálló durva anyagokból készültek, hanem világos, magas minőségű látszóbeton padok, lila üléspárnák várják az ügyfeleket. Az őrmezői iroda egyelőre részben kiesik a térség forgalmából, de a tervek szerint az aluljárónak ezen kijárata köré épül meg az intermodális központ új elővárosi- és városi buszvégállomása, az M1-M7 autópálya felől érkező forgalmat a közösségi közlekedés felé terelő P+R parkoló és a mindezt magába fogadó iroda- és kereskedelmi komplexum. Az ügyfélközpont funkciója idővel Volán és remélhetőleg MÁV jegyértékesítéssel is bővülhet.

Móricz Zsigmond, fotó: Nyitrai Dávid / BKK
28/28
Móricz Zsigmond, fotó: Nyitrai Dávid / BKK

A Deák Ferenc téri ügyfélközpontnak kettős szereppel kell megbirkóznia, mivel az a Földalatti Múzeum előterében létesült – nem kis aggodalmat okozva a közlekedésbarátok körében, hiszen elterjedt a rémhír a múzeum bezárásáról. Ügyesen oldották meg a problémát, finom, de határozott elemmel, egy üvegfallal osztják ketté és egyben kötik is össze a teret, így a rövidebb nyitva tartással rendelkező múzeum előterébe az ügyfélközpontból is be lehet pillantani, a távolban felsejlenek a korabeli földalatti kocsik. Az immár alapmotívumnak számító spagetti hálózati térkép jó megoldással, egy 1928-as villamos térkép formájában folytatódik a múzeum jegypénztárának hátterében is. Ugyanakkor magába az ügyfélközpontba is került néhány olyan emléktábla, ami korábban a múzeum előterében volt kiállítva, de találunk itt játszósarkot is a gyerekeknek. Az iroda burkolatában a kisföldalatti állomásainak csempéi barátságosan köszönnek vissza.

A Móricz Zsigmond körtéren az ügyfélközpont a felújított Gomba egyik helyiségébe költözött be, annak alapvető kialakítását a Hetedik Műterem jóformán már teljesen elvégezte. A három oldalról szinte teljesen nyitott, üveg oldalfalú iroda az eddigi legkisebb, egyszerre két munkatárs dolgozik benne. Maga a pult kifutóként lép be a nem túl nagy ügyfélforgalmi térbe, a háttérben, ha kisebb felületen is, de itt is a megszokott hálózati térkép jelenik meg. A jövőben épülő – így a nemrég átadott újabb – ügyfélközpontokat az Építész Stúdió tervezi.

Az új szemléletű és széleskörű ügyfélkapcsolat egyik igen fontos eleme a tudatosan végiggondolt és –tervezett egységes arculat. A BKK ezen a téren elég súlyos állapotot örökölt, így szinte teljesen az alapoktól állítják össze azt az arculati kézikönyvet, ami hamarosan mindenki számára elérhető lesz, abban a reményben, hogy a budapesti közlekedéssel foglalkozó bármilyen kiadvány, irányító- vagy tájékoztatótábla egységesen kezelje a városi hálózatokra érvényes jelzés- és piktogram-rendszert, szín- és karakterkészletet. A BKK által tudatosan használt információs rendszer alapja a nemzetközi téren megszokott és jól értelmezhető minimalista flat designban megtervezett ikonok, piktogramok, a különböző funkciókhoz rendelt egységes formák és színek. Ezek egyre inkább megjelennek a BKK minden területén – az ügyfélszolgálatokon is külön szín jelöli a közösségi közlekedésre, a taxikra, a MOL Bubi biciklikre, a parkolásra vonatkozó információkat –, így nem csak a hazai, de a külföldi utas is magabiztosabban tud tájékozódni a budapesti közlekedésben.

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk