| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Toronyverseny – gondolatban

1/2

légifotó az Őrmezőről

Hirdetés
?>
légifotó az Őrmezőről
?>
1/2

légifotó az Őrmezőről

Toronyverseny – gondolatban
Közélet, hírek

Toronyverseny – gondolatban

2008.06.12. 11:59

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Dosszié:

A Futureal Csoport és az Akron Group üzleti központ építését tervezi Őrmezőn (a Kelenföldi pályaudvar és az M1-M7 közötti területen). Az épületegyüttes fókuszában egy 150 méter magas felhőkarcoló elképzelése is szerepel, a fejlesztés koncepcióterveinek elkészítésében magyar, osztrák és angol építészirodák vesznek részt. A szerdai sajtófogadáson jártunk.

Százötven méter. A „ki mer magasabbat ígérni?" magyarországi ingatlanfejlesztési versenyt pillanatnyilag ezzel vezeti a Futureal Csoport és az Akron Group közös irodaprojektje. A verseny persze csak szóbeli, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat még 2002-ben szabályzatban rögzítette, hogy a külső körúton túli területeken a maximális épületmagasság 55 méter, azon belül 30 méter.

A szabály hatályba lépése után azonnal megindult a lobbizás e szabály megsemmisítéséért : a régóta toronyházálmokat dédelgető vállalkozók felpörgették kommunikációjukat. A szakmai közbeszéd és a sajtó fókuszába olyan projektek kerültek, mint a XIII. kerületi rendőrpalota melletti telekre tervezett – akkor még 110 méter magasnak elképzelt – felhőkarcoló, a ferencvárosi Nagyvásártelep területére telepítendő épületegyüttes, a Stadionok közelében lévő térségre megálmodott 120 méteres torony, vagy az az azóta a fejlesztő részéről feladott Váci úti két „tű" (melynek nagyszabású terveit a világhírű építész, Hani Rashid készítette). Az utóbbi időben enyhült a toronyláz hőfoka, talán sokan csalódtak, hogy az illetékes hatóságok nehezebben adják be a derekukat, mint gondolták.

A diskurzus a jövőben újra lendületet vehet: Futó Gábor, a Futureal Csoport vezérigazgatója a Kelenföldi pályaudvar és az M1-M7 autópálya kivezető szakasza közötti területre, az Őrmezőre telepítendő üzleti park kapcsán június 11-én megrendezett sajtófogadáson elmondta, hogy hamarosan vitára szeretnék bocsátani koncepcióterveiket, melyekben egy százötven méter magas épület és 4-6 kisebb irodaház anyaga szerepel. A felhőkarcolót a városépítészeti pályázat nyertesével és egy angol tervező bevonásával dolgozzák ki. A PR-koncepcióból természetesen nem maradt ki az a – más irodaprojektek kapcsán néhányszor már eldurrantott – lózung sem, miszerint a több toronyból álló együttes „Budapest nyugati kapujában" áll majd.


légifotó az Őrmezőről
1/2
légifotó az Őrmezőről

2/2


Az ország egyik legjelentősebb intermodális központja (pályaudvar, M1–M7, a leendő 4-es metró végállomása, buszpályaudvar, villamosmegállók) egyedülálló infrastruktúrát biztosít majd az irodaparknak, melyet a jövő év tavaszán kezdenek építeni több ütemben – az első fázis 2010-re fejeződhet be. Szakaszonként körülbelül 1535 ezer négyzetméter megépítésére kerül sor, amely összesen közel 100 ezer négyzetméternyi bérbe adható iroda területet jelent. Az irodákhoz a tervek szerint 10001500 gépkocsit befogadó föld alatti parkoló is épül. A beruházók az épületeket körülölelő nagykiterjedésű zöldterületeket, éttermeket, kávézókat és további kereskedelmi- és szolgáltatóegységeket terveznek.

Elhangzott, hogy a projekt szoros kapcsolatban áll majd a vasúti vágányok túloldalán elhelyezkedő Etele tér és a Kelenföldi pályaudvar térségére vonatkozó városrendezéshez is, melyben a Fővárosi és XI. kerületi Önkormányzat, valamint más fejlesztők mellett a Futureal is érintett. Mint arról az Építészfórum beszámolt, a területre kiírt városépítészeti-környezetalakítási ötletpályázatot a MŰ-HELY Zrt. nyerte meg (vezető tervezők: dr. Nagy Béla /MŰ-HELY/; Csillag Katalin és Gunther Zsolt /3h építésziroda/) . A pályázat eredményétől a kiírók a vasúti területek révén egymástól szinte teljesen elzárt városrészek közötti kapcsolat megteremtésének lehetőségeit is várták.

A szerdai eseményen megjelent Fegyverneky Sándor országos főépítész is, aki hosszú beszédében teljes mellszélességgel a felhőkarcolók mellé állt. A mostanában gyakran feltett kérdésre, hogy kell-e magasház Budapesten, az volt a válasza, hogy „nem kell, de senki nem mondott még jó érvet arra, hogy miért nem lehet." Hozzátette, hogy Budapest nem lapos város, számos magas épület, torony, kupola élénkíti sziluettjét. Ha ezek a maguk korában megépülhettek, akkor a mai építészek miért nem emelhetnek tornyokat? – tette fel a költői kérdést. A közép-kelet-európai régió központjaira – Bécs, Pozsony, Bukarest, Varsó – hivatkozott, ahol a nagyváros dinamikájának szimbólumaként sorra épülnek felhőkarcolók. Hozzátette, hogy bár kell a társadalmi vita, az emberek többségében irracionális félelmek élnek a toronyházakkal kapcsolatban. Budapest ráadásul már átment egy jelentős magasságbeli változáson (a klasszicita Pest jellemzően egyemeletes, az eklektikus Budapest négy-ötemeletes volt). A főépítész szerint tévhit, hogy a magasház túlzottan nagy terhelést ró környezetére.

Haba Péter
képek: Futureal sajtóanyag

Az ingatlanfejlesztés jelenleg koncepciótervezési fázisban van, amelyre neves magyar és osztrák tervező irodák kaptak felkérést:

  • Giselbrecht + 3H (referenciák: Carinthiai Egészségközpont Klagenfurt, Kaindorfi Pályaudvar, Audi irodaház Győr stb.)
  • HAP (referenciák: Infopark D épület, MCC Irodaház, Tesco Irodaház stb.)
  • Sporaarchitects (referenciák: Szentendrei úton építettek több irodaházat, Kopaszi gát fejlesztés, Zuglói Sportcentrum stb.)
  • Zechner & Zechner (referenciák: swechati irányítótorony, Kireau Highrise Bécsben stb.)
  • Zoboki-Demeter (referenciák: Művészetek Palotája / Milleniumi városközpont, Palazzo Dorottya, Center Point irodaház stb.)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.