építészet : környezet : innováció

Történelmi sétaút Szombathelyen tervpályázat



III. díjas pályamű



Szerzői:Váli István Frigyes, Lázár Zsófia, dr. Váli István Csaba (VIF Műterem Bt.)

III. díjat (1,3 millió Ft) kapott a 2. sz. pályamű.
Szerzői:Váli István Frigyes, Lázár Zsófia, dr. Váli István Csaba (VIF Műterem Bt.)


metszet

Részletes bírálat:

A 2. számú pályamunka új, eredeti gondolat megvalósításával javasolta kialakítani a történelmi sétautat. Nem hagyományos vonalvezetésű útként, hanem a történetileg kialakult telekstruktúra keretes beépítésével létrehozott, a haladás irányát tekintve keresztben álló udvarterek sorozataként értelmezte a sétautat. A városrendezési gondolat értékét az egyes udvarterek eltérő hangulatú karakterének és funkciójának a meghatározhatósága jelenti. Különös értékeként emelhetjük ki a pályamunkának a történetileg kialakult telekstruktúra megőrzésének szándékát, illetve azt, hogy Szombathely településszerkezetében létező és kedvelt szerkezet megvalósítására tesz javaslatot egy történetileg érzékeny területen.

A terv a történetiséget az összes pályamű között is a legérzékenyebben és elmélyültebben értelmezi. Egy olyan a város több tömbbelsőjében is érvényes beépítést javasol, ami egy lehetséges kvázi városi helyzettel szemben, egy valódi szervesen illeszkedő térstruktúrát teremt meg. Az átjárható udvarok sora képes megfelelni mind a kiíró idegenforgalmi elvárásainak, mind a változások nyitottságának, mind pedig a több helyütt roncsolódott történeti rétegződés megjelenítésének.

A tulajdonviszonyokhoz igazodva kialakított „udvarterek” közötti átnyitások helyének É-D-i irányban történő mozgatásával egy változatos, mindig új látványt kínáló élmények sora fogadja a látogatót.

A terv kidolgozója már a koncepció kidolgozásánál felismerte, hogy a műelírásban megfogalmazott cél, a történeti struktúra megőrzése nem valósítható meg maradéktalanul. A történetileg kialakult telekszélesség 20 m körüli, ami a hosszoldalak elképzelt beépítésével vagy a tér karakterének elvesztésével, egy belső haránt irányú utca kialakulásával jár, vagy pedig a hossz-oldali beépítések traktusmélysége válik a funkció számára elfogadhatatlanul kis értékűvé. A felismerés következtében a pályaműben már a Thököly u. 32-34 számú telkek összevonását javasolja a tervező. Az így kialakuló nagyobb telekszélességen már megvalósítható a „vendégudvar”-nak nevezett tér. A Thököly u. 34-36. számú telkek hasznosításakor megtartva az eredeti koncepciót a 20 m-es telek szélességgel számolva hozza létre a kultúra és a mesterségek udvarát. A kis telekszélesség miatt, a telekhatáron elképzelt épületek traktusmélysége alig 3 m. A Karnevál idejére tervezett funkciók befogadását lehetővé teszi a javaslat, de egy egész évben működő, a város lakossága számára elfogadott és kedvelt találkozó-sétáló helyet biztosító vendéglátó és kereskedelmi funkció elhelyezését nem tartjuk lehetségesnek a tervezett beépítés keretei között. A mesterségek utcájának a funkciója önmagában is kétséges, mert a Ferences kertben elhelyezett kismesterségek műhelyei számára biztosít elhelyezést. A funkció életképességét a Karnevál előtti és utáni időben kétségesnek tartjuk.

A Thököly u. 38/a és b telkek összevonásával jött létre a Ízek udvara. Ebben már nem építi meg mindkét hossz oldalán az épületeket a terv, hanem csak a K-i telekhatár beépítésével számol. Így létrejöhet egy használható traktus mélységű épület mellett a jó méretű udvartér is. A Ny-i telekhatáron keletkező tűzfal építészetileg nehezen kezelhető látványeleme a tervnek.

A 40-42 és 44 számú telkek összevonásával jön létre az 5. udvartér. Kapcsolatát az Aréna utcával egy, az óvoda telkéhez kapcsolódó fedett passzázs biztosítja.

A pályamű részletes elemzése igazolta, hogy a bizottság által a történeti telekstruktúrát megtartó szándék következetes megvalósítását a terv csak 2 telek, a Thököly u. 34 és 36 esetében valósítja meg. Az eredeti telekosztás szélességének a megtartása azonban ebben az esetben is inkább hátrányára válik a javaslatnak. A két telek egyesítésével olyan, jól belakható udvartér jöhetett volna létre, amelynek funkcióval való megtöltése a sétaút egész éves használatát nagyobb valószínűséggel szolgálta volna.

Kidolgozatlannak bizonyultak az egyes udvarterek gépkocsival való megközelíthetőségét biztosító kapcsolatok is. A három belső udvarban működő szolgáltató egységek áruval és eszközökkel való feltöltését csak az épületeken keresztülvezetett, fedett passzázsokon keresztül lehet elképzelni. Mivel ezeknek az udvaroknak a funkciója sem fogadható el maradéktalanul, az egész közlekedési rendszer újragondolását is biztosítani kell. Nem foglalkozik a terv a szükséges parkolóhelyek biztosításával sem. A szálláshely számára csak térszín alatti parkoló elhelyezését tartjuk elfogadhatónak, ennek megközelítése – a vázolt koncepcióban – szükségszerűen keveredik a Rákóczi F. utca felé, illetve a Rákóczi utca felől érkező gyalogos forgalommal.

A tervben bemutatott épületek építészeti kvalitása messze kiemelkedik az értékelt pályamunkák közül. A terv kiérleletlenségét bizonyítja, azonban véleményünk szerint a Zrínyi Ilona és a Thököly utcák telkei felé tűzfalakkal forduló beépítés introvertáltsága. Bizonyos esetben az udvarok egymás felé is tűzfal látványát kínálják, ami az építészeti koncepcióban tudatosan felvállalt történeti beépítésre utaló gesztusként is értelmezhető.

A Bíráló Bizottság a pályaművet III. díjban részesíti.

vélemény írásához jelentkezzen be »