építészet : környezet : innováció

Türbe étterem és szálló zarándokoknak Budapest II., Gül Baba utca 20-22.

MÉSZ - MÉK DIPLOMADÍJ, 2004.

Készítette: Haluska Gábor
Konzulens: Dévényi Tamás

Telepítési koncepció
Funkcionális ismertetés

A helyszín:
A terv a Türbét körül ölelő várfal északi fala alatt, és a Gül Baba utca derekánál található elhanyagolt lejtőre készült. A mintegy 706m2-es terület a Gül Baba utca felől telekkönyvileg két külön helyrajzi számú magántulajdonú ingatlanra, valamint a Türbe felől jelenleg használhatatlan, rendkívül meredek közterületre oszlik. A terület képzeletbeli összevonásával, a terv javaslatot tesz a Türbe történelmi és vallási jelentőségének és szerepének, valamint a Gül Baba utca kialakult, sajátos hangulatú utcaképének figyelembevételével egy 9 szobás szálló és étterem kialakítására. Noha nem jelentős számban ugyan, de a Türbét a mai napig látogatják zarándokok, ezért elsősorban az ő számukra, de a piac követelményeit is figyelembe véve, bármilyen más utazó számára is a szálló nyitva állna. A pincehelyiségben lévő mintegy 50 férőhelyes étteremben pedig a török konyha specialitásaival ismerkedhetne a látogató, és megfelelő időbeosztással kiszolgálhatóak lennének itt a szállóvendégei is.

A telepítés:
A Gül Baba utcai két ingatlanrész területe jóval kisebb(175 és 130m2), mint az utcában lévő többi ingatlan területe, és mivel ugyanazok az építési szabályok vonatkoznak ezekre, szinte lehetetlenné válik azok ésszerű beépítése. Egy diplomaterv lehetőséget biztosít, a helyi szabályok átgondolására, és egy terület hasznosításának más szempontok alapján történő racionális beépítésére. A kialakult terv tehát együtt kezeli az egész területet oly módon, hogy az épület továbbra is csak az építési terület határain belül terjeszkedik, de a szálló gondozásában foglalkozik az eddig elgazosodó, "senki földjével", és ott a Türbe déli oldalához hasonló támfalrendszerek segítségével kialakuló teraszokon a helyi műemlék kultúrköréből véve a hasonlatot, egy "titkos kertet" hoz létre. A jelenlegi közterület építészeti rendezése több szempontból fontos. Egyrészt a Türbét körülölelő várfal északkeleti bástyája a Turbán utca felől jövő gyalogos forgalom számára megközelíthető, és az kilátóhelyül szolgál. Belátható innen a pesti oldal, az Országház, Margit-sziget és híd, a Remetehegy, Mátyáshegy déli lejtői. A közvetlenül a bástya lábánál fekvő terület kialakítása, nagyban befolyásolja a panorámában gyönyörködő járókelőben kialakuló összképet. Másrészt az ingatlan keleti oldala felől egy eddig nem említett, sikátorszerű lépcsősor köti össze a Gül Baba utcát a Türbével, és a Mecset utcával. Fontos, hogy a lépcsősor melletti rész színvonalas kialakítása csalogassa a járókelőt a lépcsők megmászására. Fontos része a tervnek, hogy a területet oly módon hasznosítja, hogy figyelembe veszi annak előéletét, és közterület lévén a teraszos pihenőkertet átadja azt a gyalogos forgalomnak, mely a fenti délnyugati sarkától, a Turbán utca felől, és a lépcsősor felől szintenként, egyaránt megközelíthető. A felsőbb teraszokon pihenő padok lennének elhelyezve. Szintjei részben füvezve, részben és főleg a párkányok közelében virágágyások lennének elhelyezve. A támfalak vonalában kialakított belső lépcsők gondoskodnak a kert teljes átjárhatóságáról. És ily módon nem csak a korábban közterület járható be, hanem a két tömegre bontott épület között biztosított a kijárás a Gül Baba utcára is. A mediterrán festői falvak, városok sikátoraira jellemző, hogy itt-ott kitágul, vagy elszűkül, a közterület-magánterület határai elmosódnak. Itt a terv megpróbálja ezt a hangulatot becsempészni.

Az épület:
A részben négyszintes épület tömegével megpróbál alkalmazkodni az utcában kialakult épületekhez. Az utcában jellemző a zártsorú beépítés, de ahol ez nem valósul meg ott is a tömören falazott kerítések révén szigetelődik el az utcától a kertek belső világa. Az épület tömege a földszinttől fölfelé két részre tagolódik. Indokolja ezt a környező épületek jellemző szélessége, az egykori kialakult telkek határai, és a hátsó közforgalomnak átadott kert szabad megközelítése.
Nyílászáró osztásai lőrésszerűek, legtöbbször földig érnek, és általában külső vagy belső falsíkon állnak. Belső falsíkra való helyezés esetén általában szobai franciaerkélyek kerültek kialakításra, de a külső falsíkra való helyezés esetén is belső korlátok teszik lehetővé a biztonságos működést.
Az kilátóbástya következtében kialakul az épületnek egy újabb homlokzata. Innen nyílik legjobb rálátás az épület félnyereg szerkezetes tetejére, mely a síremlék körüli kerengő hangulatát próbálja folytatni, mely szintén a kilátóról látható hátrafordulva.
Az épület a pinceszint teljes területen, illetve az első emeleten, egy keskeny híddal van összekötve. A terület legalsó, északkeleti sarkán lévő rombusz alaprajzú épülettömeg alacsonyabb, p+fsz+emeletes, feljebb a közel téglalap alaprajzú magasabb, p+fsz+2 emeletes.
A pinceszinti étterem megközelítése a közforgalom számára az épület legalsóbb sarkánál a Gül Baba utcáról, még a vendégek számára a nagyobb épülettömegben elhelyezett lépcsőházból lehetséges. A konyha feltöltése szintén az utcai bejáraton lehetséges, talán nem zavaró, hiszen a feltöltés napközben, a vendéglátás pedig főleg az esti órákban történik. A pincében az éttermi részhez kapcsolódóan egy ötven-hetven fős főzőkonyha, vendég toalettek, valamint a gépészeti helyiségek találhatóak.
A földszinttől kettéváló két épülettömeg kisebb részében egy kétszobás gondnoklakás, valamint a szálló vendégeinek fenntartott hangszigetelt, szeparált imaszoba található. A nagyobb épülettömegben található az a fogadótér és recepció, ahol az érkező vendégek regisztrálása történik. Mind a gondnoklakás, mind a szálló bejárata közvetlenül az emeleti híd alatt található, kihasználva ezzel a híd egyfajta helykijelölő szerepét. Különbségük abban van csupán, hogy a szálló bejárata sokkal hivalkodóbb, hogy megjelenése magára vonja a vendégek figyelmét. A földszinten található még a vendégek részére kialakított vizes helyiségek, és a szálló üzemeltetésével kapcsolatos kiszolgáló helyiségek, iroda, karbantartó, mosóhelyiség, tároló, takarító helyiség. Egy további érdekessége az épületnek az a hasíték mely a kisebbik épület tömegét vágja át, lehetőséget nyújtva ezzel a recepciós pulttól a Gül Baba utcára való rálátásra.
Az emeleti szinten találhatóak a lakószobák. A nagyobb tömb hátsó lakása háromágyas, a többi kétágyas. A kisebb tömeget egy hídon keresztül közelíthetjük meg melyről ráláthatunk a teraszkertre, és a Türbére. Az épületegységekben 3-3 szoba található. A kertre néző szobák ablakai előtt az épület színével megegyező színnel szinterezett külső árnyékolók védenek a kíváncsi tekintetektől és a déli nap melegétől.
A második emeleten már csak a nagyobb tömb van beépítve, s ott szintén lakószobák vannak kialakítva, hasonlóan az alatta lévő szinthez.
Az üzemeltetés kényelmét szolgálja a szintenkénti takarító helyiség, és a négy szintet kiszolgáló teherlift.

Az anyagok:
A teraszkert támfalai szögtámfalak, melyek magja méretezett vb. szerkezetek, illetve a legfelső támfal beton súlytámfal, annak érdekében, hogy a földkitermelés ne legyen annyira intenzív a Türbe falához közel. A támfalak külső burkolata nagyméretű "kalapácsos" téglából állna, folytonosságot teremtve ezzel a Türbe körüli falak és azok túloldalán található támfalak anyagával. Párkányai és lépcsői faragott, hasított kőburkolat szintén a kialakult építészeti megoldások alapján.
Az épület szerkezeti anyagai pillérvázas épület révén vasbeton, vázkitöltő szerkezetei Ytong 37,5 cm-es falazat. Külső megjelenésében tudatosan próbál leválni a mögötte lévő támfalakról. Vakolt homlokzatának színe, a már korábban említett mediterrán hatások miatt terrakotta, nyílászárói hőszigetelt üvegezésű fa szerkezetek. Lábazati anyaga és a szálló hangsúlyos bejárati kapuja hasított kőburkolat. A korlátok anyagai rozsdamentes acélszelvények. A tetőszerkezet Rheinzink állókorcos fémlemezfedésű, és a csatornarendszerek is fémlemez szerkezetűek.



 

vélemény írásához jelentkezzen be »