Tűzrakó és Panorámpa – a „self-made architecture” esete Enyingen

Idén nyáron az ADI STUDIO és az Opinion Builders közös építőtáborában a két iroda tervezői olyan installációk tervezésébe és építésébe fogtak, amelyekkel ténylegesen segíthetik a helyi közösségeket. Enying városában, egy korábbi megvalósult projektükhöz kapcsolódva, sajátkezűleg pótoltak olyan közösségi funkciókat, amelyek a terveiken még szerepeltek, de a költségek szűkössége miatt elmaradtak.

Az apropó

Enying a Balatontól délre eső járásközpont, Budapesttől kb. 1 óra autóútra. Jelenleg még kiaknázatlan turisztikai potenciált jelent, hogy biciklivel 40 perc, autóval 8 perc távolságra esik a tóparttól. Az ADI Stúdió a 2016-ban indult Zöld Város program keretében kezdett el foglalkozni a Batthyány Kastély előtti főtértől a Cinca patak völgyéig terjedő városi zöld tengellyel, amely a kastély mögötti Cifra-kert rehabilitációjával válhatott egységes rendszerré, ám a parkot érintő kisebb, főként a fiatalokat célzó funkciókat idővel ki kellett venni az elhúzódó beruházás eredeti költségvetéséből. A park két emblematikus pontjának és funkciójának önkéntes munkában történő befejezését Enying önkormányzata nagy örömmel és segítőkészséggel fogadta.

A megvalósítás = együttműködés

Az építőtábor tervezési munkáiba a két cég tudása legjavát beleadta. Egy építőtábortól nem megszokott módon, mondhatni kortárs összművészeti vagy inkább összmérnöki alkotásba fogtunk, ami a BIMes csapat munkáját éppúgy igényelte, mint a tervezőkét vagy a felmérőkét.

Az urbanisztikai koncepció alapján lehetett kijelölni a két térrészt, ahol a legnagyobb haszna lesz a beavatkozásoknak: az egyik ilyen a Panoráma parknak hívott teraszos leejtő, a másik a parkot a Cinca völgyével újra összekötő Átkötő ház feletti félkör alakú tisztás lett. Az építész csoport fogta össze generáltervezőként az egész építési folyamatot, beleértve a tábor háttérfolyamatainak koordinálását, illetve az anyag- és eszközbeszerzést. A tervező építészek között került kiírásra az a belső ötletpályázat, amely során a két helyszín terveit ki lehetett alakítani, tartószerkezeti tervezésben is tapasztalt kollégánk segítségével. Az építményeket fából és bontott téglából terveztük, melyek a tájba és a megvalósult fejlesztésekhez is jól passzolnak. A tervezés az eredeti tájépítészeti koncepció tovább gondolását hozta, két, térből helyet formálni képes építménnyel és új fák ültetésével.

Az eredeti tervektől eltérően kivitelezett terepviszonyok tisztázásához a felmérő csapatunk 3D pontfelhős mérést készített, amiből szintvonalas térképet és egybefüggő felületet generáltunk. Ez az alakhelyes modell világított rá, hogy szimpla ülőhelyekkel nem oldjuk meg a Panoráma park használhatóságát. A panoráma lejtőt közlekedésre alkalmassá kellett tennünk ahhoz, hogy bekerülhessen a park vérkeringésébe.

A koncepcionálás első fázisa után végig közösen, 3D csapatmunka modellben gondolkodtunk, és célunk volt, hogy a tábor során BIMx tervekkel támogatva – nyomtatott tervrajzok nélkül – vágjunk neki az építésnek. A nyomtatásmentes kivitelezést és az AR (augmented reality) kis léptékű tesztelését BIM szakembereink és beruházáskoordinátor kollegáink vezényelték, így virtuálisan már az első pillanattól rendelkezésre álltak terveink helyszínre vetített digitális másai.

Nem maradt más hátra, mint terveink kivitelezése: egy hétre birtokba vettük a Semmelweis utcai Átkötő házat, a közeli tisztást, a Panoráma parkot, és sajátkezűleg fogtunk az építésbe.

A Tűzrakó

A Cifra-kert hátsókertekkel eddig elzárt alsó részén áll egy félkör alakú tisztás, amely az új feltáró utak kereszteződésében funkció nélküli, de a park rendszerében hangsúlyos elem volt eddig is. Éppen ezért a fejlesztési tervek szerint ide került volna egy közösségi tér, amely végül nem valósulhatott meg. Már a tervezés kezdő fázisában eldőlt, hogy ide egy karakteres, építészeti és szerkezeti szempontból is látványos tűzrakót építünk, mely szimbolikusan kiemeli a lenti tisztást.

A magyarság életében a házi tűzhely fogalma egyszerre táplálkozik nomád múltunkból, és a letelepedés után rárakódott európai kulturális hagyományokból. A tűz központi szerepet töltött be a közösségi életben, mint a fontosabb eseményhez kapcsolódó szertartások eleme. A középen égő tüzet követő jurta és a búbos kemence kialakítása adta a formai és spirituális ihletet szerkezetünknek. Egy felfelé emelkedő, befelé szűkülő, a tüzet központosan körül ölelő teret képzeltünk el, amely intim, de a teljes lehatárolás nem volt cél. A formát a csipkéződő lángok mintájára az átsejlő, derengő, meleg fénnyel szerettük volna transzparensebbé tenni. A centrális tűzrakótér köré változatosan töredezett sziluettű, könnyed szerkezetet képzeltünk, amely egyszerre szimbolizálja a téglából épült kemencét és a fából rakott máglyákat, és rajta keresztül a bent égő tűz kifelé fényjátékot vet a környező tisztásra.

A tűzrakó végleges alakját parametrikusan terveztük meg. Választottunk egy egységes fa elemméretet, majd az egymásra támaszkodó gerendadarabok méretét felfelé csökkentve közeit egyre ritkítottuk, végül körben elcsavartuk – így szimbolizálva a tűz játékát. A geometria minden eleme leírható matematikai függvényekkel, mégis természetesnek hat. Megépülése óta minden arra járó megáll, és ténylegesen elgondolkodik, mit is jelent ez a forma, amely egy valódi attrakciót hozott a Cifra-kert alsó felébe. Ha pedig este megrakják a tüzet, az egész tisztás tündértáncot jár a kiszüremlő fényekben, és míg odabent egy kis társaság vígan sütöget, a parkban arra járók zavarásuk nélkül élvezhetik a varázslatos fényjátékot.

A Panorámpa

A Cifrakerti tanuszoda alatt elterülő Panoráma park lejtős tisztása eredeti formájában is természetes amfiteátrumként működött, ahonnan rálátni a Cinca patak völgyét környező dombos tájra. A Zöld Város fejlesztésben befejezetlenül hagyott, ücsörgésre, feltöltődésre szánt lejtőket és teraszokat kívántuk ténylegesen használhatóvá tenni, és pótolni a fejlesztések során meg nem épült levezető gyalogutat. A tervező csapattal főként a közlekedést segítő elemeket és kisebb pihenőket, megállókat terveztünk, amelyek a félbehagyott tereplépcsőket benépesítik. A tervek közt szerepeltek ülő- és fekvőhelyek, a terepre illesztett mászófal és egyéb interaktív elemek, melyeket a megvalósult tereplépcsőkre illeszkedő stég és lépcsőrendszer köt össze. Az installációkat moduláris rendszerben terveztük, hogy a rámpa mentén egy, kettő, vagy akár öt, hat ilyen egyedi köztéri bútor is megvalósulhasson az építésre rendelkezésre álló idő függvényében.  

A Tűzrakó bejáratán és falán is visszaköszönő karmazsinnal festett megállókból végül kettőt építettünk meg, a rámpa kezdő és végpontjánál. A felső egy hálós fetrengő, mini kilátó, amit a helyi fiatalok már az építés napján birtokba vettek. Az alsó pedig egy napozó, mászóka vagy piknik pad, amely hiányzott a parknak erről a részéről, hiszen a tervezett játszótér messzebb van innen. Rámpánk alapozását 89 darab, körülbelül 1 méter hosszú rozsdamentes talajcsavar adja, amik a füves teraszok fölé emelik a szerkezetet, így alatta nyírható és gondozható maradt a növényzet. Az elkészült „Panorámpa" négy eddig hiányzó funkciót (direkt lejutás, csoportos leülés, játszóhely a kiscsaládok számára, pihenő és kilátópont) hozott a park egyik legszebb részére. Az eddig gondozatlanul ottmaradt tereprendezést izgalmas építészeti motívummal keretezi a Cifra-kert északi részén, így tájépítészetileg is értelmezhetővé váltak a Panoráma park eddig torzóként álló teraszai. Külön öröm, hogy az építés alatt sikerült öt új fát is kiültetnünk az installáció részeként, melyek a rámpa fordulópontjai és az installációk mellett kaptak helyet, így biztosítják azok természetes árnyékolását és pótolják a park felső részén kipusztult platánokat.

Zárszó

A csapatépítő tábor varázslata működött: a két megvalósult mű, a Panorámpa és a Tűzrakó már az építés közben a helyi lakóközösség figyelmének központjába került, Enyingről rengeteg pozitív visszacsatolás érkezett. A munka közben a két cég munkatársaiból egy valódi csapat kovácsolódott. Úgy tértünk haza, hogy többnek éreztük magunkat az Enyingen töltött hét után, és kivétel nélkül szívesen fognánk hasonló közös projektekbe.

Kádár Bálint, Pokol Júlia, Szigetvári Balázs

Források:
a rajzok tervek és képek saját munkák, Fotók: Barkóczy Attila, C. Tóth Ilona, Michelisz Éva, Pleskó Szilvia, Pokol Júlia,
a jurta rajzai László Gyula rajzai alapján készültek

Szerk.: Winkler Márk