Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… a kényszerpihenőt tartó hegyvidéki lakópark előtörténete

1/26

1903-as térkép a területről.

1908-as térkép a területről.

Böszörményi út 20-22., Polgári iskola, 1936. Forrás: Fortepan

Böszörményi út 20-22., Polgári iskola, 1936. Forrás: Fortepan

A Böszörményi út és Kiss János Altábornagy utca közötti terület a Szoboszlai utcánál. Háttérben az Ugocsa utca épületei, 1950. Forrás: Fortepan

Szoboszlai utca a Böszörményi út felől a Kiss János altábornagy utca felé nézve, 1951. Forrás: Fortepan/UVATERV

Böszörményi út 20-22., a Közlekedési Építő Vállalat irodaházának építési területe. Szemben a Földalatti Vasút Vállalat irodaháza, jobbra a Böszörményi út házai látszanak, 1951. Forrás: Fortepan/UVATERV

Böszörményi út 20-22., a Közlekedési Építő Vállalat irodaháza. Balra a Szoboszlai utca torkolata, jobbra a Földalatti Vasút Vállalat épületének sarka látszik, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV

Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma

Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma

Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma

Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma

Böszörményi út 24., a Földalatti Vasút Vállalat irodája, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV

Böszörményi út 24., a Földalatti Vasút Vállalat irodája, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV

Böszörményi út 24., a Földalatti Vasút Vállalat irodája, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV

A terület a bontás előtt. Forrás: https://bbsz2022.hu/

Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/

Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/

Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/

Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

?>
1903-as térkép a területről.
?>
1908-as térkép a területről.
?>
Böszörményi út 20-22., Polgári iskola, 1936. Forrás: Fortepan
?>
Böszörményi út 20-22., Polgári iskola, 1936. Forrás: Fortepan
?>
A Böszörményi út és Kiss János Altábornagy utca közötti terület a Szoboszlai utcánál. Háttérben az Ugocsa utca épületei, 1950. Forrás: Fortepan
?>
Szoboszlai utca a Böszörményi út felől a Kiss János altábornagy utca felé nézve, 1951. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Böszörményi út 20-22., a Közlekedési Építő Vállalat irodaházának építési területe. Szemben a Földalatti Vasút Vállalat irodaháza, jobbra a Böszörményi út házai látszanak, 1951. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Böszörményi út 20-22., a Közlekedési Építő Vállalat irodaháza. Balra a Szoboszlai utca torkolata, jobbra a Földalatti Vasút Vállalat épületének sarka látszik, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma
?>
Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma
?>
Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma
?>
Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma
?>
Böszörményi út 24., a Földalatti Vasút Vállalat irodája, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Böszörményi út 24., a Földalatti Vasút Vállalat irodája, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
Böszörményi út 24., a Földalatti Vasút Vállalat irodája, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV
?>
A terület a bontás előtt. Forrás: https://bbsz2022.hu/
?>
Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/
?>
Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/
?>
Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/
?>
Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/
?>
A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila
1/26

1903-as térkép a területről.

1908-as térkép a területről.

Böszörményi út 20-22., Polgári iskola, 1936. Forrás: Fortepan

Böszörményi út 20-22., Polgári iskola, 1936. Forrás: Fortepan

A Böszörményi út és Kiss János Altábornagy utca közötti terület a Szoboszlai utcánál. Háttérben az Ugocsa utca épületei, 1950. Forrás: Fortepan

Szoboszlai utca a Böszörményi út felől a Kiss János altábornagy utca felé nézve, 1951. Forrás: Fortepan/UVATERV

Böszörményi út 20-22., a Közlekedési Építő Vállalat irodaházának építési területe. Szemben a Földalatti Vasút Vállalat irodaháza, jobbra a Böszörményi út házai látszanak, 1951. Forrás: Fortepan/UVATERV

Böszörményi út 20-22., a Közlekedési Építő Vállalat irodaháza. Balra a Szoboszlai utca torkolata, jobbra a Földalatti Vasút Vállalat épületének sarka látszik, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV

Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma

Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma

Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma

Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma

Böszörményi út 24., a Földalatti Vasút Vállalat irodája, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV

Böszörményi út 24., a Földalatti Vasút Vállalat irodája, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV

Böszörményi út 24., a Földalatti Vasút Vállalat irodája, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV

A terület a bontás előtt. Forrás: https://bbsz2022.hu/

Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/

Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/

Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/

Látványtervek. Forrás: https://bbsz2022.hu/

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… a kényszerpihenőt tartó hegyvidéki lakópark előtörténete
Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… a kényszerpihenőt tartó hegyvidéki lakópark előtörténete

2024.03.03. 10:59

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Rumszauer György, Mináry Pál

Dosszié:

Egy időre levonultak a munkagépek a budai Böszörményi útról a két markáns, sokak által kevésbé kedvelt irodaház lebontása után. A tervezett új lakópark helyett most parkolót és közösségi kertet működtet az önkormányzat. Kérdéses, hogy ez az idillinek tűnő ideiglenes állapot meddig tart? Bán Dávid írása.

„Ezen a területen a Hegyvidék egyik legkorszerűbb épületegyüttese épülhet fel" – áll a budapesti Böszörményi út igen méretes, pár évvel ezelőtt kipucolt telekegyüttesének kerítésén elhelyezett molinók egyikén. A hangsúly mára egyre inkább a feltételes módon van, amit a korábbi, ma már nem látható, a „jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetre tekintettel" szövegű felirat még inkább megerősített. Úgy tűnik, a kerület számára korábban oly fontos, sok vitát kavart projekt most egy jó időre lekerült a napirendről. Helyette, a területet kihasználandó, ideiglenes parkolót és közösségi kertet alakítottak ki.

A Böszörményi út 20-22., 24., valamint a Beethoven utca 7-9. szám alá is átnyúló méretes telekcsoporton két jelentősebb és egy nem igazán kiemelt értékű irodaház állt. Míg a 19-20. század fordulóján az akkori budai Külső körúton még csak az idilli kertek között zötyögött végig az 1902-ben kiépült vonalán, a Krisztina térről Farkasrét felé tartó villamos, az első évtized végén már megkezdődtek a parcellázások, bár a telkek belakása ekkor még csak lassan indult el. Ugyanakkor 1901-ben, szinte rohamtempóban – alig egy év alatt – az elsők között épült ki a csendőrlaktanya (ma Nemzetközi Oktatási Központ), de a nagyobb fellendülést csak az 1920-as évtized hozta el, az akkor már Böszörményinek nevezett úton.

A Böszörményi út és Kiss János Altábornagy utca közötti terület a Szoboszlai utcánál. Háttérben az Ugocsa utca épületei, 1950. Forrás: Fortepan
5/26
A Böszörményi út és Kiss János Altábornagy utca közötti terület a Szoboszlai utcánál. Háttérben az Ugocsa utca épületei, 1950. Forrás: Fortepan

1914-ben, az első világháború okozta nehéz pénzügyi helyzet ellenére a Böszörményi úton ritka kivételként új polgári magán leányiskolát tudtak nyitni. A háború első évében az egész országban csak két ilyen jellegű intézmény elindítására tudtak kellő pénzt összegyűjteni, épp ezért a Böszörményi út 20-22. számú telken először csak szerényebb körülményeket tudtak biztosítani a diákoknak, mivel barakkokban indult meg az oktatás. Ez is hamar megszakadt, mivel a háború idején, akárcsak a túloldalon levő csendőrlaktanyát, a leányiskola barakkjait is hadikórházzá alakították át. A háború végeztével azonban egy ideig még megmaradtak ezek az építmények, amelyeket csak az 1920-as évek második felében bontottak el, hogy a helyükre egy végleges épületet húzhassanak fel. Az új iskolában aktív sportélet is zajlott, az 1930-as évtizedben a budai leányiskolák közötti – főleg a Koronaőr utcai intézménnyel – nagy rivalizálással.

„Hatalmas küzdelmet vívott a döntőbejutás jogáért a két legjobb budai iskola. Ennek megfelelően nagy érdeklődés kísérte a mérkőzést, amelyen a játékot sajnálatosan többször megzavarta a javarészt »Böszörményi«-drukkerekből álló közönség fegyelmezetlen viselkedése. A győzelmet a B. nagyon megérdemelte, mivel ellenfelük közel sem tudta azt a tudást felmutatni, amelyet tényleg képvisel a csapat." (Ifjúsági Testnevelés, 1931)

Böszörményi út 20-22., Polgári iskola, 1936. Forrás: Fortepan
3/26
Böszörményi út 20-22., Polgári iskola, 1936. Forrás: Fortepan

1944-ben az épületet bombatalálat érte, s ennek nyomán súlyosan megsérült. Helyreállítására már nem került sor, ehelyett két évvel később teljesen lebontották. A megszűnt leányiskola helyére 1953-ban ötemeletes irodaházat építettek, amely akkor a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) vezetőségi székházaként szolgált. A T alaprajzú, nagy tömegű, vasbeton épület kialakítása ugyan a szocreál stílusjegyeit hordozta magán, megjelenésében mégis egy visszafogottabb, dísztelenebb, szabályos geometriájú tömb született, amely igyekezett kellőképpen illeszkedni a szomszédos, 1942-ben átadott Postamester székházhoz. Az irodaház az első pár évében csendesen szolgálta a DISZ-t, nem adott otthont különösebb eseményeknek, alapvetően a vezetőség és az irodai háttérmunka számára biztosított megfelelő munkahelyet. Itt működtek a szövetség különböző osztályai és a szervezet folyóiratainak – Szabad Ifjúság, Világ Ifjúsága – szerkesztőségei, valamint a lapokat megjelentető Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Az alagsorban nyomdát is berendeztek.

A szervezet 1956-os megszűnésével az irodák többségét a Közlekedési Építő Vállalatnak utalták ki, de mellette közel egy tucat egyéb tanácsi szervezet számára is munkahelyeket rendeztek be az épületben: találhattunk itt „házkezelőséget, tatarozóvállalatot, kézműipari és vegyesipari javítóvállalatot, valamint a pincében tovább működött az ifjúsági nyomda. Az 1960-as évektől a Dél-budai Vendéglátóipari Vállalat és az I.–XII. kerületi Közért is itt székelt", majd később a Magyar Bridzs Szövetség és a Fesztivál Balett is itt működött. Az épületre 1970-ben egyemelet ráépítés került, némiképp visszahúzva a főhomlokzattól, de követve annak ritmusát.

Szoboszlai utca a Böszörményi út felől a Kiss János altábornagy utca felé nézve, 1951. Forrás: Fortepan/UVATERV
6/26
Szoboszlai utca a Böszörményi út felől a Kiss János altábornagy utca felé nézve, 1951. Forrás: Fortepan/UVATERV

Az irodák nagy részét, valamint a szomszédos épületet is belakó Közlekedési Építő Vállalatból átalakuló KÉV-Metró szervezetét még 1949-ben hozták létre több magánvállalatból. Amikor döntés született a budapesti metróépítésről, annak előkészítésére és tervezésére 1950 februárjában megalapították a Gyorsvasútépítő Nemzeti Vállalatot, amely akkori formájában 1954-ig, a metróberuházás felfüggesztéséig működött, majd ekkor beolvadt a Közlekedési Építő Vállalatba. Az 1960-as években ismét megindult a metróvonal építése, amelynek a tervezési és generálkivitelezési munkái nagyrészt itt, a Böszörményi úton, a két szomszédos irodaházban zajlottak. Az irodát 1975-től Közlekedési és Metró Építő Vállalatra nevezték át. A metróépítés, mélyépítés mellett már az 1950-es évektől számos egyéb, leginkább közlekedéssel kapcsolatos műtárgy- és építménytervezést és kivitelezést is végeztek: hidakat építettek itthon és külföldön (Egyiptomban és Szíriában), felüljárókat, vasúti létesítményeket, autóbuszgarázsokat és -pályaudvarokat hoztak létre. Az 1980-as évek végétől, a metróépítési munkák leállásával a cég szerepe is csökkent, a KÉV-Metró 1989-ben Kft-vé alakult, majd három évvel később a vállalatot felszámolták. 1993-tól a Közlekedési és Metróépítő Vállalat szakmai jogutódja a Strabag Hungária Építő Rt. lett.

Néhány évig a Sarokház Disco nevű szórakozóhely is ebben az épületben várta a vendégeit; „Disco-rajongók figyelem!" – szólt az Esti Hírlapban is közölt felhívás 1977-ben. A mulató ugyan csak a nyári szezonban működött, de nem maradhatott fenn sokáig, mert 1978 novemberében már „tucatjával zárták be a vendéglátóipari vállalatok a disco-klubokat". Ennek a hullámnak esett áldozatul a Sarokház is, bár a bezárások oka valószínűleg nem üzleti természetű volt, hanem sok panasz érkezhetett az üzemeltetőkhöz, „a srácokat időnként ki kellett tiltani a magatartásuk miatt" – nyilatkozta az okokról az Ifjúsági magazin villáminterjújában az szintén discóval próbálkozó Buda Gyöngye étterem volt üzletvezetője.

Böszörményi út 20-22., a Közlekedési Építő Vállalat irodaháza. Balra a Szoboszlai utca torkolata, jobbra a Földalatti Vasút Vállalat épületének sarka látszik, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV
8/26
Böszörményi út 20-22., a Közlekedési Építő Vállalat irodaháza. Balra a Szoboszlai utca torkolata, jobbra a Földalatti Vasút Vállalat épületének sarka látszik, 1953. Forrás: Fortepan/UVATERV

Az épület mögötti részen az 1980-as években teniszpályákat alakítottak ki, ezzel is szaporítva a kerület nem kevés hasonló pályájának sorát. A sport népszerűségét jelezte az is, hogy szintén a Böszörményi úton Asbóth József, korabeli nemzetközi hírű teniszjátékos 1948-ban nyitotta meg a Teniszke nevű eszpresszó is, ami a művészek és sportolók kedvelt találkozóhelye volt, majd államosították. A KÉV-Metró mögött megbújó pályán télen korcsolyázni is lehetett, majd a rendszerváltás után ez a lehetőség is megszűnt, a területből, ahogy lenni szokott, parkoló lett. Maga az épület a tervezővállalat visszaszorulásával is még irodaházként szolgált, a földszintjén egy időben posta nyílt, emellett az önkormányzat gyermek- és felnőtt háziorvisi rendelőt is berendezett a házban.

A szomszédos, a Böszörményi út 24.-es telek beépítésére 1941 nyarán nyújtott be építési engedélykérelmet a Magyar Királyi Postamesterek és Postamesteri Alkalmazottak Országos Önsegélyező és Nyugdíjegyesülete. A Rumszauer György építész tervezte négyemeletes székházat bő egy évvel később, 1942 novemberében adták át, a kivitelezést a Budapesti Építő Szövetkezet végezte, a berendezést pedig Mináry Pál, az iparművészeti iskola tanára tervezte. A teljes beruházást az egyesület saját önerőből, külön állami támogatás nélkül valósította meg. Az épület többfunkciós, hiszen a székház mellett egy, az aggoknak szánt menhelyet, egy 40 ágyas kollégiumot, ahhoz kapcsolódó zene-, játék- és tanulószobákat, valamint vendégszobákat alakítottak ki, mindezeket természetesen megfelelő kiszolgáló helyiségekkel, vizesblokkokkal látták el.

„Épen az épület többféle rendeltetése folytán komoly probléma volt még a külső megjelenés formája is. Magánépítkezéseknél, bérház, irodaház, műhely, gyár stb. természetes és kifejező a korszerű célszerűségi architektúra, de itt, székházról lévén szó, nem látszott kielégítőnek és szinte lehetetlen is lett volna a célszerűségi szempontok összefüggését a mű formájával, a négyféle rendeltetés vonatkozásában, keresztülvinni. Az épületnek tehát kifelé inkább mint középületnek kellett hatnia. Ezt sikerült is elérnie a szigorúan szimmetrikus, zárt ritmusban megkomponált főhomlokzatnak, amely teljesen sima és keretnélküli nyílásai mellett mégis kapott némi, tradicionális ízt." – foglalja össze a tervezési nehézségeket és a fő koncepciót a Tér és Forma 1943-ban.

Böszörményi út 24.
9/26
Böszörményi út 24. "Postamester Székház". 1943. Forrás: Tér és Forma

Az épület kialakítását a két fő funkció, a székház, s annak reprezentatív terei – főbejárat, díszlépcsőház, tanácsterem, igazgatóság – valamint a kollégiumi rész összehangolása vezérelte. A földszinten helyezték el a Nyugdíjegyesület tanácstermét, mögötte, a kertre néző szobákban rendezték be az aggok menhelyét, fürdővel, ebédlővel. Az első emeleten voltak találhatók az egyesület irodái, a másodikon pedig az igazgatósági helyiségek, orvosi rendelő és váróterem, valamint vendégszobák. A harmadik és negyedik emeletet a kollégium hálószobái, közösségi- és tanuló helyiségei foglalták el. A padláson mosodát, fehérnemű raktárat és egy kisebb szolgálati lakást is kialakítottak, az alagsorban a kollégium konyháját, szolgálati szobákat, légvédelmi óvóhelységet, házmesteri lakást, valamint itt helyezték el a kazánt és széntárolót is. Az épület kivitele minőségi módon történt, az utcai homlokzatot sóskúti mészkővel burkolták, a belső közlekedőkben szépen megmunkált fabetétek és -burkolatok voltak.

Az összetett funkciójú székház és kollégium létesítésének fontosságát a Népszava korabeli száma így foglalta össze: „Az új épületben van a Horthy István kormányzóhelyettesről elnevezett új kollégium, amelyben a postamestereknek és postai alkalmazottaknak a fővárosban tanuló gyermekei nyernek elhelyezést, három ingyenes hely mellett 15 pengőtől 85 pengőig terjedő havi ellátási díjért. Évente 15.100 pengő tanulmányi segélyt osztanak ki. A székház épületében a nagyon kevés nyugdíjjal rendelkező, támogatás nélkül álló idős postamesternők részére is igazi otthont rendeztek be. Havi 40—50 pengőért két-háromágyas szobákban vannak elhelyezve. A vidékről fölutazó postamesterek és alkalmazottak részére nyolc komfortos szobát rendeztek be."

A második világháború idején ez az épület is megsérült, nagyrészt kiégett, de alapjaiban megmenthető volt. Némi átalakítás után a Földalatti Vasút Vállalat tervezőirodái költöztek be az épület legtöbb helyiségébe, de emellett számos cég, szervezet is itt rendezhette be irodáit: többek között a Hazafias Népfront kerületi szervezete, a Mozgó Világ folyóirat, majd 1988-tól az Ifjúsági Szemle szerkesztősége. A kerületi helytörténet megjegyzi, hogy itt szerkesztették később a Polip című rockmagazint is. 1957-től az épületben működött a Királyhágó étterem, ami jelentős kártyázóhely volt: „Ez az a hely, ahol két parti alatt gazdát cserél egy Mercedes vagy az előző napi (tetemes) lóversenynyeremény? A Királyhágó egyik napja olyan, mint a másik. Dél körül 1000 környékbeli hivatalnok költi el asztalainál szokásos ebédjét, kora délután a takarítóké a terep, hogy aztán fél négykor elkezdjenek szállingózni a kártyások. Többségük nyugdíjas, és a délutánját, estéjét akarja itt megrövidíteni 20 forintért. Ennyibe kerül a kártyajegy, amelynek birtokosa akár éjfélig üldögélhet, kártyázgathat, beszélgethet egy szóda vagy kávé mellett. A Királyhágó emiatt egyértelműen veszteséges üzlet." – mutatja be a helyet az Ötlet magazin 1983-ban, majd megjegyzi, hogy a veszteség miatt várhatóan hamarosan megszűnik az elegánsan terített asztaloknál, a játék tisztaságát garantáló kártyamester által felügyelt játéklehetőség. Helyén inkább diszkót, női zenekart vagy ételbárt látna szívesebben az üzemeltető a nagyobb nyereség reményében. Az üzletet végül az irodaház rendszerváltás utáni új funkciói, az itt megjelenő több bankfiók hozta el néhány újabb évtizedre.

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila
26/26
A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A Böszörményi úton csendesen álló két irodaházra – az erről szóló híradások sokszor hibásan, mint két szocreál épületre hivatkoznak – és a telekegyüttes Beethoven utcai oldalán álló Expressz Szálló és Étterem épületeinek bontására 2020-ban tett javaslatot a kerületi önkormányzat, hogy a területen egy új ingatlanberuházást valósítson meg. Ezzel együtt ki kellett költöztetni számos önkormányzati intézményt – például a Családsegítő Központot, a Népjóléti Irodát – majd létrehozták a BBSZ2022 Ingatlan Kft. nevű projektcéget, amely az új épületegyüttes kivitelezését végezte volna. A tervek szerint a belső udvarra és az utcákra néző 119 lakásos társasházak épülnének, amelyekben üzlethelyiségek és körzeti orvosi rendelők is helyet kapnának, a felszín alatt 299 férőhelyes garázs épülne, amelynek kisebbik részét a lakók számára tartanák fent, 176-ot pedig bárki használhatna. Az eléggé alapszinten bemutatott látványterveket az A3 Építésziroda Kft. és a Value 4 Real Kft. készítette.

Az irodaházak bérlőinek 2021. év végéig kellett kiköltöznie, hogy a következő évben elkezdődhessenek a bontási, majd a kivitelezési munkák és az eredeti elképzelések szerint az idei önkormányzati választásokra már el is készült volna az épületegyüttes. 2022 májusában a bontási munkálatok közben az egyik épület felső két szintje váratlanul beomlott, a törmelék a parkoló autókra, az útra és a villamossínekre hullott. A bontás ekkor rövidebb időre leállt, majd az új épületek megkapták az építési engedélyt és ehhez végül a terület teljes elbontása megtörtént. A kialakult gazdasági nehézségekre hivatkozva azonban a Hegyvidéki Önkormányzat képviselőtestülete ugyanazon év szeptemberében már a projekt bizonytalan időre történnő elhalasztását szavazta meg.

A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila
21/26
A Böszi-kert 2024-ben. Fotó: Gulyás Attila

A területen ekkor egy közel száz férőhelyes felszíni parkolót, valamint egy közösségi kertet alakítottak ki. A Szalai Zita Orsolya tervezte Böszi Kert elnevezésű kertben 34 magaságyás, fűszerkert és egy 120 négyzetméteres közösségi tér jött létre ideiglenesen. A közösségi kert egy ideális állapotot, kellemes, szellős, zöld teret nyújt az amúgy sűrűn beépített Böszörményi úton, az ilyen lazább térszerkezetek valószínűleg hiányozni fognak majd, ha a terület valamikor tényleg újra beépül. Az önkormányzat számára eleinte kiemelt fontosságú volt az ide tervezett beruházás, most azonban a bizonytalanság érezhető. Kérdés persze az is, hogy a hozzáállás miként változik majd az önkormányzati választás után, hiszen az már biztosan tudható, hogy a kerületnek új vezetője lesz.

Bán Dávid

 

Felhasznált irodalom:
Magyar Építőipar, 1995 (45. évfolyam, 5-6. szám)
Népszava, 1942. november (70. évfolyam, 271. sz.)
Ötlet, 1983. január-június (2. évfolyam, 15. szám)
Tér és forma, 1943 (16. évfolyam) XVI. évfolyam, 1. szám
https://foutca.hegyvidek.hu/

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.