Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… az elátkozott GP motorversenypályák története

1/12

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2010-ben. Fotó: MTI / Varga György

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A hajdúnánási pálya látványterve. Forrás: BORD Építész Stúdió

?>
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2010-ben. Fotó: MTI / Varga György
?>
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
?>
A hajdúnánási pálya látványterve. Forrás: BORD Építész Stúdió
1/12

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2010-ben. Fotó: MTI / Varga György

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A hajdúnánási pálya látványterve. Forrás: BORD Építész Stúdió

Úgy maradt… az elátkozott GP motorversenypályák története
Nézőpontok/Történet

Úgy maradt… az elátkozott GP motorversenypályák története

2022.12.04. 10:24

Két különböző kormányzat álmodott eddig nagyszabású gyorsaságimotor versenypályát, először Sávoly, majd Hajdúnánás mellé. A versenyt végül a csendes harmadikként induló, magánberuházásban épülő balatonfőkajári pálya nyerheti. Bán Dávid írása.

„Jövő év szeptemberétől öt éven keresztül Magyarország is házigazdája lesz a gyorsaságimotoros-világbajnokság egyik futamának. A Somogy megyei Sávoly község mellett felépülő, 4650 méter hosszúságú Balatonringet több mint nyolcvanmillió eurós beruházás keretében a spanyol Sedesa csoport építi meg. A pálya kialakításakor többek között két világbajnok, az olasz Valentino Rossi és a magyar Talmácsi Gábor véleményét is figyelembe vették. A járulékos beruházások között egy Talmácsi-motorosiskola üzemeltetését is tervezik." – adta hírül lelkesen az MTI alapján a legtöbb hazai napilap 2008 nyarán.

„Új versenypálya épül a Balatonfőkajáron – akinek Sávoly és a Balatonring rémképe ugrana be, ne aggódjon, itt állami pénzek helyett magántőkéből építkeznek. A Balaton Park Circuit 2014-re készülhet el, a tereprendezés már jelenleg is folyamatban van." – 2013-ban már lényegesen óvatosabban nyilatkoztak az új reményről, hogy a Balaton mentén, igaz, a túlvégen, de mégiscsak megépülhet egy nemzetközi bajnokságokra is alkalmas motorversenypálya.

Majd néhány évvel később újabb híradás járta körbe a sajtót arról, hogy: „Hajdúnánáson építik meg a magyarországi MotoGP-pályát, jelentették be a városban szombaton tartott sajtótájékoztatón. A motorverseny-pálya 2023-ra készül el, összesen 65 milliárd forintot szán rá a kormány, az elkészülte után pedig legalább nyolc évig rendeznek majd rajta világbajnoki futamot a MotoGP szervezőivel" – Orbán Viktor miniszterelnök pedig mindehhez buzdításként a Facebookon üzent: „Bőgjenek hát a motorok".

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2010-ben. Fotó: MTI / Varga György
1/12
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2010-ben. Fotó: MTI / Varga György

A nagyszabású motorbőgések azonban mindezidáig rendre elmaradtak. A háromból két pálya sorsa egyértelműen megpecsételődni látszik, Balatonfőkajáron – ahol az előkészítés is legtovább jutott –viszont még esélyes, hogy egy napon tényleg felbőghetnek a várva várt motorok.

Alig három évvel az első szóbeszéd és mindösszesen nyolc hónap építkezés után, az 1986-ban átadott mogyoródi Hungaroring sikere nyomán egyre népszerűbbek lettek a motorsportok Magyarországon. A mogyoródi pálya nemcsak a Forma-1-es versenyekre vonzotta a közönséget, hanem számos egyéb látványos eseményre, de ezek közül a motorversenyek mostohagyereknek számítottak. A pályán csak két alkalommal rendeztek nemzetközileg is jegyzett motoros futamot, mivel ehhez minden alkalommal jelentős, ideiglenes átalakításokra volt szükség. A 2000-es évek legelején lépett színre Talmácsi Gábor gyorsaságimotor-versenyző, 2007-es MotoGP világbajnok a 125 m3-s kategóriában, s sikereivel együtt a motorversenyzés is egyre többeket kezdett érdekelni, ugyanakkor hazánkban nem állt rendelkezésre nemzetközi versenyek megrendezésre alkalmas pálya.

 

A sávolyi álom

Talmácsi sikereit látván, és nem utolsósorban az ő lobbi tevekénységének is köszönhetően az akkori kormányzat is felfigyelt a motorsport lehetőségeire és 2007-ben már felmerült, hogy a közeljövőben érdemes lenne egy hazai, nagy volumenű versenyek megrendezésére is alkalmas pályát építeni. A magyar rajongók leginkább a csehországi Brnoba jártak rendszeresen világbajnoki futamokat nézni és drukkolni a két magyar versenyzőnek, Talmácsi mellett Tóth Imrének. Ekkor ugyan még igencsak távlatinak tűnt az elképzelés, de a következő év tavaszán már felgyorsulni látszottak az előkészítések, hiszen a magyar illetékesek Brnoban sikeresen megállapodtak a MotoGP szervezőivel arról, hogy 2009-től kezdve öt éven keresztül egy magyar futam is rákerül a nemzetközi versenypalettára.

Az elképzeléshez persze megfelelő pálya is kellett, ezért igen hamar területet és befektetőt is találtak a beruházáshoz. Az akkoriban nagy lendülettel pörgő spanyolországi ingatlanfejlesztések hazájukban kitermeltek egy külföldi terjeszkedésre is nyitott, erősnek tűnő építési vállalkozóréteget, amely lelkesen kereste a lehetőségeket a kelet-közép-európai befektetésekre. Spanyol közreműködéssel újultak meg és egészültek ki nagyszabású kereskedelmi funkciókkal például a főbb lengyel vasútállomások, de ugyanígy Magyarországon is keresték az állami kötődésű ingatlanfejlesztési lehetőségeket. A Sedesa befektetőcsoport először a Nyugati pályaudvar területén megvalósítandó kormányzati negyed kapcsán bukkant fel itthon, de hamar felfedezték a Balaton-régióban rejlő lehetőségeket is. A budapesti nagyprojekt végül elmaradt, de a Balaton mentén 130 milliárd forintnyi zöldmezős beruházást szerettek volna megvalósítani, amelyhez spanyol tőkét és hiteleket kívántak bevonzani. Balatonberény mellé golfpályát, Balatonszemesre multifunkcionális szórakoztatóközponttal kombinált lóversenypályát álmodtak és a nagyszabású befektetési láz kapóra jött a motorsport irányába kacsintgató kormányzatnak is. A kapcsolatot erősítette az is, hogy a Sedesa egyik főtulajdonosa, Vicente Cotino Escribá pedig érdekelt volt a MotoGP-ben.

Végül a Balatonhoz közeli Sávoly külterületét szemelték ki a megvalósítandó pálya helyszínéül, amellyel együtt számos egyéb, az idegenforgalom remélt fellendülését szolgáló építkezés is megvalósulhatott volna, s ez lázba hozta a régió és a település vezetőit. A Balaton nyugati csücskétől néhány kilométerre délre elterülő, alig félezer lakost számláló település számos szempontból ideális lokációnak bizonyult: a tervezett helyszíntől egy kilométerre már zajlott az M7-es autópálya tovább építése a Balatontól az országhatárig, a néhány kilométer távolságra levő sármelléki, az akkori FlyBalaton – ma Hévíz-Balaton – névvel ismert nemzetközi repülőtéren is éppen ez idő tájt zajlottak látványos fejlesztések (utasterminál és logisztikai bázis épült ki), valamint szintén vonzerőt jelenthetett Keszthely és Hévíz üdülőközönségének megszólítása is.

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
2/12
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

Nem sokkal a bejelentés után, a 2008-as MotoGP szezon utolsó állomáshelyén, Valenciában szentesítették a szerződést, amellyel az új magyar helyszín hivatalosan is belekerült a világbajnokság 18 állomáshelyből álló programjába. A Sedesa megkapta a 80 millió eurósra tervezett beruházás jogát, majd az év szeptemberében megtörtént a Balatonringre keresztelt versenypálya ünnepélyes alapkőletétele. A terv szerint tíz hónappal később a pálya már elkészült volna, mivel a 2009 szeptemberére tervezett verseny, a 3. Magyar nagydíj – az előző kettőt még az 1990-es években a Hungaroringen rendezték meg – már szerepelt a nemzetközi versenynaptárban. A kiemelt futamokra akár 150-200 ezer nézőt is vártak a szervezők, amihez pedig szükség volt további szálláshelyek és egyéb, a kikapcsolódást biztosító szolgáltatások létesítésére. A Sedesa terveiben szerepelt egy ötcsillagos luxusszálloda, valamint egy golfpálya építse a pálya közelében.

A kormányzat mellett a Magyar Turizmus Rt. is lelkes érdeklődést mutatott a projekt irányába, mivel a szeptemberi versennyel a nyári turistaszezont meg lehetett volna hosszabbítani, a televíziós közvetítések révén pedig több száz millió háztartásba lehetne az országot és a Balatont népszerűsítő reklámfilmeket eljuttatni. Ezzel azt remélték, hogy versenyen kívül is számos turista fedezhetné fel a Balatont. Sávolyban termálfürdőt is terveztek, amelyhez a fúrások is megkezdődtek és a helyszíni beszámolók szerint a helybéliek pozitív fordulatot vártak a fejlesztésektől.

Nem sokkal a munkálatok megkezdése után azonban sorra gyülekeztek a viharfelhők a projekt felett. Mivel 2008 második felét írtunk és ekkor már Spanyolországban erőteljesen éreztette hatását az ingatlanválság, az országon belül „kipukkadt az ingatlanlufi", ennek hatására a Sedesa által létrehozott befektetői konzorciumból is kivonult a Bancaja Habitat Bank, más anyaországbeli bankok pedig kockázatosnak ítélték a vállalkozást. „A Sedesa képviselői ezért egy 45 millió eurós hitelkérelemmel már az alapkőletételt követően megkeresték a Magyar Fejlesztési Bankot, bízva a hangsúlyos magyar kormányzati szerepvállalás lobbierejében."írta a HVG oknyomozó riportja a projekt vesztének kezdetéről. Az MFB hatástanulmányt készíttetett a beruházás megtérüléséről, amely nem kecsegtetett bíztató eredményekkel. Ennek ellenére a spanyol befektető, bízva a hitel jóváhagyásában, saját önerejét felhasználva tovább folytatta az építkezést.

A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
5/12
A félkész sávolyi MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

Hamar kiderült az is, hogy a pálya köré tervezett egyéb turisztikai beruházások elkezdése máris csúszással indulhat, hiszen a település és a környék közműhálózata is bővítést igényel a megnövekedett terhelés miatt. Az egyre gyűrűződő problémák miatt a hazai fél kénytelen volt az első verseny halasztását kérni a nemzetközi szervezőktől 2010 őszére. Annak érdekében, hogy a nemzetközi botrányt elkerüljék, a kormány felszólította az MFB-t a hitel jóváhagyására, ami egyben azt is jelentette, hogy az államnak a következő évtizedben egyre mélyebben a zsebébe kell majd nyúlnia a garanciák, a pálya és a versenyjogok érdekében.

Mindeközben a Sedesa ellen Spanyolországban korrupciós eljárás indult, ami szintén árnyékot vetett a hazai projektre. Ugyanakkor az összes szereplő igyekezett mindent beleadni, hogy az elhalasztott időpontban, 2010 szeptemberében eldördülhessen a rajtpisztoly. Azonban a kényszerből folyamatosan duzzadó állami szerepvállalás, a költségvetés komolyabb megterhelése és a feltételezhetően igen rossz megtérülési mutatók kérdése egyre több újságírót kezdett foglalkoztatni. A megjelenő tényfeltáró cikkek hatására három civil szervezet, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország nyílt levélben kérte Bajnai Gordon miniszterelnöktől az állami szerepvállalás és az egyre súlyosabbá váló kifizetések felfüggesztését. Részben a levél hatására is, de 2010 februárjában a Pénzügyminisztérium (PM) is – igaz belső körben – foglalkozni kezdett az üggyel: „a PM szakértői túl kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek tartják a Balatonring sávolyi motorversenypálya megépítésének állami támogatását". Ezt követően a MFB a hitelt visszavonta. A dagadó botrány azonban a politika színteréről valahogyan lepattant, a választási kampány hevületében az ellenzék sem nyúlt hozzá.

Az építkezés még 2010-ben leállt, a célgépek egyik napról a másikra levonultak a terepről, a projekt végrehajtás alá került, két évvel később a területet eladásra kínálták, de kétszeri nekifutásra is sikertelenül. „A spanyol befektető annak idején mintegy 600 hektár fejlesztési területet alakított ki, amelyből 100 hektár Szőkedencs, 500 Sávoly területére esik. A 200 hektárosra tervezett pályán elvégezték a földmunkát, beépítettek 400 ezer tonna követ, több százmillió forintért áthelyeztették a Lengyeltóti–Nagykanizsa gázvezetéket, elindult a szennyvízprogram, elkészült Sávoly és a pálya csatornarendszere közel egymilliárd forintért" – összegezte az előzményeket a Világgazdaság Sávoly polgármester szavaira hivatkozva. Időről időre felreppen a hír, hogy lennének érdeklődők a terület megvásárlására, amiben a helybéliek nagyon bíznak, ha egyre halványabban is, de még mindig látnak esélyt a pálya életre keltésére. 

	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
11/12
A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

A balatonfőkajári reménysugár

„A technikai sportok hazai kedvelői közül bizonyára sokan emlékeznek még Sávolyra és a Balatonring-beruházásra. A tervek akkor arról szóltak, hogy az állam által finanszírozott versenypályán Moto GP-versenyeket rendeznek majd, ám végül az egészből nem lett semmi. Némi tereprendezés után meghalt a projekt, és a természet azóta visszavette a területet. Most úgy tűnik, mégis épül versenypálya a tó mellett, ám Balatonfőkajáron állami pénzek helyett magántőkéből." – ezek a hírek már 2013-ban hangzottak el azzal az ismét optimista tervezéssel, hogy egy évvel később már meg is nyílhat a Balatonringnél valamelyest rövidebb, 4215 méter hosszúságú versenypálya. A helyválasztást ismét a praktikum vezérelte, a Balaton és az autópálya közelsége, igaz, most 100 kilométerrel közelebb a fővároshoz. A vállalkozás mögött Hanóch Nísszání Magyarországon élő izraeli autóversenyző, üzletember áll. A tervek úgy készültek, hogy a Nemzetközi Motorsport Szövetség (FIM) és a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) szabályainak is megfeleljen a pálya, vagyis nemzetközi autó- és motorversenyek rendezésére is alkalmas lehet. A Balaton Park Circuit projektet 8,2 milliárd forintból kívánták megvalósítani, de a munkálatok a lendületes kezdetek után itt is elakadtak. Viszont a földmunkákon és az alapozásokon túl, itt azért lényegesen nagyobb készültségig jutottak a kivitelezésben, maga a felépítmény is szerkezetkész állapotba került, ami sokáig egyfajta torzóként nézett a közeli autópályára. A tervekben még egy szórakoztató park létesítése is szerepelt az aligai csomópontnál.

	A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila
8/12
A félkész balatonfőkajári MotoGP-pálya 2022-ben. Fotó: Gulyás Attila

Az elakadást itt is a pénzügyi nehézségek, majd a projekttulajdonos cég felszámolása okozta. 2020-ban azonban ismét munkagépek jelentek meg a pályán: „az elmúlt hetekben került le a teljes nyomvonalra az első réteg aszfalt (mely még nem a koptató réteg), a rázókövek is hamarosan a helyükre kerülnek, a parkolók is szilárd burkolatot kaptak. A bokszok és a paddock épület is készül, és terveink szerint jövő év második felében már az első tesztmétereket is teljesíthetjük" – írta a formula.hu, a projekt szakmai vezetőjére hivatkozva. Az akkor még szerkezetkész központi épület és a bokszok azóta valóban lényegében elkészültek, a pálya köré szalagkorlátok és készközeli állapotú lelátók kerültek, sokan már az idei átadást is reálisnak vélték. Ha idén ugyan már nem is, de egyre több jel utal arra, hogy a közeljövőben akár valóban versenyt is rendezhetnek Balatonfőkajár határában.

 

Hajdúnánási döcögés

Éppen akkor, amikor új tulajdonosa elkezdte a munkákat felpörgetni a Balaton keleti végénél, a kormányzat is előrukkolt egy meglepetésszerű bejelentéssel. Ezúttal Hajdúnánás határában képzelnek el egy korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető versenypályát, amire már sikerült is tíz évre lekötni a világbajnoki MotoGP futamokat eredetileg 2023-tól, majd egy módosítással 2024-től. A 65 milliárdnyi adóforintból megvalósítandó beruházás azonban itt is problematikusan indult, hiszen nehézkesen, rossz kommunikációval kísérve, sok esetben a helyiek rosszallásával kezdődtek a földkisajátítások – egyre inkább úgy tűnik, feleslegesen. A pályához egyébként itt is álmodtak többlet-szolgáltatásokat, szállodát és konferenciaközpontot, de a kritikusok szerint, ha már a Balaton melletti Sávoly esetében is kérdéses volt a megtérülés, Hajdúnánáson, távolabb a turista desztinációktól, ennek még kevésbé lenne realitása. Ugyanakkor felmerült az is, ha már mindenáron ragaszkodunk egy motorversenypálya építéshez, akkor miért nem lehetne feléleszteni a sávolyi projektet. A politikai adok-kapokból kiderült, hogy míg a Balatonringet támogatók szerint a 65 milliárdnyi közpénz feléből be lehetne fejezni a félbehagyott pályát, addig az ellenoldal amellett érvelt, hogy Sávoly már a tervezésekor sem számított korszerűnek, az azóta eltelt másfél évtized alatt pedig új iránymutatások, szempontok és szabályok kerültek be a motorversenyekbe, ezért lényegében a nulláról kellene kezdeni az építkezést. Mindenesetre az idei évben már nyilvánvalóan látszott, hogy a hajdúnánási projekt is döcögni kezdett. Eleinte csak késésekről esett szó, majd szeptemberben egyértelművé vált, hogy a versenypálya a kormányzati megszorítások áldozata lett.

A hajdúnánási pálya látványterve. Forrás: BORD Építész Stúdió
12/12
A hajdúnánási pálya látványterve. Forrás: BORD Építész Stúdió

„Nevető harmadikként" közben csendesen épül és fejlődik a buktatóktól szintén nem mentes Balaton Park Circuit, ha nem is az eredetileg tervezett 8,2 milliárd forintból, de feltételezhetően a hajdúnánási projektre szánt pénz töredékéből. A magyar kötődésű nemzetközi konzorcium által épülő beruházásról annak szakmai vezetője korábban így nyilatkozott: „a projekt elkészülésére nincs határidő, a legfontosabb szempont számunkra az, hogy a megnyitásakor már minden feltétel adott legyen egy nemzetközi esemény megszervezéséhez." Noha az építkezés láthatóan jól halad, még nem tudni, mikor bőgnek fel a motorok a Balaton partján.

Bán Dávid

 

Források:
Magyar Hírlap, 2013. június (46. évfolyam, 126-150. szám)
Magyar Nemzet, 2008. július (71. évfolyam, 178-208. szám)
Nemzeti Sport, 2008. július (106. évfolyam, 178-208. szám)
https://24.hu/kozelet/2017/12/15/majd-meszaros-megveszi-az-osszes-balaton-part-az-ove/
https://444.hu/2022/09/20/a-hajdunanasi-motogp-palya-is-a-megszoritasok-aldozata-lett
https://alfahir.hu/2020/07/08/savoly_balatonring_motogp_steinmetz_adam_jobbik
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/09/09/mindenki-ugy-kalkulal-hogy-nem-lesz-itt-motogp-palya-felfuggeszthetik-a-65-milliardos-hajdunanasi-gigaberuhazast/
https://formula.hu/egyeb-2/2020/10/30/ismet-nagy-erokkel-dolgoznak-a-balatoni-versenypalyan
https://hvg.hu/velemeny/20100304_balatonring_savoly_oszko_sedesa
https://hvg.hu/360/202032__motogp__hajdunanasi_turistaroham__ablakon_kidobott_penz__motorosokk
https://totalbike.hu/hirek/2013/06/18/uj_versenypalya_magyarorszagon/
https://www.vg.hu/cegvilag/2017/01/mozgolodas-indult-a-balatonring-korul

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.