építészet : környezet : innováció

Új szakképzés szakmunkásoknak, kivitelezőknek, építésvezetőknek

A Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) továbbképzést, szakképzést és workshopot szervez szakmunkásoknak, kivitelezőknek, építésvezetőknek 2015. május 30-án szombaton, és június 1-én hétfőn - témája az energiahatékonyság.

2015. május 30-án szombaton, és június 1-én hétfőn kerül megrendezésre a törökbálinti Max City-ben felépített életnagyságú modell épületben, valamint a budaörsi Internorm bemutatóteremben a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) által szervezett ingyenes workshop, melynek témája az energiahatékonyság.

Mint az köztudott, az EU minden tagállama számára kötelezően előírta a költségoptimalizált szint alkalmazását, 2018-tól pedig csak közel nulla energiájú épületek épülhetnek. Ehhez nemcsak képzett tervezőkre, hanem felkészült kivitelezőre is szükség van. Ezt a célt szolgálja az az új képzési program, melyet négy ország - Ausztria, Magyarország, Románia és Svájc - közreműködésével dolgoztak ki a szakemberek a CertCraft program keretében. A rendezvény célja, hogy bemutassa az eddig elkészült munkát, és felkészítse az oktatásban majdan közreműködőket, illetve megtalálja azokat a partnereket, akik közreműködhetnek a jövőben az oktatás megvalósításában.


A törökbálinti Max City-ben felépített „Működő Design” mintaház



Az is közismert tény, hogy az országosan elfogyasztott összes energia több mint 40 százalékát az épületekben használjuk fel, ennek az energiának túlnyomó részét fűtésre és hűtésre fordítjuk. Egyelőre épületeink több mint 70 százaléka nem teljesíti a jelenlegi előírásokat sem, és egyre kevésbé felelnek meg a jövő energetikai követelményeinek. A lakóépületekre és a középületekre egyaránt elmondható mindez. Mivel a meglévő épületállomány még sokáig meghatározó marad, az épületek korszerűsítése, energetikai felújítása fokozott jelentőséggel bír.

Több tanulmány is kimutatta, hogy a meglévő családi házak primerenergia-fogyasztása 360-550 kWh/m2,év közötti értéket mutat - ez a kívánatos érték többszöröse. A feleslegesen pazarló energiafogyasztás mellett az épületek által kibocsátott széndioxid a környezetünket is károsítja, felesleges erőket von el a gazdaságból és a jelentős import miatt nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában.

Az építőipar teljesítménye jelentősen visszaesett az utóbbi években, főleg a magasépítés területén, ezért nemzetgazdasági szempontból is fontos az ágazat megerősödése, melyben jelentős szerepet játszanak a jövőben az épület-felújítások. További fontos szempont az épületek hatékonyságának növelése kapcsán az energiafüggőség csökkentése, ez a törekvés is egybeesik az EU célkitűzéseivel.


Az Internorm bemutatóterme Budaörsön. („Passzívház Nyílt Napok” 2014)



A gazdasági nehézségek ellenére a passzívházas projektek száma folyamatosan gyarapodik hazánkban. Már több száz megépült példa igazolja a technológia létjogosultságát, melynek megismertetésében és elfogadtatásában jelentős szerepet vállal a Passzívházépítők Országos Szövetsége. A PAOSZ tagjai több éve látnak el nemzetközi passzívház-tervező szakmai továbbképzésben oktatást, továbbá rendszeresen tartanak szakmai konferenciákat, nyílt napokat a technológia megismertetése, népszerűsítése érdekében. Az első magyar passzívház projekt 2005-ben valósult meg Dunaújvárosban. A Solanova projekt egy elavult panelház passzívház minőségű felújítását tűzte ki célul, amely sikeresen teljesült. Az első passzívház minőségű magyar középület 2007-ben épült meg Kőröshegyen, az első minősített magyar passzívházat - lakóházat - 2008-ban adták át Szadán. A jelentősebb projektek között említhető a közelmúltban - önkormányzati beruházásként - megvalósult budapesti százlakásos passzívház.

Jelenleg már a zéróenergiás illetve pluszenergiás épületek tervezése van napirenden. A gazdasági nehézségek indokolják, hogy az alacsonyenergiás épületek, passzívházak megfizethetők, mindenki számára elérhetőek legyenek. Érzékelhető igény mutatkozik a megfizethető passzívházak iránt, melyek figyelembe veszik a helyi klimatikus és kulturális körülményeket, és egyéb ökológiai szempontokat is.

A PAOSZ támogatja az alacsony energiaigényű, nullenergia-, és pozitív energiamérleggel rendelkező épületek létesítését, melyeknek az alapja passzívház-technológia, kombinálva a megújuló energiaforrásokkal. Iskolák, óvodák és más középületek is épülnek már ezzel a technológiával hazánkban is. Nemzeti stratégiák készültek abból a célból hogy teljesítsék az EU 2020-as és 2030-as célkitűzéseit. Több épületenergetikai támogatás volt eddig, és számos újabb energiahatékonysági program várható a jövőben is.
A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia keretében megfogalmazódtak a hosszú távú célok. 2015 januárjától jelentősen szigorodtak az előírások az EU-források bevonásával megvalósuló projektek esetében.

A szakképzés kérdése egyre inkább előtérbe kerül - jelentős igény mutatkozik az energiahatékony épület-felújítások témakörében. Több szakmát is érintenek a változások, a legtöbb technológia és termék már rendelkezésre áll ahhoz, hogy az új koncepciókat meg tudják valósítani, ezért megérett az idő arra, a tervezők után a kivitelezők, a szakmunkások és az építésvezetők is megfelelő gyakorlati ismereteket szerezzenek az energiahatékony építés és felújítás területén. Szükség van minősített szakemberekre,akik járatosak a passzívház-technológiában, és a gyakorlatban tudják alkalmazni a megújuló energiaforrásokat is. Ezen a területen a hazai oktatási rendszer nem tudott lépést tartani a legújabb trendekkel.

Magyarországon több intézmény is foglalkozik felnőttképzéssel és szakmai továbbképzéssel, de a passzívház-technológia és megújuló források alkalmazása még gyerekcipőben jár, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő szakmai továbbképzés, és felnőttképzés jelenjen meg a piacon. Az átképzés munkalehetőséget kínál az álláskeresőknek, a képzési program pedig európai átjárhatóságot biztosít, miközben hasznosítja az egyes országok tapasztalatait is.

Jelentős igény mutatkozik az épületgépészet, és a szigetelési technikák terén. A hagyományos szakmák - kőműves, kéményes, villanyszerelő, szerkezetépítő, vakoló stb.- és egyéb szakipari munkák vonatkozásában is kihívást jelentenek az új követelmények a légtömörség, hőhídmentesség stb. megvalósítása miatt. Hiánypótló lesz tehát az a képzés, mely négy ország részvételével indul a közeljövőben.


Az Internorm bemutatóterme Budaörsön. („Passzívház Nyílt Napok” 2014)



A CertCraft program magyar, svájci, osztrák és román résztvevőkkel indult 2013 decemberében, célja, hogy megalkosson egy egységes szakmai képzési programot, mely az egyes országok gyakorlatán alapul.
Tananyagok készültek, melyek az új építésű épületekkel, és a felújítások kérdéskörével foglalkoznak. A tananyagok alapját hazai és külföldi passzívházépítő tapasztalatok képezik, melyekre bőven találunk példát idehaza is. A tananyag részét képezik a különböző szakkérdések: a passzívház követelményrendszer, az energetikai optimalizálás, a PHPP (passzívház tervezőcsomag), a megfelelő árnyékolás, a megújuló energiaforrások, a hőszigetelés, az új építőanyagok, a levegőminőség, a tervezési és kivitelezés kérdések, a minőségbiztosítás, a légtömörség-mérés, a hőhidak stb. A különböző emissziókat, felmelegedési potenciált okozó kibocsátásokra, környezeti szempontokra is kitér a tananyag, az építőanyagok újrahasznosítása, a teljesítménynyilatkozatok és a minősítések mellett.

Számos osztrák, valamint magyar példát vontak elemzés alá a tananyag kidolgozói, elsősorban a kivitelezési szempontok figyelembevételével: a részletképzések, a csomópontok bemutatásával, elemzésével, beleértve az alapozási, a szerkezetépítési csatlakozási kérdéseket (külső fal rétegképzése, szerkezeti kialakítása; különböző áttörések hőhídmentes és légtömör kialakítása; valamint szerkezetek integrálása stb.).

Az ökológiai építés kérdéseire (szalma, vályog, cellulóz, fa, kender stb.), illetve a hőszivattyúkra, szellőzésre, napkollektorokra, napelemekre is kitér az anyag, érintve az intelligens épületfelügyelet kérdéseit is.
Míg az osztrák és svájci tananyag elsősorban a faépítésre, a könnyűszerkezetes megoldásokra fókuszál, a magyar és román anyag a hagyományos építésre alapoz, számos gyakorlati példával szemléltetve azt. A hazai példákat főként a Passzívházépítők Országos Szövetsége tagjainak munkái képezik, de felhasználták a Passzívházak és Energiahatékony Épületek c. szakmai konferenciák, valamint a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok programjai során nyert tapasztalatokat is.


Az Internorm bemutatóterme Budaörsön. („Passzívház Nyílt Napok” 2014)



A magyar oktatási tananyag készítői: Benécs József, Boros Károly, Horváth Tamás, Dr. Szekér László, Dr. Vajda József (PAOSZ). A rendezvény támogatói: Berker, Internorm, Jafholz, Rehau, Zehnder.


Szekér László (PAOSZ)



vélemény írásához jelentkezzen be »