Új trendek a városfejlesztésben

Jövőre jelenik meg Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatójának új kötete, melynek célkitűzése közérthetően bemutatni a részletektől a nagy összefüggésekig, hogy a tudományos kutatások tükrében mit jelent a település- és városfejlesztés, a városrehabilitáció, az urbanisztika, amikor a város fizikai valóságának átalakításával akarjuk jobbá tenni az emberek életét. Mohai V. Lajos prológusa Bajnai László írásai elé.  

Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos főmunkatársa jelentős szerepet játszott az operatív városfejlesztés bevált hazai gyakorlatának kialakításában, az akcióterületi tervekre, városfejlesztő társaságokra, és az integrált településfejlesztési stratégia operatív városfejlesztési dimenziójára vonatkozó szakpolitikai iránymutatások kidolgozásában.

A több mint negyedszázados hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező városfejlesztő az egyetemi oktatás, kutatás mellett négy sikeres magyar-francia konferenciát szervezett a budapesti Francia Intézettel és a legjobb francia egyetemekkel. 2011-ben¹ és 2012-ben a PTE-vel, 2014-ben az NKE-vel közös szervezésben az Institut d’études politiques de Paris-val, vagyis a Sciences Po-val, 2017-ben az NKE-vel és az Université de Nantes-al. A külföldön is elismert hazai szakember empirikus és elméleti kutatásai alapján átfogó tanulmánykötet készül a városfejlesztésről, amely várhatóan 2019 első félévében kerül a forgalomba a Scolar Kiadó gondozásában.

A kötet a korábbiak mellett Bajnai László legújabb kutatásaira támaszkodik, amelyeket többek között az NKE Jó Önkormányzat Ludovika Kutatóműhelyének munkája során, a településfejlesztés témájának gazdájaként végzett. A tanulmánykötet azt a városfejlesztési tudást jeleníti meg, amellyel Bajnai László a városfejlesztés tudományos hátterének és eszköztárának fejlesztésében élen járó európai intézményekkel és szakemberekkel, többek közt az urbanisztika párizsi Harvardjával, a Sciences Po-val folytatott együttműködésének valamint városfejlesztési gyakorlatának, egyetemi oktató és kutató tevékenységének eredményeként rendelkezik.

Az új kötetben átfogó tudományos keretbe ágyazva, a hétköznapi praktikum szempontjából is aktuális mondanivalóval jelennek meg az urbanizáció tervezésére és megvalósítására – vagyis az urbanisztika lényegére – vonatkozó nélkülözhetetlen ismeretek, folytatva a korábbi hiánypótló publikációk sorát. Az utóbbiak közül elsőként az akcióterületi tervek készítésére, városfejlesztő társaságokra, és az integrált településfejlesztési stratégiák operatív városfejlesztési dimenziójára vonatkozó 2007-es és 2009-es szakpolitikai iránymutatásokat megalapozó, Városfejlesztés című (Scolar Kiadó, Budapest 2007) szakkönyvet kell megemlíteni. A város mást jelent az építésznek, a várostervezőnek, a közösségi és gazdasági ügyeivel foglalkozó politikusnak, tisztviselőnek, a városi népesség életét kutató társadalomtudósoknak, és maguknak az ott élőknek. Abban azonban egyetértés van, hogy bonyolult és összetett jelenség, amelynek megismeréséhez Bajnai véleménye szerint a város fizikai, társadalmi és gazdasági valóságának megértése szükséges. Hiszen a városi világot is előbb meg kell ismernünk, hogy megváltoztathassuk, és ezáltal jobbá tehessük. Ennek a szerteágazó rendszernek a fejlesztéséhez ad segítséget Bajnai László 2019-ben megjelenő tanulmánykötete és 2007-es munkája.

A Városfejlesztés a 2016-ban, elsősorban a téma iránt mélyebben érdeklődők részére kiadott, Bevezetés az urbanisztikába című (Scolar Kiadó, 2016) könyvhöz hasonlóan, ma már az urbanisztika, városfejlesztés, településfejlesztés egyetemi oktatásának kötelező irodalmába tartozik. Csakúgy, mint az urbanisztika klasszikusa, fogalma és elmélete megalkotója, Barcelona XIX. századi bővítésének élharcosa és megtervezője - Ildefonso Cerdá - alapműve, Az urbanizáció általános elmélete, amely 2013-ban jelent meg a Scolar Kiadónál.

A 2019-ben megjelenő új kötet, ugyanúgy mint a széles nagyközönség érdeklődését kiváltó 2007-es Városfejlesztés, nem csupán a szakemberek számára íródott. Bajnai számára fontos, hogy mindenki a lehető legjobban megérthesse a városfejlesztés alapfogalmait, az urbanizáció tervezésének és megvalósításának alapvető összefüggéseit. A világos, áttekintést nyújtó és a részleteket is érthetően megvilágító új kötet az alapfogalmaktól és a részletektől a nagy összefüggésekig mutatja be közérthetően, hogy a tudományos kutatások tükrében mit jelent a településfejlesztés, városfejlesztés, városrehabilitáció, az urbanizáció tervezése és megvalósítása, az urbanisztika, amikor a város fizikai valóságának átalakításával akarjuk jobbá tenni az emberek életét. Hogyan épülnek fel az alapdefiníciókból következően az integrált településfejlesztési stratégiák és operatív városfejlesztési tervek? Milyen európai céljai és eszközei vannak a városfejlesztés megvalósításának?

Az eszköztár rendeltetésszerű, professzionális használatával elérhető eredmények érzékeltetése mellett, az új kötetben Bajnai László, a terület egyik legavatottabb szakértőjeként többet is felvázol a lehetséges buktatók és megoldásaik közül. Kitér arra is, hogy milyen elavult szemlélet uralkodott a rendszerváltás után sokáig ebben a kérdésben. Példaként egy olyan mondatot idéz, amelyet az aktív szerepvállalást felvető kérdésre adott egy önkormányzat: „Köszönjük a javaslatot, de a városfejlesztés ügye már megoldódott. Elkészült a rendezési tervünk, várjuk a befektetőt, aki majd megvalósítja." Ugyanakkor jelzi azokat a strukturális problémákat is, amelyek a településfejlesztést, városrehabilitációt segítő vissza nem térítendő támogatások alkalmazása során alakultak ki a kezdeti “gyermekbetegségekből", és az egymást követő hét éves fejlesztési periódusokban rendre ismétlődnek.

Az új kötet sikertörténeteket is bemutat, amelyek az aktuális nehézségek ellenére tanúskodnak arról, hogy a szükséges tudás birtokában, a fejlesztési célok valóra váltására alkalmas eszközök rendeltetésszerű használatával a legbonyolultabb fejlesztési elképzelések is megvalósíthatóak tervszerűen, pénzügyi szempontból kiegyensúlyozottan, átláthatóan és fenntarthatóan, hogy az önkormányzatok meg tudják válaszolni a fenntartható városfejlesztés kihívásait.

Az új kötetben foglaltaknak különös jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy alig több mint két év múlva megkezdődik egy újabb fejlesztési időszak. Már ismertek a jóváhagyás előtt álló rendelettervezetek, amelyek a 2021-2027 időszak fejlesztéspolitikájára és annak legfontosabb eszközeire, az Európai regionális Fejlesztési Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Szociális Alapra vonatkoznak. Egyes tervezett rendelkezéseik ugyan még sok vitára adnak alkalmat, szakmai jellegű előírásaik és a városfejlesztésre vonatkozó tartalmi elemeik azonban már aligha változnak jelentősebb mértékben.

A téma jelentősége miatt, addig is amíg az új kötet az olvasó kezébe kerülhet, az Építészfórum és a szerző jóvoltából szemelvények jelennek meg belőle.

Mohai V. Lajos

1. Bajnai László: KONFERENCIAKÖZLEMÉNY, FRANCIA-MAGYAR OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉSI SZEMINÁRIUM A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN 2011. MÁJUS 19-ÉN. Budapest, 2011, Városfejlesztés Zrt.