Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – Székely György és Hoffmann Tamás, megvétel

Részletesen bemutatjuk az Újpalota Közösségi Ház ötletpályázatára Székely György és Hoffmann Tamás által készített, megvételben részesült 58. sz. pályaművet.

Részletek a műszaki leírásból
[…]
II. Vizsgálat
2.1 Előzmények
Eredeti beépítési elképzelés (Mester Árpád, Tenke Tibor -1967)

 

 

Az Újpalotai lakótelep
1970-75 között, a városközponttól 8 kilométerre kb. 140 hektáros, mezőgazdasági művelésű területen létesült. A házgyári lakótelepek második generációjának legjobb példája, itt próbálták meg először a paneles lakótelepet városiasabbá tenni. Kilencféle háztípusból áll, melyek sajátossága, hogy nem teljes házakat, hanem kombinálható szekciókat tipizáltak, amelyekből sáv-, pont- és tömbházakat lehetett összeállítani tizenegy- és ötszintes magassággal.

Városterv
Újdonsága az volt, hogy a szokásos középmagas házakat nem szórták el egyenletesen, valamilyen absztrakt geometrikus rendben a területen, hanem két, egymással ferdeszögben metsző útvonal mellé csoportosították őket. A két fő tengelye a városból kivezető Drégelyvár, majd a tervezési terület határánál ferdeszögben megtörő Nyírpalota utca, valamint a keresztirányú forgalmat vezető Páskomliget és Zsókavár utca. Ezeket az útvonalakat kísérik a párhuzamos sávházak vagy az elforgatott és ferdeszögben eltolt tömbházak, így alkotva majdnem zárt utcaképet. Az épületek között kellő távolság és intenzív zöldfelület alakult ki. A két főtengely metszéspontjánál kialakuló, úgynevezett központi zónába eredetileg szoborszerűen megformált toronyházak kerültek volna. A makettfotón is jól kivehető, hogy a tervpályázat témájára szánt terület intenzíven beépített és jelentősen megformált épületekből állt volna. A tervezők szándéka az volt, hogy a központi zónában „az utak mentén végig és mindkét oldalon városias hangulatot teremtő elemek – színes kirakatok, hangulatos teraszok, eszpresszók, éttermek – helyezkednének el, hogy a járdák megvilágítását ne kandeláberek, hanem a kirakatok fényei adják, továbbá a reklámok, a feliratok és az üzletekben belvárosi szintű áruk csalogassák a járókelőket."

 

 

A tengelykereszt által négy részre osztott terület főtengelyeken kívül eső negyedeibe további alközpontok (bokrok) kerültek, melyek ötszintes sávházakból (nyél) és háromemeletes társasházcsoportokból (gyűrű) állnak. Szintén ebben a zónában találhatók a kommunális épületek (bölcsőde, óvoda, iskola) is. A két főtengely a központi zóna négy negyedében elhelyezett közfunkciókat is négy egységre osztotta, az egységek közötti kapcsolat azonban hiányként jelentkezik.

2.2 Mai állapot
A tervezők eredeti elképzelései csak részben valósultak meg. A területre a tervezői szándék ellenére, illetve az elmaradt beépítések miatt a széttagoltság jellemző, az egyes közfunkciók közötti kapcsolat hiányzik. A sávházak földszintjén elképzelt „korzó" koncepciója megbukott, főleg a telep alvóváros funkciója miatt, a földszintes kiszolgáló épületeknek nincs vonzereje az itt lakók számára. A toronyházakból egyedül csak a volt CSÉB-ház, vagy víztornyos ház (Mentes Endre, 1976) valósult meg, amely azóta Újpalota szimbólumává vált. A Fő tér az elképzelt beépítés elmaradása miatt a telepen található parkszerű zöldterületté, jellegtelen „senki földjévé" vált. A Zsókavár túloldalán található „spirál" ház, bár potenciál lenne benne, a térrel való kapcsolat hiánya miatt nem működik. A jelenlegi Közösségi Ház a park sarkában, a fák között megbújva, a tízemeletes házak ölelésében helyezkedik el. A téren elszórt jellegtelen pavilonépületek tovább rontják a képet.

 

 

2.3 Következtetés
A tér funkcionális átrendezése indokolt, a jellegtelenség megszüntetése az elsődleges feladat. Ennek során azonban fontos, hogy a használható elemek megmaradjanak, és tovább éljenek az új kialakításnál is. A hiányzó kapcsolatokat az egyes térrészekkel pótolni kell (tervezési területen kívül eső rész bevonásával). A meglévő és a tervezett elemeknek egymással kell egységet alkotnia, hogy egy megújult, jól együttműködő rendszer jöjjön létre.

Megjegyezzük, hogy az ideológiai változások következtében a terület újjáélesztésére és a közösség újjászervezése céljából is talán szerencsés lett volna a már megépült templomot ide helyezni, ezzel is kifejezve a megújulást, mind eszmei, mind építészeti szempontból is.

III. Koncepció
Hogyan lehet, illetve lehet-e a tér parkszerűségét részben megőrizve városi közteret kialakítani. Térszövet, térmozaik, lezárás-átszűrődés, a lehető legkevesebb új elem bevonása, megfelelő funkcionális és térkapcsolatok pótlása, jól működő egységbe foglalás. A tervezési területet a környezetében való elhelyezkedése alkalmassá teszi arra, hogy a különböző funkcionális egységeket oly módon el tudjuk helyezni, hogy ezen területek külön-külön is működnek, de ugyanakkor szervesen egymásba is kapcsolódnak, így emelve a teret Újpalota főterévé.  

Fő tervezési szempontok:

• A Tér bekapcsolása a kialakult épített környezetbe
• Pihenőtér, Park
• Rendezvénytér
• Közösségi ház

A magasházas lakókörnyezetben helyezkednek el az alacsonyabb léptékű szolgáltató, kereskedelmi funkciók, gyalogos tengelyek, irányok, közlekedési rendszerek, parkok, zöldövezetek, melyek Újpalota arculatát meghatározzák.
A tervezési terület funkcionális felosztása során a kialakult gyalogos tengelyek, közlekedési rendszerek (a kialakult gyalogos közlekedő útvonalak miatt nem tudott létrejönni pihenő park funkciója, a tömegközlekedési és gépkocsi megérkezés a területet jól tárja fel) jelentősen meghatározóak.

 

 

A belvárosból való megérkezés a Nyírpalota út felől történik (a terület délnyugati része felől) 2x2 sávos főútvonal által, a tömegközlekedés is ezen irányból van, illetve lesz (metro4). A park „egyszerű" zöldövezeti megjelenése mellett fontosnak tartjuk, hogy a főtérre való megérkezést valamivel jelezzük; jelezzük, hogy megérkeztünk. Ezt a közösségi ház tudja megvalósítani (kitüntetett helyen, térfalat, lezárást adva délnyugat felől, ezáltal biztosítva a rendezvénytér zavartalanságát), ezért is telepítettük a terület délnyugati oldalára, ahol a szobor és az alapkő is elhelyezésre került. (Itt jegyezzük meg, hogy a tervezési területbe belenyúlik a 91158/224 hrsz-ú teleknyúlvány, de úgy gondoljuk, hogy telekrendezéssel ez a 616m2-es rész a területhez hozzákapcsolható). A Boldog Salkaházi Sára templom a Nyírpalota út túloldalán, a tervezési területtel átellenben (a lakóépületek takarásában) épült meg nemrégiben. A közösségi ház délnyugati oldalra való telepítése így teremt szorosabb kapcsolatot a templommal. A közösségi ház folytatása a kolonnád (szűrőréteget ad a megérkezés és a pihenés között, mögötte fokozatosan tárul fel a tér), mely egy kapuzatot ad a megérkezésnek, ezzel is erősítve a Főtér funkcióját.

A tervezés során meghatározó szempont volt, hogy ne jelenjen meg a területen sok épület, illetve ne szétszórtan helyezkedjenek el, mert a tér elsősorban pihenőtér, rendezvénytér.  A területen a közösségi házat az ABC, közért folytatásaként, annak megnyújtásaként hoztuk létre. Így az épületegyüttes egységes építészeti arculatot kaphat, oly módon, hogy az ABC funkciója megmarad változatlanul, csak homlokzati változáson esik át. A tervezési terület északi része erőteljes közlekedési forgalommal bír, ezért intenzív zöldfelülettel határoljuk, pihenőtér, park (intenzív zöldfelület, a leülést, pihenést szolgálja, a parkon keresztül a gyalogos közlekedés minden irányba biztosított, megtartva annak intimitását), melynek a meglévő faállomány is része. A pihenőtér, rendezvénytér intimitását, tehát észak felől ez a zöldfelületi sáv adja, melyet a gyalogos közlekedési tengelyek kellő mértékben felszakítják. A Nyírpalota út és Zsókavár utca kereszteződésében (terület északi csücske) jelenik meg a három zászlót egyesítő (magyar zászló, kerületi zászló, európai uniós zászló) függőleges elem, függőleges jelkép.

 

 

A területen lévő kereskedelmi épületek, „bódék" szétszórtságából és vegyes, jellegtelen építészeti karakteréből adódóan rontják a főtér jelenlegi képét, ezért ezeket elbontjuk. A jelenlegi „Spirál üzletház" funkciója alkalmas a területünkön megszűnő kereskedelem, szolgáltatás befogadására. A kettő közti szerves, de mégis szeparált kapcsolatot egy felüljáróval (kapcsolat a kereskedelem, szolgáltatás és a rendezvénytér, park közösségi ház között) oldjuk meg, mely újra vitalitást hozna a „Spirál üzletház" életébe. A felüljáró szintén egy kapuzatként tud megjelenni a Zsókavár utcában (szintén 2x2 sávos főútvonal), mely a megérkezést szimbolizálja, a tervezési területre elhelyezett „lépcsőtorony" által is.

A területről (délkeleti rész) leesik a jelenlegi közösségi ház (ami a gyalogos közlekedésből ki van zárva, ezért nem tud központi hellyé válni). Funkciójából adódóan központi jelentőségűnek kellene lennie, építészeti arculata miatt is jelenleg erre nem alkalmas, ezért bontásra javasoljuk. A tervezési terület gépkocsi forgalommal való feltárása, a parkolás ezen délkeleti oldalról megvalósítható a jelenlegi közösségi ház helyén, mely nem zavarja a Főtér életét, de mégis kapcsolatban áll vele. Továbbá az ABC, közért feltöltése, kiszolgálása is megmaradhat itt, ezzel a járműforgalom csak ezen a területrészen „koncentrálódik".

A terület közepén helyezkedik el, jön létre az igényes kőburkolatú rendezvénytér (többfunkciójú, burkolt felületű tér, központi helyen, de mégsem zavarja az átmenő gyalogos közlekedés, közvetlen kapcsolat a közösségi házzal és a parkkal.). Délnyugat felől a közösségi ház határolta Térfal, rendezvények esetén akár együtt, közösen is tudnak működni. Északkelet felől a Park határolta Térfal. Északnyugat felől a kolonnád biztosít Térfalat. Délkelet felől a parkoló zónát elválasztó közlekedő illetve zöldsáv adja meg a Térfalat.

A rendezvénytér a tavaszi-nyári előadásokra, koncertekre, rendezvényekre és az őszi-téli eseményekre, jégpálya kialakítására egyaránt alkalmas. Központi hely, ide fut be a felüljáró rámpája, a gyalogos útvonalak, melyek nem zavarják a tér életét, ezek a teret a széleken érintik az átmenő gyalogos forgalommal egyetemben. Ideiglenes árusító építmények a különböző alkalmaktól függően a rendezvénytér széleire lettek telepítve. Ezen ideiglenes építmények ideszállítása, felépítése a fedett, nyitott átjárón (közösségi ház és ABC, közért között) keresztül biztosítható a délnyugati oldal felől. A jelenlegi meglévő szökőkutat áthelyezésre javasoljuk a területen kívül. A Tenke Tibor szobrot a Zsókavár utcai átkelő kiemelt zöld területébe helyezzük el.

 

 

Ütemezés
1.ütem: park és köztér kialakítása
a jelenlegi pavilonok elbontása, a tér funkcionális tagolása, térburkolatok, világítás, meglévő fák rendezése, a tervezett kolonnád megépítése. A meglévő közösségi ház marad a jelenlegi helyén.

2.ütem: közösségi ház
közösségi ház és parkoló kialakítása, meglévő élelmiszer áruház külső átalakítása, gyalogos felüljáró megépítése a „spirál" házhoz csatlakoztatva, „spirál" ház felújítása.

IV. Közösségi ház
Telepítés
A közösségi házat az ABC, közért folytatásaként, nyúlványaként telepítettük a terület délnyugati részén, melynek a kolonnád jelenti a lezárását, befejezését a terület északnyugati oldalán. Reprezentatív építészeti elemként jelenik meg az épületegyüttes, egységes építészeti arculattal, egy épületként az egész tervezési területen.

Funkcionális kialakítás
A közösségi ház kétszintes (földszint+emelet) kialakítású tetőkerttel, melyet a belső lépcsőházból illetve az átjáróban lévő külső lépcsőn keresztül is meg lehet közelíteni. Az előcsarnok, fogadótér, mely kétszintes, galériás légterű, a dél-nyugati súlyponti sarokba került, az alapkő, szobor ezáltal válik jelentős szerepűvé. A belváros felől, a Nyírpalota úton a szobor jól látható lesz, a tér megnyílik, betekintést enged a rendezvénytérbe, melyet az előtető és kolonnád megfelelő mértékben lehatárol. A főbejárat a Nyírpalota út felől illetve a rendezvénytér felől is biztosított. A fogadótérbe bejutva tárulnak fel a további funkcionális egységek. Közvetlen kapcsolat a nagyteremmel, lépcsőházzal, kávézóval és a kistermekkel.

A nagyterem 350 fő befogadására alkalmas kétszintes tér, földszinti részén végig üvegezett, nyitható felülettel, mely rendezvények esetére akár a külső rendezvénytérrel is együttműködhet, de vizuálisan állandó kapcsolatban van vele. A nagyterem mögött, déli irányban a kistermeket a folyosó-közlekedő zóna választja el (középfolyosós kialakítású). A kisterem folyosó felőli oldalfala mobil, emiatt alkalmas lehet a nagyteremhez kapcsolódóan állófogadások megtartására is, ezáltal válik többfunkciójúvá. A délnyugati homlokzat egy zárt térfalat ad a szomszédos lakóövezeti zóna felé. A kávézó közvetlen kapcsolatban áll a fogadótérrel, illetve a kétszintes előtető előtti térrel. A lépcsőházi mag mögött elrejtve, de mégis könnyen megközelíthetően helyezkednek el a vizescsoportok. Az emeleti galériára megérkezvén juthatunk el az irodai igazgatási egységekhez, melyeket elkülönülten terveztük. A lenti kistermek felett helyezkednek el a klubhelyiségek. Az alaprajzi rendszer tiszta, átlátható, funkcionális jól felépített.

 

 

Építészeti arculat
A környezet, a panelépületek sajátossága a szürke egyhangúság, a raszterizáltság, a technológiai rendszerekből adódó építészeti megjelenés. A panelfelújítások, korszerűsítések homlokzati hőszigeteléssel és színezéssel való burkolása Újpalotán általánosságban is és a közvetlen környezetben is megfigyelhető. A tervezés során egyik legfontosabb szempont a modern, 21. századi megjelenés, a modern anyagok, felületkezelések alkalmazása, melyek a közösségi házat méltó rangjára tudják emelni. A nyílások kialakítása a homlokzaton nem az elaprózottságot, hanem a nagyvonalú, egybefüggő megosztást jelenti. A modern építészeti tömegformálás párosul az igényes, középületekhez méltó anyagválasztással. Az alsó, 2,5 m-es lábazati sáv mészhomok téglát kap, mely időtálló, környezettel szemben ellenálló. A homlokzat felső részén fehér mozaikburkolat kerül kialakításra. A nyílászárók fémszerkezetűek. Az ABC homlokzatára is ez a rendszer kerül a közösségi ház folytatásaként. A közösségi ház kétszintes kialakítása miatt a homlokzati magasságot az ABC részén is alkalmazzuk, ennek felső szinti térfala alkalmassá válik az ABC gépészeti elemeinek eltakarására, mely ezáltal a térről láthatatlanná válik.

Az épület vasbeton vázas szerkezetű, vasbeton pillérekkel, falazott, hőszigetelt kialakítással, a kor igényeinek megfelelően. A gépészeti rendszerek is a 21. századi elvárásnak felelnek meg. Önálló kazánház, a reprezentatív terek, helyiségek légkondicionáltak. A jégpálya energiaellátását a rendezvénytéren földbe süllyesztett trafóval kívánjuk megoldani, mely csak egy leadó fedlappal jelenne meg, szemben egy trafóépülettel.

BÍRÁLAT
A pályázat a tér déli oldalára, a Centenáriumi emlékmű mögötti terület Legénybíró utca
felé eső részébe helyezi a Közösségi Házat, de ezt jó ötletet nem tudja következetesen végig vinni sem funkcionális, sem formai szempontból. A fő homlokzata nem a térre néz, hanem Nyírpalotai utcai buszmegállóra. A 173-as buszmegállótól már kiszélesedő szabadtér vezet a Közösségi Ház előtti rendezvénytérre. A Közösségi Háztól a Nyírpalota út mentén kolonnád ad formát a térre való bejárathoz és egyúttal szegélyezi is a teret. A kolonnáddal sikertelenül próbálja meg a tömegformát befejezni. A szökőkutat a Fő térről más helyre telepítené. Háromszög alakú vízfelületet helyez a tér észak felé nyúló területére. A Nyírpalota utca – Zsókavár utca sarkánál lévő zöldfelületen felesleges gyalogutakat nyit a Zsókavár utca és a tér közepe felé. Az északkeleti mezőben szinte összefüggő zöld felületet tervez. A Zsókavár utcai átjárónál kis teret nyit és itt helyezi el a Tenke emlékkövet.

A Zsókavár utca túloldalán lévő csigarámpás szolgáltató házból rámpában végződő
felüljáróval teremt összeköttetést a Fő térrel. A rámpa a Közösségi Ház előtti rendezvénytérre vezet. A Közösségi Ház helyén parkolót telepít. A tér ligetes jellegét megtartja, ezzel harmóniában van a megfelelő méretű rendezvénytér. A környezetalakítás, a Zsókavár utcai kis központnak a Fő térrel való összekapcsolása és a Közösségi Ház elhelyezése alapján a bíráló bizottság megvételre javasolja a tervet. A hibái ellenére a beépítés jól mutatja a terület délről való beépítésének és lezárásának lehetőségét és jogosultságát.

Az alapvetően jó belső tagolású tervet a Bíráló Bizottság rangsorolás nélküli megvételben részesítette.

 

Kapcsolódó oldal: 

Újpalota Közösségi Ház bővítése ötletpályázatának eredményhirdetése